Lukács Mátyás (1935–2001)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Forrás)
a (Lukács Mátyás (1935-2001) lapot átneveztem Lukács Mátyás (1935–2001) névre: Hosszú kötőjel)
 
(16 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
Lukács Matvej Janovics - azaz Lukács Mátyás - magyar nemzetiségű szovjet katona.
+
Lukács Matvej Janovics - azaz Lukács Mátyás - '''magyar nemzetiségű szovjet katona'''.
== Élete ==
== Élete ==
-
Lukács Mátyás 1935. február 10-én Munkácson született, apja Lukács János kőműves, édesanyja, Holinka Erzsébet bejárónő.
+
'''Lukács Mátyás [[1935]]. [[február 10.|február 10-én]] Munkácson született.''' Apja Lukács János kőműves, édesanyja, Holinka Erzsébet bejárónő.
-
Felesége Spenik Gizella, első gyermekük 1954. június 24-én született.   
+
Felesége Spenik Gizella, első gyermekük [[1954]]. [[június 24.|június 24-én]] született.   
-
1954. október 13-án behívóparancsot kapott Berdicsevbe. Írnoknak osztották be, magyarul és oroszul is tökéletesen kommunikált. 1956. október 26-án riadóztatták ezredét, Lembergen keresztül Munkácsra mentek, ahol el tudott búcsúzni szeretteitől. Október 28-29-én átlépték a magyar határt. Ekkor lett tolmács az új beosztása. A nagyobb magyar városokban - Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba - látták, hogy az országban valami rendkívüli történik.A tisztek arról beszéltek, hogy Magyarországon ellenforradalom van. Lukács Mátyás, aki írnok és tolmács volt az ezredparancsnoka mellett, a magyarországi tapasztalatok alapján hamar rájött, hogy nem ellenforradalom, hanem országos méretű felkelés van.  
+
[[1954]]. [[október 13.|október 13-án]] behívóparancsot kapott Berdicsevbe. Írnoknak osztották be, magyarul és oroszul is tökéletesen kommunikált. [[1956]]. [[október 6.|október 26-án]] riadóztatták ezredét Lembergen keresztül Munkácsra mentek, ahol el tudott búcsúzni szeretteitől. [[Október 28.|Október 28]]- [[október 29.|29-én]] átlépték a magyar határt. Ekkor lett tolmács az új beosztása. A nagyobb magyar városokban - Nyíregyháza, Debrecen, [[Békéscsaba]] - látták, hogy az országban valami rendkívüli történik. A tisztek arról beszéltek, hogy Magyarországon ellenforradalom van. Lukács Mátyás a magyarországi tapasztalatok alapján hamar rájött, hogy nem ellenforradalom, hanem országos méretű felkelés van.  
-
November 3-án részt kellett vennie a békéscsabai forradalmi tanáccsal történő tárgyaláson. Az ezredparancsnok-ezredes ultimátumot adott a tanács tagjainak, felszólítva őket tevékenységük befejezésére. Az ultimátumnak nem volt hatása, így a parancsnok közölte, hogy 4-én megtámadják a városházát és a laktanyát. Ekkor egész életére kiható döntést hozott. Elhatározta, értesíteni fogja a várost a fenyegető támadásról, kötelességének érezte, hogy figyelmeztesse a forradalmi tanácsot, ezért november 3-án elhagyta az alakulatát. Levette szovjet egyenruháját, karabélyát pedig kútba dobta.  
+
'''[[November 3.|November 3-án]] tolmácsként részt kellett vennie a békéscsabai Forradalmi Tanáccsal történő tárgyaláson.''' Az ezredparancsnok-ezredes ultimátumot adott a tanács tagjainak, felszólítva őket a tevékenységük befejezésére. Az ultimátumnak nem volt hatása, így a parancsnok közölte, hogy 4-én megtámadják a városházát és a laktanyát. Lukács Mátyás ekkor egész életére kiható döntést hozott. Elhatározta, értesíteni fogja a várost a fenyegető támadásról, kötelességének érezte, hogy figyelmeztesse a Forradalmi Tanácsot. '''[[November 3.|November 3-án]] este 7 órakor elhagyta a Békéscsaba nyugati határában állomásozó alakulatát. Levette szovjet egyenruháját, karabélyát pedig kútba dobta.'''
-
A forradalmi tanácsot nem sikerült értesítenie, ezért a magyar laktanyához indult. Magyar egyenruhát is kapott, de a laktanyát a szovjetek fogadták.
+
A forradalmi tanácsot nem sikerült értesítenie, ezért a magyar laktanyához indult. Magyar egyenruhát is kapott, de a laktanyánál a szovjetek fogadták.
-
A KGB tisztjei egy hétig vallatták Békéscsabán. Debrecenbe vitték a katonai repülőtérre, ahonnan Lvovba szállították a Kárpáti Katonai Körzet hadbírósága elé.
+
Miután elfogták kétszer is le akarták lőni, végük a laktanya pincéjébe vitték. A KGB tisztjei egy hétig vallatták Békéscsabán. Egy szobába vitték, ahol azt mondták neki, hogy írjon egy levelet a feleségének, majd ezután kivégzik. Magára hagyták, a levelet megírta, de eldugta. Debrecenbe vitték a katonai repülőtérre, ahonnan Lvovba szállították a Kárpáti Katonai Körzet hadbírósága elé.
-
Az ügyész hazaárulás miatt halálra ítélte, végül négy év szabadságvesztésre ítélték. Felesége le tudott fizetni valakit és végül a Kárpáti Katonai Körzet hadbírósága amnesztiát adott Lukácsnak. Hazatért Munkácsra, ahol folyton zaklatták a veterán szovjet katonák.  
+
Az ügyész hazaárulás és a katonai eskü megszegése miatt halálra ítélte. Ügyvédet nem igényelt, saját magát védte. Arra hivatkozott, hogy a katonai esküt nem szegte meg, mivel az azt mondja ki, hogy ellenséges támadás esetén meg kell védeni a hazát. A szovjeteket ebből a nézőpontból pedig nem árulta el. Utolsó szó jogán azt mondta, hogy hisz a szovjet igazságszolgáltatásban. A bírák több mint egy órán át tanakodtak. Végül '''négy év szabadságvesztésre ítélték, amiatt mert háborús időben fegyveresen elhagyta alakulatát'''. A fogság második évében két lágerben is megfordult. [[1957]]. októberében a  feleségének köszönhetően levelet tudott küldeni a legfelsőbb tanácsnak, ami Hruscsovhoz is eljutott.  
-
Önkéntes száműzetésbe vonult a Krímbe, ahol kereskedelmi igazgatóként dolgozott. 1995-ben vonult nyugdíjba.
+
[[December 29.|December 29-én]] amnesztiát kapott, 31-én már hazatért Munkácsra. A szovjet veteránok zaklatása miatt önkéntes száműzetésbe vonult a Krímbe, ahol kereskedelmi igazgatóként dolgozott. [[1989]]-ben még egyszer visszatért Magyarországra és Békéscsabára. [[1995]]-ben vonult nyugdíjba.  
-
 
+
[[2001]]-ben hunyt el egy kis Krím-félszigeti faluban. '''[[Lukács Mátyás-emléktábla (Békéscsaba)|Emléktáblája]] annak az épületnek a falán található, amelynek pincéjében fogva tartották.'''
-
2001-ben hunyt el egy kis Krím-félszigeti faluban. Emléktáblája annak az épületnek a falán található, amely pincéjében fogva tartották.
+
== Forrás ==
== Forrás ==
-
* [http://andrassygimi.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=526:emlektabla-avatas-es-megemlekezes&catid=79:emlekezes-1956-ra&Itemid=135 Emléktábla avatás és megemlékezés] Megtekintés: 2016. október 19.
+
* [http://andrassygimi.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=526:emlektabla-avatas-es-megemlekezes&catid=79:emlekezes-1956-ra&Itemid=135 Emléktábla avatás és megemlékezés] (Látogatva: 2016. október 19.)
-
* [[http://www.andrassygimi.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=1048:2016-10-19-14-59-33&catid=67:toertenelem&Itemid=121 Szívparancs, november 3-án ]] Megtekintés: 2016. október 25.
+
* [http://www.andrassygimi.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=1048:2016-10-19-14-59-33&catid=67:toertenelem&Itemid=121 Szívparancs, november 3-án ] (Látogatva: 2016. október 25.)
 +
* [https://goo.gl/4qg6cb Békés Megyei Hírlap 1996. október 22-23. 8.p] (Látogatva: 2016. október 25.)
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* '56-os olvasókönyv : válogatás a korabeli békéscsabai sajtóból. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Emlékház, 2004. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés megye 1956-ban : források. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2006-2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dányi László: A Kazinczy utcai fiúk : forradalom és megtorlás Békés megyében, 1956. Békéscsaba : Dányi L., 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fekete Pál: Cseppek a tengerből : Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. - Budapest : Püski Kiadó, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fekete Pál: Az utolsó szó jogán : elsüllyedt világ, Békéscsaba, 1956. Budapest : Püski Kiadó, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Mikolai Bertics Mihály: A Népköztársaság nevében! Dunaharaszti : Nap Alapítvány, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Németh Csaba: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért ..." : Békés megye 1956-ban. Békéscsaba : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Szekeres István: Mikor ki szót emelt : nemzetőrök és röpcédulák 1956-ban Békéscsabán. Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 2006. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tények és üzenetek : a Békéscsabán, 2006. november 3-án tartott 1956-os konferencia előadásai. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
[[Kategória:1956]]
[[Kategória:1956]]
 +
[[Kategória:Békéscsaba]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Személyek]]

A lap jelenlegi, 2021. március 11., 13:55-kori változata

Lukács Matvej Janovics - azaz Lukács Mátyás - magyar nemzetiségű szovjet katona.

Élete

Lukács Mátyás 1935. február 10-én Munkácson született. Apja Lukács János kőműves, édesanyja, Holinka Erzsébet bejárónő. Felesége Spenik Gizella, első gyermekük 1954. június 24-én született.

1954. október 13-án behívóparancsot kapott Berdicsevbe. Írnoknak osztották be, magyarul és oroszul is tökéletesen kommunikált. 1956. október 26-án riadóztatták ezredét - Lembergen keresztül Munkácsra mentek, ahol el tudott búcsúzni szeretteitől. Október 28- 29-én átlépték a magyar határt. Ekkor lett tolmács az új beosztása. A nagyobb magyar városokban - Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba - látták, hogy az országban valami rendkívüli történik. A tisztek arról beszéltek, hogy Magyarországon ellenforradalom van. Lukács Mátyás a magyarországi tapasztalatok alapján hamar rájött, hogy nem ellenforradalom, hanem országos méretű felkelés van.

November 3-án tolmácsként részt kellett vennie a békéscsabai Forradalmi Tanáccsal történő tárgyaláson. Az ezredparancsnok-ezredes ultimátumot adott a tanács tagjainak, felszólítva őket a tevékenységük befejezésére. Az ultimátumnak nem volt hatása, így a parancsnok közölte, hogy 4-én megtámadják a városházát és a laktanyát. Lukács Mátyás ekkor egész életére kiható döntést hozott. Elhatározta, értesíteni fogja a várost a fenyegető támadásról, kötelességének érezte, hogy figyelmeztesse a Forradalmi Tanácsot. November 3-án este 7 órakor elhagyta a Békéscsaba nyugati határában állomásozó alakulatát. Levette szovjet egyenruháját, karabélyát pedig kútba dobta.

A forradalmi tanácsot nem sikerült értesítenie, ezért a magyar laktanyához indult. Magyar egyenruhát is kapott, de a laktanyánál a szovjetek fogadták. Miután elfogták kétszer is le akarták lőni, végük a laktanya pincéjébe vitték. A KGB tisztjei egy hétig vallatták Békéscsabán. Egy szobába vitték, ahol azt mondták neki, hogy írjon egy levelet a feleségének, majd ezután kivégzik. Magára hagyták, a levelet megírta, de eldugta. Debrecenbe vitték a katonai repülőtérre, ahonnan Lvovba szállították a Kárpáti Katonai Körzet hadbírósága elé. Az ügyész hazaárulás és a katonai eskü megszegése miatt halálra ítélte. Ügyvédet nem igényelt, saját magát védte. Arra hivatkozott, hogy a katonai esküt nem szegte meg, mivel az azt mondja ki, hogy ellenséges támadás esetén meg kell védeni a hazát. A szovjeteket ebből a nézőpontból pedig nem árulta el. Utolsó szó jogán azt mondta, hogy hisz a szovjet igazságszolgáltatásban. A bírák több mint egy órán át tanakodtak. Végül négy év szabadságvesztésre ítélték, amiatt mert háborús időben fegyveresen elhagyta alakulatát. A fogság második évében két lágerben is megfordult. 1957. októberében a feleségének köszönhetően levelet tudott küldeni a legfelsőbb tanácsnak, ami Hruscsovhoz is eljutott.

December 29-én amnesztiát kapott, 31-én már hazatért Munkácsra. A szovjet veteránok zaklatása miatt önkéntes száműzetésbe vonult a Krímbe, ahol kereskedelmi igazgatóként dolgozott. 1989-ben még egyszer visszatért Magyarországra és Békéscsabára. 1995-ben vonult nyugdíjba. 2001-ben hunyt el egy kis Krím-félszigeti faluban. Emléktáblája annak az épületnek a falán található, amelynek pincéjében fogva tartották.

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök