Lipták Pál (1874–1926)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Kategória beillesztése)
(életrajz bővítés)
1. sor: 1. sor:
tanár, vállalkozó, államtitkár
tanár, vállalkozó, államtitkár
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1874]]. [[április 13.|április 13]]-án''', itt járt iskolába, majd '''négy gimnáziumi osztály elvégzése után édesapja szakmáját, az ácsmesterséget tanulta ki.'''  
+
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1874]] Lipták Pál ácsmester és Keller Judit gyermekeként.''' A család felmenői között voltak olyan ácsok, akik részt vettek a békéscsabai nagytemplom építésében. Pálnak három testvére született: Lipták Mátyás, [[Lipták János (1881-1959)|Lipták János]] és Lipták Judit (Saguly Jánosné). [[április 13.|április 13]]-án, itt járt iskolába, majd '''négy gimnáziumi osztály elvégzése után édesapja szakmáját, az ácsmesterséget tanulta ki.'''  
'''[[1889]]-ben''', mint serdülő ifjú, '''a Vaskapu szabályozásának munkálataihoz került''', ahol három évet töltött. Ott tűnt fel éles eszével, tehetségével. Egyrészt környezetének rábeszélésére, másrészt elhivatottságból tanulni kezdett. '''Kecskeméten''' magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd '''érettségit tett'''. '''Budapesten elvégezte a műegyetemet''', s több éven át a középítési tanszéken működött mint tanársegéd. Később, '''[[1906]]-ban műszaki doktorátust szerzett'''. '''Második volt Magyarországon, aki ezt a diplomát elnyerte.''' '''Ekkor kiadott Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című értekezése''' a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, s '''a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett'''.  
'''[[1889]]-ben''', mint serdülő ifjú, '''a Vaskapu szabályozásának munkálataihoz került''', ahol három évet töltött. Ott tűnt fel éles eszével, tehetségével. Egyrészt környezetének rábeszélésére, másrészt elhivatottságból tanulni kezdett. '''Kecskeméten''' magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd '''érettségit tett'''. '''Budapesten elvégezte a műegyetemet''', s több éven át a középítési tanszéken működött mint tanársegéd. Később, '''[[1906]]-ban műszaki doktorátust szerzett'''. '''Második volt Magyarországon, aki ezt a diplomát elnyerte.''' '''Ekkor kiadott Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című értekezése''' a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, s '''a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett'''.  

A lap 2017. október 24., 22:25-kori változata

tanár, vállalkozó, államtitkár

Békéscsabán született 1874 Lipták Pál ácsmester és Keller Judit gyermekeként. A család felmenői között voltak olyan ácsok, akik részt vettek a békéscsabai nagytemplom építésében. Pálnak három testvére született: Lipták Mátyás, Lipták János és Lipták Judit (Saguly Jánosné). április 13-án, itt járt iskolába, majd négy gimnáziumi osztály elvégzése után édesapja szakmáját, az ácsmesterséget tanulta ki.

1889-ben, mint serdülő ifjú, a Vaskapu szabályozásának munkálataihoz került, ahol három évet töltött. Ott tűnt fel éles eszével, tehetségével. Egyrészt környezetének rábeszélésére, másrészt elhivatottságból tanulni kezdett. Kecskeméten magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd érettségit tett. Budapesten elvégezte a műegyetemet, s több éven át a középítési tanszéken működött mint tanársegéd. Később, 1906-ban műszaki doktorátust szerzett. Második volt Magyarországon, aki ezt a diplomát elnyerte. Ekkor kiadott Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című értekezése a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, s a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett.

Egyetemi tanári állást kínáltak neki, őt azonban ambíciója más irányba vezérelte. Megválva az egyetemtől, 1908-ban Budapesten kis műhelyt létesített, ahol vasszerkezeteket készített és magasépítkezéseken dolgozott. Ebből fejlődött ki azután a dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt., amelynek 1916-ig vezetője volt. 1916-ban kivált a cégből, és magasépítési vállalkozásba kezdett. E terület nem volt idegen számára, hiszen a korábbi években több nagy műhelyépület, valamint számos banképület és igazságügyi palota, továbbá a MÁVAG munkáskolóniájának építését végezte. A magyar gazdasági életben igen jelentékeny pozíciót vívott ki magának.

Az első nemzetgyűlési választáskor a fővárosi XVI. kerület mandátumát nyerte el kereszténypárti programjával. Ezt követően Békéscsabán is jelölték, itt viszont nem sikerült győzelmet aratnia. Emich Gusztáv kereskedelmi minisztersége alatt államtitkárságot vállalt, erről a tisztségről azonban néhány hónap múlva lemondott. A minden mértéket meghaladó munka felőrölte szervezetét, s hosszas szenvedés után hunyt el Balatonfüreden 1926. május 15-én.

Műve

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök