Lipták János (1881–1959)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2017. október 11., 21:41-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Ugrás: navigáció, keresés

építész, építőmester

Élete

Lipták János

1881-ben Békéscsabán született. Három testvére volt Mátyás, Pál és Judit. Tanulmányai elvégzése után, 1903-ban katonai szolgálatot végzett. 1907-ben tervező- és építész vállalatot alapított Bányai Andrással és Klenk Istvánnal. 1911-ben építőmesteri képesítő bizonyítványt szerzett. Az első világháború alatt a békéscsabai katonai raktár építésében vett részt, 1916-ban mentették fel a katonai teljesítés alól.

Munkássága mellett meghatározó közéleti szerepet vállalt a városban. Alelnöke, majd elnöke volt a Békéscsaba és Vidéke Ipartestületnek, tagja volt a városi képviselőtestületnek, igazgatósági tagja a Magyar Általános Takarékpénztár Rt.-nek és a Békéscsabai Iparos Bank Rt-nek. A békéscsabai Evangélikus Gimnázium ügyeit intéző kormányzó bizottságnak is tagja volt. Az építőipari tanoncok vizsgáló bizottságában is képviselte magát.

Emellett a legtöbbet adózók közé tartozott. Többször jótékonykodott, például adománnyal segítette Murányi Ferenc - 11 éven át szibériai fogságban levő békéscsabai személy - hazahozatalának költségeit. Az 1926-os Békésvármegyei Ipari, Kereskedelmi és Mezőgazdasági kiállítás megvalósítását segítve, Molnár János építésszel együtt ingyen adták a pavilonokhoz szükséges anyagokat. Pénzadománnyal támogatta az evangélikus árvákat. Igazi virilista és lokálpatrióta volt, aki meghatározó szerepet játszott az iparos társadalomban is.

Példás családi életet élt, felesége szintén békéscsabai volt. Fia, János 1925-ben szibériai fogságba került. Vállalata az 50-es évek kollektivizálásának lett az áldozata. Lakásukba bérlőket telepítettek.

Az egykor sikeres építész méltatlan módon, nélkülözés közepette hunyt el 1959-ben Békéscsabán. A helyi evangélikus temetőben helyezték végső nyugalomba.

Munkássága

Fia levele Szibériából (1919. X. 19.)

Lipták János egész életében Békéscsabán dolgozott, több magán- és középület felépítése köthető nevéhez. Első munkái között szerepelt a Nádor Szálloda átalakítása, ezt követte a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület székházának megépítése. Csaknem 40 évig tevékenykedett a városban: vezetésével átépítették Kármán Attila terve alapján az új postapalotát, a Kereskedelmi Csarnok emeletes épületét, a Kereskedelmi Bank székházát. Vállalatával ők kivitelezték az OTI békéscsabai székházának emeletes épületét, a Kisgazda székházat (ma Balassi Művelődései Ház), valamint a 600 néző befogadására alkalmas moziépületet, az Apolló Mozgó Képszínházat. Részt vállaltak a Városháza közgyűlési termének rekonstrukciójában és a neogót katolikus templom tornyainak kivitelezésében. Legkiemelkedőbb munkájának a MÁV-állomás épületének megépítése tekinthető 1932-33-ban.

Számos békéscsabai magánlakás megtervezése és megépítése kötődik Lipták János és vállalata nevéhez (régi vásártéren, Zrínyi, Bezerédy utcákon, Erzsébet-helyen). Az Árpád-fürdő gyalogos fahídja szintén a nevéhez fűződik. Kivitelezője volt a város járdásításának is. Megbízást kapott a kórház gőzmosodájának felújítására is. Az Andrássy úti Krayer festékgyár üzletének átalakítása Áchim Mihály tervei szerint, Lipták Jánost dicséri.

Nevéhez olyan minőségi munkák fűződnek, amik a mai napig állnak. Békéscsabán kívül is tevékenykedett: a tiszaföldvári templomot 1937-ben a tervei szerint építették.

Források

A 101-es zászló alatt : a v. békéscsabai cs. és k. 101. Gy. E. emlékalbuma. szerk.: Makkay Machalek Pál. Budapest : Machalek P., 1934. 334. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár