Lipták Pál (1874–1926)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(kategóriák szerkesztése)
a (Lipták Pál (1874-1926) lapot átneveztem Lipták Pál (1874–1926) névre: Hosszú kötőjel)
 
(12 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
tanár, vállalkozó, államtitkár
tanár, vállalkozó, államtitkár
-
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1874]]. [[április 13.|április 13]]-án''', itt járt iskolába, majd '''négy gimnáziumi osztály elvégzése után édesapja szakmáját, az ácsmesterséget tanulta ki.'''  
+
== Élete ==
 +
[[Fájl:LiptakPal 1874.jpg|bélyegkép|300px|Lipták Pál]]
 +
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1874]]. [[április 13.|április 13-án]] Lipták Pál ácsmester és Keller Judit gyermekeként.''' A család felmenői között voltak olyan ácsok, akik részt vettek a [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|békéscsabai nagytemplom]] építésében. Pálnak három testvére született: Lipták Mátyás, [[Lipták János (1881–1959)|Lipták János]] és Lipták Judit (Saguly Jánosné). Békéscsabán járt iskolába, majd a négy gimnáziumi osztály elvégzése után Kecskeméten édesapja szakmáját, '''az ácsmesterséget tanulta ki'''.
-
'''[[1889]]-ben''', mint serdülő ifjú, '''a Vaskapu szabályozásának munkálataihoz került''', ahol három évet töltött. Ott tűnt fel éles eszével, tehetségével. Egyrészt környezetének rábeszélésére, másrészt elhivatottságból tanulni kezdett. '''Kecskeméten''' magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd '''érettségit tett'''. '''Budapesten elvégezte a műegyetemet''', s több éven át a középítési tanszéken működött mint tanársegéd. Később, '''[[1906]]-ban műszaki doktorátust szerzett'''. '''Második volt Magyarországon, aki ezt a diplomát elnyerte.''' '''Ekkor kiadott Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című értekezése''' a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, s '''a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett'''.  
+
[[1889|1889-ben]], mint serdülő ifjú, '''a Vaskapu (Al-Duna) szabályozásánál kapott munkát''', ahol három évet töltött. Éles esze és tehetsége miatt már 16 évesen már munkavezetői feladatokat kapott. Közben visszautasított egy ajánlatot, melyben felkérték a New York-i kikötő megépítésére. Környezetének rábeszélésére és elhivatottságból '''tanulni kezdett'''. Kecskeméten, magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd '''leérettségizett'''.  
-
Egyetemi tanári állást kínáltak neki, őt azonban ambíciója más irányba vezérelte. Megválva az egyetemtől, '''[[1908]]-ban Budapesten kis műhelyt létesített''', ahol vasszerkezeteket készített és magasépítkezéseken dolgozott. '''Ebből fejlődött ki azután a dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt.''', amelynek [[1916]]-ig vezetője volt. '''[[1916]]-ban kivált a cégből, és magasépítési vállalkozásba kezdett.''' E terület nem volt idegen számára, hiszen a korábbi években több nagy műhelyépület, valamint számos banképület és igazságügyi palota, továbbá a MÁVAG munkáskolóniájának építését végezte. '''A magyar gazdasági életben igen jelentékeny pozíciót vívott ki magának.'''
+
Később '''Budapesten elvégezte a műegyetemet''', s több éven át '''a középítési tanszéken tevékenykedett mint tanársegéd'''. A Magyar Mérnök és Építész Egylet [[1905|1905-ben]] pályázatot írt ki egy múzeumépület megtervezésére. Lipták Pál múltba visszanyúló stílusjegyeket tartalmazó tervével megnyerte a kiírást, '''az aranyérem mellé kapott pénzjutalmat pedig európai tanulmányútra fordította. Útja során megismerkedett a vasbeton felhasználási lehetőségeivel''', melynek hazai képviselőjévé vált, és amiből később doktori értekezését írta.  
-
Az első nemzetgyűlési választáskor a fővárosi XVI. kerület mandátumát nyerte el kereszténypárti programjával. Ezt követően Békéscsabán is jelölték, itt viszont nem sikerült győzelmet aratnia. Emich Gusztáv kereskedelmi minisztersége alatt '''államtitkárságot vállalt''', erről a tisztségről azonban néhány hónap múlva lemondott. A minden mértéket meghaladó munka felőrölte szervezetét, s '''hosszas szenvedés után hunyt el Balatonfüreden [[1926]]. [[május 15.|május 15]]-én'''.
+
'''[[1906|1906-ban]]''' – másodikként az országban –''' mérnöki doktorátust szerzett'''. Az ekkor kiadott ''Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez'' című értekezése a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett.
 +
 
 +
'''Felesége Gabriel Emma. Gyermekeik: László''', '''Gábor''' '''és Béla'''.
 +
 
 +
'''Hosszas szenvedés után hunyt el Balatonfüreden [[1926]]. [[május 15.|május 15-én]]'''. [[május 19.|Május 19-én]] helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőben.
 +
 
 +
== Munkássága ==
 +
Az egyetemen tanári állást kínáltak neki, ambíciói azonban más irányba vezérelték. '''[[1908|1908-ban]] Budapesten létesített egy kis műhelyt''' Stiegnitz Imrével társulva, ahol vasszerkezeteket készített és magasépítkezéseken dolgozott. Első munkájuk a Goldberger Gyár és a Goldberger-Ház megtervezése és kivitelezése ([[1909]]) volt. A '''vállalat [[1909|1909-ben]] Pestszentlőrincen terjeszkedett.''' Lipták [[1911]]. [[június 17.|június 17-én]] '''részvénytársaságot hozott létre „Dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt.” néven''', melynek [[1917|1917-ig]] részvényese és vezérigazgatója volt. Vállalkozását az első világháború során '''a Monarchia legmeghatározóbb hadigyára'''ként tartották számon. A budapesti építkezések mellett köz- és vasúti vonatkozású gyártásokat végeztek.
 +
 
 +
'''[[1917|1917-ben]] kivált a cégből, és magasépítési vállalkozásba kezdett'''. Nevéhez köthető az I. II., III. kerületi bíróság, az Igazságügyi Minisztérium, a Belvárosi Takarékpénztár, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár és a Pestvidéki Első Törvényszék épülete, továbbá a MÁVAG munkáskolóniájának építése. A magyar gazdasági életben igen meghatározó pozíciót vívott ki magának. A világháborút követően '''cégét bekebelezte a Ganz-gyár''', ami aztán [[1927|1927-ben]] felszámolásra került.
 +
 
 +
Sikeres vállalkozása mellett a politikai életben is szerepet vállalt. [[1920|1920-ban]] az első nemzetgyűlési választáskor '''a fővárosi XVI. kerület mandátumát nyerte el''' kereszténypárti programjával. Tagja lett a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának. Ezt követően Békéscsabán is jelölték, itt viszont nem sikerült győzelmet aratnia. Emich Gusztáv kereskedelmi minisztersége alatt '''államtitkárságot vállalt a Kereskedelmi Minisztérium élén''', erről a tisztségről azonban '''néhány hónap múlva lemondott, és visszatért az építész pályára.'''
 +
 
 +
== Emlékezete ==
 +
* '''Nevét lakótelep viseli Budapesten''', a XVIII. kerületben (Liptáktelep).
 +
* Az egykor saját magának tervezett épületben működő Zuglói Művelődési Ház [[2012]] óta a '''Lipták Villa''' nevet viseli.  
== Műve ==
== Műve ==
 +
* Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez. Budapest: Pátria ny. 1906. 31 p.
-
* Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez. Budapest: Pátria ny. 1906. p. 31.
+
== Források ==
 +
* Budapesti Hírlap, 53. évf. 20. szám (1933. január 25.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1933_01/?query=%22lipt%C3%A1k%20p%C3%A1l%22%2B%22g%C3%A1briel%20emma%22&pg=307&layout=s 6. p.] (Látogatva: 2018. 01. 02.)
 +
* Dr. Lipták Pál meghalt. In: Békésmegyei Közlöny. 53. évf. 110. szám (1926. május 18.) 3. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dr. Lipták Pál. 1874–1926. In: Körösvidék. 7. évf. 110. szám (1926. május 16.) 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Lipták Pál dr. halála. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_HelyiLapok_FovarosiHirlap_1926/?query=%22lipt%C3%A1k%20p%C3%A1l%22%2B1926&pg=148&layout=s Fővárosi Hírlap, 15. évf. 20–21. szám (1926. május 19.) 5. p.] (Látogatva: 2018. 01. 02.)
 +
* Lipták Pál, az építész és gyáros : magyar géniuszok a XX. század hajnalán. In: Építész Közlöny – Műhely. 226. szám (2013. február) 46. p.
 +
* Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai K., 1969. 79. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Magyar politikai lexikon : magyar politikusok, 1914–1929. szerk.: T. Boros László. Budapest : Európa, 1929. 262–263. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Mihailich Győző – Haviár Győző: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon. Budapest : Akadémiai K. 1966. 210. p.
 +
* Napi Hírek, (1934. június 23.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/NapiHirek_1934_06_2/?query=%22lipt%C3%A1k%20p%C3%A1l%22%2B%22g%C3%A1briel%20emma%22&pg=234&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2018. 01. 02.)
 +
* Pesti Hírlap, 52. évf. 79. szám (1930. április 6.) [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1930_04/?query=%22lipt%C3%A1k%20p%C3%A1l%22%2B%22g%C3%A1briel%20emma%22&pg=143&layout=s 12. p.] (Látogatva: 2018. 01. 02.)
 +
* Remport Zoltán: 100 éve alakult az egykori Lipták-gyár. In: [http://www.consteelsoftware.com/files/sharedUploads/Pdf/MAGESZ/aszerk0803.pdf MAGÉSZ Acélszerkezetek, 5. évf. 3. szám (2008) 56–61. p.] (Látogatva: 2018. 01. 02.)
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Hajdú Ferenc: Dr. Lipták Pál szerepe a XVIII. kerület kialakulásában és a haditechnikai fejlesztésekben. In: [http://muzeum18ker.hu/hajdu-ferenc Tomory Lajos Múzeum honlapja]
 +
* Dr. Lipták Pál temetése : Békéscsaba méltó módon képviseltette magát nagy fia temetésén. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1926_04-06/?query=%22lipt%C3%A1k%20p%C3%A1l%22%2B1926&pg=240&layout=s Körösvidék, 7. évf. 114. szám (1926. május 21.) 1–2. p.]
-
* Dr. Lipták Pál. 1874-1926. In: Körösvidék. 7. évf. (1926. május 16.) 110. sz. p. 1-2.
+
== Külső hivatkozások ==
-
* Dr. Lipták Pál meghalt. In: Békésmegyei Közlöny. 53. évf. (1926. május 18.) 110. sz. p. 3.
+
* [http://www.forumeerstewereldoorlog.nl/wiki/index.php/Dr._Liptak_%26_Co._AG Dr. Liptak & Co. AG]
-
* Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Budapest: Akadémiai K., 1969. p. 79.
+
* Dr. Lipták Pál emlékezete Békéscsabán kívül: [https://youtu.be/wvLb4EsfdbQ A Zuglói Média híranyaga]
-
* Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 262-263.
+
* [https://hu.wikipedia.org/wiki/Lipták_Pál_(mérnök) Lipták Pál. In: Wikipedia]
-
* Magyar politikai lexikon. (Magyar politikusok). 1914-1929. Budapest: Európa, 1929. p. 262. (Kép)
+
* [http://www.liptakvilla.hu/?content=dct&did=16 Lipták Villa – a ház története.]
-
* Mihailich Győző- Haviár Győző: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon. Budapest: Akadémiai K. 1966. p. 210.
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
-
[[Kategória:Pedagógus]]
+
[[Kategória:Építészek]]
 +
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Politikusok]]
[[Kategória:Politikusok]]
[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]

A lap jelenlegi, 2021. március 10., 12:39-kori változata

tanár, vállalkozó, államtitkár

Tartalomjegyzék

Élete

Lipták Pál

Békéscsabán született 1874. április 13-án Lipták Pál ácsmester és Keller Judit gyermekeként. A család felmenői között voltak olyan ácsok, akik részt vettek a békéscsabai nagytemplom építésében. Pálnak három testvére született: Lipták Mátyás, Lipták János és Lipták Judit (Saguly Jánosné). Békéscsabán járt iskolába, majd a négy gimnáziumi osztály elvégzése után Kecskeméten édesapja szakmáját, az ácsmesterséget tanulta ki.

1889-ben, mint serdülő ifjú, a Vaskapu (Al-Duna) szabályozásánál kapott munkát, ahol három évet töltött. Éles esze és tehetsége miatt már 16 évesen már munkavezetői feladatokat kapott. Közben visszautasított egy ajánlatot, melyben felkérték a New York-i kikötő megépítésére. Környezetének rábeszélésére és elhivatottságból tanulni kezdett. Kecskeméten, magánúton egy év alatt 6 osztályból vizsgázott, majd leérettségizett.

Később Budapesten elvégezte a műegyetemet, s több éven át a középítési tanszéken tevékenykedett mint tanársegéd. A Magyar Mérnök és Építész Egylet 1905-ben pályázatot írt ki egy múzeumépület megtervezésére. Lipták Pál múltba visszanyúló stílusjegyeket tartalmazó tervével megnyerte a kiírást, az aranyérem mellé kapott pénzjutalmat pedig európai tanulmányútra fordította. Útja során megismerkedett a vasbeton felhasználási lehetőségeivel, melynek hazai képviselőjévé vált, és amiből később doktori értekezését írta.

1906-ban – másodikként az országban – mérnöki doktorátust szerzett. Az ekkor kiadott Adalék a vasbeton szerkezetek elméletéhez című értekezése a nyugati államok szakköreiben óriási feltűnést keltett, a vasbeton-építkezések fejlődésében új korszakot jelentett.

Felesége Gabriel Emma. Gyermekeik: László, Gábor és Béla.

Hosszas szenvedés után hunyt el Balatonfüreden 1926. május 15-én. Május 19-én helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőben.

Munkássága

Az egyetemen tanári állást kínáltak neki, ambíciói azonban más irányba vezérelték. 1908-ban Budapesten létesített egy kis műhelyt Stiegnitz Imrével társulva, ahol vasszerkezeteket készített és magasépítkezéseken dolgozott. Első munkájuk a Goldberger Gyár és a Goldberger-Ház megtervezése és kivitelezése (1909) volt. A vállalat 1909-ben Pestszentlőrincen terjeszkedett. Lipták 1911. június 17-én részvénytársaságot hozott létre „Dr. Lipták és Társa Építési- és Vasipari Rt.” néven, melynek 1917-ig részvényese és vezérigazgatója volt. Vállalkozását az első világháború során a Monarchia legmeghatározóbb hadigyáraként tartották számon. A budapesti építkezések mellett köz- és vasúti vonatkozású gyártásokat végeztek.

1917-ben kivált a cégből, és magasépítési vállalkozásba kezdett. Nevéhez köthető az I. II., III. kerületi bíróság, az Igazságügyi Minisztérium, a Belvárosi Takarékpénztár, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár és a Pestvidéki Első Törvényszék épülete, továbbá a MÁVAG munkáskolóniájának építése. A magyar gazdasági életben igen meghatározó pozíciót vívott ki magának. A világháborút követően cégét bekebelezte a Ganz-gyár, ami aztán 1927-ben felszámolásra került.

Sikeres vállalkozása mellett a politikai életben is szerepet vállalt. 1920-ban az első nemzetgyűlési választáskor a fővárosi XVI. kerület mandátumát nyerte el kereszténypárti programjával. Tagja lett a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának. Ezt követően Békéscsabán is jelölték, itt viszont nem sikerült győzelmet aratnia. Emich Gusztáv kereskedelmi minisztersége alatt államtitkárságot vállalt a Kereskedelmi Minisztérium élén, erről a tisztségről azonban néhány hónap múlva lemondott, és visszatért az építész pályára.

Emlékezete

Műve

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök