Magyardombegyház

A BékésWiki wikiből

Magyardombegyház község a Dél-Alföldi régióban, Békés megyében, a mezőkovácsházi kistérségben Kunágota, Kisdombegyház, Dombegyház és Battonya között fekszik.

Tartalomjegyzék

1 A község adatai
2 A település története
3 Képgaléria
4 Forrás
5 Kapcsolódó irodalom
6 Külső hivatkozások

A község adatai

Terület (2014-ben) : 765 ha
Lakosok száma (2014-ben): 193 fő
Lakások száma (2014-ben): 161
GPS koordináták : 46.38067, 21.07085
EOV koordináták : 805646, 117146
Irányítószám: 5838
Körzetszám: 68

A település története

Református templom Magyardombegyházán

Magyardombegyház közigazgatásilag több mint egy évszázadon át Dombegyház településhez tartozott. A „Magyar” előnév, amely az alapító telepesek nemzetiségére utal, a XIX.sz második felében került a község nevébe. Egyes források szerint Nyéky Ferenc földbirtokos 1814-ben Makóról református zselléreket, dohánykertészeket, más források szerint Szentleányfalváról, Arad megyéből és Gyomáról munkásokat telepített ide.

A település az 1800-as évek elején az egykori Csanád vármegyéhez, a battonyai járáshoz tartozott. A település nevei időrendi sorrendben: Nyéki-Dombegyház, Reformátusdombegyház (1863), Magyardombegyház (1869 első utalás).

Bronzkori leletek tanúsága szerint a falu területe már a bronzkortól kezdve lakott hely volt. A legrégebbi fennmarad emlék a településtől 2,5 km-re található Cikóhalom. Magyardombegyház területe régészeti szempontból még feltáratlannak számít. Egyes források (légi felvételekre is hivatkozva) valószínűsítik, hogy egykor a falu délkeleti részén, egészen a kisdombegyházi szélső házak által behatárolt területen egy új kőkori földvár (nagy földsáncvár) állt. Az első világháborúban 28, a másodikban 20 dombegyházi katona esett el. A két világháború között Magyardombegyházán is folyt katonai nevelés. A község leventéinek nevelése a Petőfi utca közepén Must Bálinték kertje végében, a „leventetér”-en folyt. 1944. szeptember 27-én a Vörös Hadsereg gyorsan, harcok nélkül foglalta el Magyardombegyházát. A nagybirtokosok a Vörös Hadsereg megérkezése előtt összecsomagoltak és elhagyták az országot. Az elhagyott kúriákban, gazdasági épületekben otthagyott értékeket a nép széthordta. A háborút követően a leventeteret 1985-ig sportpályaként használták, majd beművelték.

A háborút követő években a lakosok főként földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. 1952-ben 12 családdal alakult meg a Rákóczi Tsz. 1973. január 1-től a magyardombegyházi termelőszövetkezet, a kisdombegyházi és a dombegyházi Petőfi Tsz-szel egyesült.

A magyardombegyházi elemi iskolai oktatás kezdeteiről eddig még nem került elő adat. Palugyai Imre könyvében említést tesz a magyardombegyházi oktatásról is: "Nyéki-Dombegyházon 1855-ben egy tanoda református felekezetű oktatóval, egy osztály 52 tanulóval (32 fiú, 20 leány). Az iskola meglehetősen jó karban van." 1948-ban a magyardombegyházi Nagy utca 71. és Nagy utca 81. sz. alatti iskolákat is államosították. 1953-ban a községben új, korszerű iskola épült. Igazgatója a faluba frissen érkezett Patócs Géza lett. Az épület a Zalka utca 59. sz. alatt. 1948-1962 között a magyardombegyházi iskola igazgatásilag a kisdombegyházi iskolához tartozott, majd 1962–1967 között önálló volt. 1967–1968-ban körzetesítették Dombegyház, Kisdombegyház és Magyardombegyház iskoláit. Először csak a felsősök, később az alsósok oktatása is megszűnt a községben.

Képgaléria

Polgármesteri Hivatal (2013)	Kultúrház és óvoda (2014)	Varroda, korábban vegyesbolt (2012)	Vincze féle régi iskola (2010)
Patócs féle iskola (2014)	Tűzoltókocsi (2014)	Cikóhalom (2009)