Magyardombegyház

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(A település története: Tartalom bővítése)
(Kapcsolódó irodalom: Kapcsolódó irodalom beillesztése)
 
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
-
== A település adatai (2014) ==   
+
== A község adatai ==   
-
Terület : 765 ha
+
# Terület (2014-ben) : 765 ha
-
Lakosok száma : 193 fő
+
# Lakosok száma (2014-ben): 193 fő
-
Lakások száma : 161
+
# Lakások száma (2014-ben): 161
-
GPS koordináták : 46.38067, 21.07085  
+
# GPS koordináták : 46.38067, 21.07085  
-
EOV koordináták : 805646, 117146  
+
# EOV koordináták : 805646, 117146  
-
Irányítószám: 5838
+
# Irányítószám: 5838
-
Körzetszám: 68
+
# Körzetszám: 68
== A település története ==
== A település története ==
18. sor: 18. sor:
Bronzkori leletek tanúsága szerint a falu területe már a bronzkortól kezdve lakott hely volt. A legrégebbi fennmarad emlék a településtől 2,5 km-re található Cikóhalom. Magyardombegyház területe régészeti szempontból még feltáratlannak számít. Egyes források (légi felvételekre is hivatkozva) valószínűsítik, hogy egykor a falu délkeleti részén, egészen a kisdombegyházi szélső házak által behatárolt területen egy '''új kőkori földvár''' (nagy földsáncvár) állt.
Bronzkori leletek tanúsága szerint a falu területe már a bronzkortól kezdve lakott hely volt. A legrégebbi fennmarad emlék a településtől 2,5 km-re található Cikóhalom. Magyardombegyház területe régészeti szempontból még feltáratlannak számít. Egyes források (légi felvételekre is hivatkozva) valószínűsítik, hogy egykor a falu délkeleti részén, egészen a kisdombegyházi szélső házak által behatárolt területen egy '''új kőkori földvár''' (nagy földsáncvár) állt.
 +
Az első világháborúban 28, a másodikban 20 dombegyházi katona esett el. A két világháború között Magyardombegyházán is folyt katonai nevelés. A község leventéinek nevelése a Petőfi utca közepén Must Bálinték kertje végében, a „leventetér”-en folyt. '''1944. szeptember 27-én''' a Vörös Hadsereg gyorsan, harcok nélkül foglalta el Magyardombegyházát. A nagybirtokosok a Vörös Hadsereg megérkezése előtt összecsomagoltak és elhagyták az országot. Az elhagyott kúriákban, gazdasági épületekben otthagyott értékeket a nép széthordta. A háborút követően a leventeteret 1985-ig sportpályaként használták, majd beművelték.
 +
 +
A háborút követő években a lakosok főként földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1952-ben 12 családdal alakult meg a Rákóczi Tsz. 1973. január 1-től a magyardombegyházi termelőszövetkezet, a kisdombegyházi és a dombegyházi Petőfi Tsz-szel egyesült.
 +
 +
A magyardombegyházi elemi iskolai oktatás kezdeteiről eddig még nem került elő adat. Palugyai Imre könyvében említést tesz a magyardombegyházi oktatásról is: "Nyéki-Dombegyházon 1855-ben egy tanoda református felekezetű oktatóval, egy osztály 52 tanulóval (32 fiú, 20 leány). Az iskola meglehetősen jó karban van." 1948-ban a magyardombegyházi Nagy utca 71. és Nagy utca 81. sz. alatti iskolákat is államosították. 1953-ban a községben új, korszerű iskola épült. Igazgatója a faluba frissen érkezett '''Patócs Géza''' lett. Az épület a Zalka utca 59. sz. alatt. 1948-1962 között a magyardombegyházi iskola igazgatásilag a kisdombegyházi iskolához tartozott, majd 1962–1967 között önálló volt. 1967–1968-ban körzetesítették Dombegyház, Kisdombegyház és Magyardombegyház iskoláit. Először csak a felsősök, később az alsósok oktatása is megszűnt a községben.
== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
 +
<gallery>
<gallery>
Fájl:2013_polgarmesteri_hivatal_magyardombegyhaz.jpg‎|Polgármesteri Hivatal (2013)
Fájl:2013_polgarmesteri_hivatal_magyardombegyhaz.jpg‎|Polgármesteri Hivatal (2013)
35. sor: 41. sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
 +
* Magyardombegyház 200 éve : Jubileumi Emlékkönyv múltidéző képes melléklete. Algyő, 2015. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
[[Kategória: Települések]]
[[Kategória: Települések]]

A lap jelenlegi, 2015. november 4., 17:16-kori változata

Magyardombegyház község a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a mezőkovácsházi kistérségben Kunágota, Kisdombegyház, Dombegyház és Battonya között fekszik.


Tartalomjegyzék

A község adatai

  1. Terület (2014-ben) : 765 ha
  2. Lakosok száma (2014-ben): 193 fő
  3. Lakások száma (2014-ben): 161
  4. GPS koordináták : 46.38067, 21.07085
  5. EOV koordináták : 805646, 117146
  6. Irányítószám: 5838
  7. Körzetszám: 68

A település története

Református templom Magyardombegyházán
Magyardombegyház közigazgatásilag több mint egy évszázadon át Dombegyház településhez tartozott. A „Magyar” előnév, amely az alapító telepesek nemzetiségére utal, a XIX.sz második felében került a község nevébe. Egyes források szerint Nyéky Ferenc földbirtokos 1814-ben Makóról református zselléreket, dohánykertészeket, más források szerint Szentleányfalváról, Arad megyéből és Gyomáról munkásokat telepített ide.

A település az 1800-as évek elején az egykori Csanád vármegyéhez, a battonyai járáshoz tartozott. A település nevei időrendi sorrendben: Nyéki-Dombegyház, Reformátusdombegyház (1863), Magyardombegyház (1869 első utalás).

Bronzkori leletek tanúsága szerint a falu területe már a bronzkortól kezdve lakott hely volt. A legrégebbi fennmarad emlék a településtől 2,5 km-re található Cikóhalom. Magyardombegyház területe régészeti szempontból még feltáratlannak számít. Egyes források (légi felvételekre is hivatkozva) valószínűsítik, hogy egykor a falu délkeleti részén, egészen a kisdombegyházi szélső házak által behatárolt területen egy új kőkori földvár (nagy földsáncvár) állt. Az első világháborúban 28, a másodikban 20 dombegyházi katona esett el. A két világháború között Magyardombegyházán is folyt katonai nevelés. A község leventéinek nevelése a Petőfi utca közepén Must Bálinték kertje végében, a „leventetér”-en folyt. 1944. szeptember 27-én a Vörös Hadsereg gyorsan, harcok nélkül foglalta el Magyardombegyházát. A nagybirtokosok a Vörös Hadsereg megérkezése előtt összecsomagoltak és elhagyták az országot. Az elhagyott kúriákban, gazdasági épületekben otthagyott értékeket a nép széthordta. A háborút követően a leventeteret 1985-ig sportpályaként használták, majd beművelték.

A háborút követő években a lakosok főként földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1952-ben 12 családdal alakult meg a Rákóczi Tsz. 1973. január 1-től a magyardombegyházi termelőszövetkezet, a kisdombegyházi és a dombegyházi Petőfi Tsz-szel egyesült.

A magyardombegyházi elemi iskolai oktatás kezdeteiről eddig még nem került elő adat. Palugyai Imre könyvében említést tesz a magyardombegyházi oktatásról is: "Nyéki-Dombegyházon 1855-ben egy tanoda református felekezetű oktatóval, egy osztály 52 tanulóval (32 fiú, 20 leány). Az iskola meglehetősen jó karban van." 1948-ban a magyardombegyházi Nagy utca 71. és Nagy utca 81. sz. alatti iskolákat is államosították. 1953-ban a községben új, korszerű iskola épült. Igazgatója a faluba frissen érkezett Patócs Géza lett. Az épület a Zalka utca 59. sz. alatt. 1948-1962 között a magyardombegyházi iskola igazgatásilag a kisdombegyházi iskolához tartozott, majd 1962–1967 között önálló volt. 1967–1968-ban körzetesítették Dombegyház, Kisdombegyház és Magyardombegyház iskoláit. Először csak a felsősök, később az alsósok oktatása is megszűnt a községben.

Képgaléria

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök