Mladonyiczky Béla (1936–1995)

A BékésWiki wikiből

Mladonyiczky Béla (1936. május 20. - 1995. október 17.) szobrász és éremművész.

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Pályája 3 Hitvallása 4 Köztéri szobrai 5 Galéria 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

Élete

Békésszentandráson született 1936. május 20-án. Édesapja, Mladonyiczky Pál bognár, édesanyja háztartásbeli. Apja a szociáldemokrata Kéthly Anna politikai vonulatának híve volt, ezért hányatott élet várt az egész családra. Számtalanszor költöztek faluról falura, városból városba, de mindig kilakoltatás lett a sorsuk. Aztán apját letartóztatták 1944-ben, majd 1945. január 15-én Buchenwaldban megölték. A családfő halála után anyja - hogy eltartsa magát és két gyermekét - alkalmi munkából élt.

Mladonyiczky művészi adottságait sárospataki tanárai, nevelői fedezték fel. Középiskolai tanulmányait már a Budapesti Művészeti Gimnáziumban folytathatta. Tanárai itt is felkarolták a hátrányos helyzetből indult tehetséget: meghívták otthonukba, színház- és hangversenybelépőket ajándékoztak neki. Erős akarattal, küzdeni tudással igyekezett pótolni a hiányosságait.

A fiatalember lassan leküzdötte hátrányait, bár 1956 eseményei benne is mély nyomokat hagytak. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán előtérbe került pedagógia iránti érdeklődése, így a szobrászat mellett a tanárképzést is fölvette fakultatív tárgyként. Főiskolai tanárai: Beck András, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Martsa István, Pátzay Pál, Somogyi József, Vigh Tamás, Borsos Miklós. Eszményképe Medgyessy Ferenc.

Pályája

1961-ben szerzett szobrász, művészettörténész, rajzszakos tanári diplomát a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán. A diploma megszerzése után - szülőföldjéhez közel - Békéscsabán telepedett le.

1963-ban felkérték a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban rajz- művészettörténet- szakrajz oktatására. Első műtermét ez az iskola biztosította egy 25 m2-es raktárhelyiségben. Valódi alkotói munkája ekkor kezdődött.

1961-től Békésen, majd 1987-ig Békéscsabán tanított, szakkört vezetett. A tanítás és az alkotói munka mellett számtalan egyéb feladatot vállalt. 1971-től részt vett a megyei Díszítőművészeti Körvezetők képzésében. Az MMK megbízta őt a megyét felölelő Képzőművész Szakbizottság megszervezésével és vezetésével. Két művésztársával - Koszta Rozáliával és Takács Győzővel - megszervezte a Kohán Műhelyt, majd mecénások és alkotók részvételével később létrehozták a Körösök Vidéke az Alkotókért Egyesületet.

Miután voltak kellő számban megbízásai, így koncentrálhatott az alkotói munkájára. Műveit 15 egyéni kiállításon tekinthette meg a nézőközönség, ezek közül 4 Békéscsabán is látható volt.

Valamennyi kis- és nagyméretű szobrát, műemlékét saját kezűleg faragta, emiatt az elkerülhetetlen por, vegyszer megtámadta szervezetét. A súlyos kórral nem tudott megküzdeni, 1995. október 17-én elhunyt.

Hitvallása

"A szobrászi gondolkodás mindig azt sugallja, hogy minden mindennel összefügg. A tárgyak, a rendszerek hozzánk tartoznak. És én egy csodálatos rend szerint hozzájuk tartozom. De van az a pillanat a csodákon belül, amikor a teremtő magamra hagy, hogy reám bízza a döntést. Ez az én felelősségem pillanata. Ez a felelősség tölti meg tragikus értelemmel az emberi életet, teszi valóban emberivé a létezést. Amikor nem tudok beletörődni az elzárt tények halmazába, és az összefüggéseket keresem, nem elég a világ: nekem világkép kell. Nem tudok teljességre törekvés nélkül élni. Az "egész" iránti felelősség érzése nélkül meglenni. És amikor egy részletre rálelek, akkor azonnal az egészben való helyét kutatom."

Köztéri szobrai

• Szegedi Kiss István (mészkő, portré relief, 1965, Békés, gimnázium)
• Boszorkány (fehér márvány, 1966, Szeghalom)
• Alföld (mészkő szobor, 1969, Békéscsaba)
• Munkácsy Mihály (bronz dombormű, 1978, Békéscsaba)
• Munkácsy Mihály (mészkő szobor, 1980, Gyula)
• Mag (fehér márványszobor, 1981, Békéscsaba, Gabona Múzeum)
• Vita (mészkő szobor, 1982, Câşeiu, RO)
• Kígyóölő (mészkő szobor, 1983, Újkígyós)
• Zene (márványszobor, 1984, Békéscsaba)
• Györffy István (mellszobor, 1988, Vésztő)
• 13 aradi vértanú (bronz emlékmű, 1988, Sarkad)
• Comenius (bronz emléktábla, 1990, Sárospatak)
• II. világháború áldozatainak emlékhelye (bronzszobrok, 1990-94 között: Endrőd, Csorvás, Elek, Mezőmegyer, Köröstarcsa, Körösladány)
• Rózsafüzér titkai (körtefa, 1993, Békéscsaba, Erzsébethelyi római katolikus templom faragott kapuja).

Galéria

Zene	Napimádó	Szabó Pál	Mag
Szabó Pál	Kemény Gábor

Kapcsolódó irodalom

• Mladonyiczky Béla - Pogány Ö. Gábor - Hédi Vera: Mladonyiczky Béla. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Köztéri szobrok. Mladonyiczky Béla: Emlékeztető alkotás. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. okt. 12., p.7. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Köztéri szobrok. Mladonyiczky Béla: Napimádó. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évfolyam, nov. 30., p.7. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
• Aki az útját végig járta (Beszélgetés Mladonyiczky Béla szobrászművésszel). In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 248. sz. (1995. okt. 21.), p. 9. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár

Külső hivatkozások

Mladonyiczky Béla. In: Artportál (Látogatva: 2012.04.01.)

Mladonyiczky Béla az alkotótárban. In: Szoborlap. (Látogatva: 2012.04.01.)

Mladonyiczky Béla életrajza. In: Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Látogatva: 2012.04.01.)

Mladonyiczky Béla szobra. In: Békésszentandrás (Látogatva: 2012.04.01.)