Mikkeli tér és finn házak

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(helyesírás, fogalmazás pontosítás)
(bővítés, javítás)
1. sor: 1. sor:
-
[[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png|bélyegkép|400px|]]
+
[[Fájl:Mikkeli ter OpenStreetMap.png|bélyegkép|400px|A Mikkeli tér Békéscsabán]]
== Előzmények és alapítás ==
== Előzmények és alapítás ==
Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 23]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társaság''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre, majd 1982. december 3-án megalakult a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör is.
Békéscsaba városa [[1993]]. [[október 23]]-án avatta fel a '''Mikkeli teret''' a megyeszékhely keleti részén a '''Bajza utca''', a '''Halastó utca''' és az '''Alkotmány utca''' ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az [[1960]]-as évekig, a Mikkeliben létrejött '''Finn-Magyar Baráti Társaság''' tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül [[1981]]-ben, [[Békéscsaba]] városával jött létre, majd 1982. december 3-án megalakult a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör is.
-
Nem sokkal később, 1986-ban a Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak magyar építészeti szabávnyoknak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett.  
+
Nem sokkal később, 1986-ban a Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, [[Királyvári Károly|'''Királyvári Károlyt''']] leszerződtették a '''Mikkelin Palloilijat''' csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak magyar építészeti szabványoknak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett.  
Ebben [[Borbola László (1944-2018)|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási Vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt.  
Ebben [[Borbola László (1944-2018)|'''Borbola László''']] segítette, aki [[1984]] és [[1989]] között volt a '''Békés Megyei Beruházási Vállalat''' igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt.  
12. sor: 12. sor:
A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be.   
A felépült házakba végül [[1988]]-ban költözhettek be.   
 +
[[Fájl:Mikkeli teri haz.jpg|bélyegkép|400px|Mikkeli téri ház]]
== Az épületek ==
== Az épületek ==
17. sor: 18. sor:
Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.
Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.
 +
 +
A békéscsabai házak jellemzője, hogy vörös klinkertégla burkolattal készültek, a nyílászárók és a tető sötétbarna árnyalatúak. A garázs integrálódik a lakóépületbe, szemben állva a házzal a jobb oldalon található meg, előtte fedett kocsibeálló van. A tetőszerkezet homogén egységet képez, a fedett nyílt tér is az épület téglalap alakú befoglaló formájának a része. Fontos megemlíteni, hogy az U alakban elrendezett házak a finnek természetszeretetének mintájára rengeteg sövénnyel és fával vannak körülvéve.
== Az épületek utóélete ==
== Az épületek utóélete ==

A lap 2023. október 20., 08:16-kori változata

A Mikkeli tér Békéscsabán

Tartalomjegyzék

Előzmények és alapítás

Békéscsaba városa 1993. október 23-án avatta fel a Mikkeli teret a megyeszékhely keleti részén a Bajza utca, a Halastó utca és az Alkotmány utca ölelésében. Az esemény gyökerei egészen az 1960-as évekig, a Mikkeliben létrejött Finn-Magyar Baráti Társaság tevékenységéig nyúlnak vissza. A társaság már azokban az években szorgalmazta egy magyar testvérvárosi kapcsolat létrejöttét, melyet a város vezetése is támogatott. A kapcsolat végül 1981-ben, Békéscsaba városával jött létre, majd 1982. december 3-án megalakult a Békéscsabai Magyar-Finn Baráti Kör is.

Nem sokkal később, 1986-ban a Békéscsaba Előre Spartacus játékosát, Királyvári Károlyt leszerződtették a Mikkelin Palloilijat csapatába. Egy sérülés miatt mindössze egy évet töltött az „ezer tó országában”, ahonnan, látva a különleges építésű otthonokat, egy finn típusú ház tervrajzával tért haza. A épületet felhúzni azonban csak magyar építészeti szabványoknak megfelelően, az alföldi viszonyokhoz igazítva lehetett.

Ebben Borbola László segítette, aki 1984 és 1989 között volt a Békés Megyei Beruházási Vállalat igazgatója. Az eredeti típusjegyeket megtartva, de a Magyarországon elérhető építőanyagokra építve megtervezte a házat. Továbbá vállalta azt az elhúzódó egyeztetést a hatóságokkal, melynek eredményeképp öt darab finn típusú ház kapott építési engedélyt.

A házak a ma Mikkeli térként ismert területen kaptak helyet, mellyel kapcsolatban először esett meg, hogy egy tanácsi telket öt egyenlő részre osztottak fel, melyek megvételére licitálást szerveztek. A házak ötletgazdájának, Királyvári Károlynak elővásárlási joga volt az egyik telekre. Érdekesség, hogy Mikkeliben van egy Békéscsaba utca, mely gesztus a testvérvárosi kapcsolatokat hivatott erősíteni.

A felépült házakba végül 1988-ban költözhettek be.

Mikkeli téri ház

Az épületek

A finn háztípus vagy más néven rintamamiestalo egy, általában 7–8×8–10 méteres, fából készült, másfél szintes, nyeregtetős épület, beépített tetőtérrel. Közepén, egyfajta szervezőegységként áll a téglából rakott kémény, eköré rendezik a helyiséget. A földszinten található a tornác, az előszoba, a két szoba és a konyha, az emeleten pedig a két szoba és hosszában, a tető alatt két, raktárnak használt szellőzőfolyosó. Ha egy pince is kialakításra kerül, akkor ott építik ki a szaunát – pince nélkül ez külön épületben jön létre.

Békéscsabán az egyeztetések során a tetőszerkezet volt az egyik kifogásolt elem, ugyanis alacsony lejtésszöge miatt a hatóságok úgy gondolták, hogy nagy mennyiségű hó esetén akár balesetveszélyes is lehet.

A békéscsabai házak jellemzője, hogy vörös klinkertégla burkolattal készültek, a nyílászárók és a tető sötétbarna árnyalatúak. A garázs integrálódik a lakóépületbe, szemben állva a házzal a jobb oldalon található meg, előtte fedett kocsibeálló van. A tetőszerkezet homogén egységet képez, a fedett nyílt tér is az épület téglalap alakú befoglaló formájának a része. Fontos megemlíteni, hogy az U alakban elrendezett házak a finnek természetszeretetének mintájára rengeteg sövénnyel és fával vannak körülvéve.

Az épületek utóélete

1992-ben Békéscsabán csoportház kategóriában Év lakóháza díjat nyerte el a Mikkeli tér 1-9. számú, öt finn típusú lakóház.

Forrás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök