Lipták András (1895–1953)
A BékésWiki wikiből
ácsmunkás, munkás polgármester
Tartalomjegyzék |
Élete
1895. március 26-án született Békéscsabán. Édesapja ácsmester volt, aki szezonális munkája mellett kevés saját földjének 12 kisholdat bérelt. Nyolc gyermekét azonban így is nehezen tudta eltartani. Lipták András a négy polgári elvégzése után ácstanonc lett. Jó rajzkészsége volt, műszaki rajzot szeretett volna tanulni, de életkörülményei ezt nem tették lehetővé.
A rendet tisztelő, segítőkész Lipták András népszerű ember volt. A maga építette Ligeti sori családi házában lakott feleségével.
Tragikus körülmények között érte a halál 1953. január 19-én: egy anyagbeszerző útján, Pécs alatt autóbalesetet szenvedett.
Munkássága
Békéscsabán szerzett munkát, majd a főváros és az ország különböző építkezésein dolgozott. Ebben az időben, az 1920-as években ismerkedett meg a munkásmozgalommal. A famunkások helyi csoportjának volt tagja, 1921-től pedig vezetőségi taggá választották. Mint az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék helyi megbízottja illegális munkáját 1933-ban kisréti házában történt letartóztatása szakította meg. Két hónapi előzetes letartóztatás után szabadult. Egyik alapító tagja volt az MKP békéscsabai szervezetének.
Az 1945. március 10-én a városházán tartott polgármester-választáson három jelölt közül titkos szavazással a 107 szavazatból 77-et kapott Lipták András, így került a polgármesteri székbe. Igen nehéz körülmények között kezdte hivatali tevékenységét, a háborús pusztítás után lassan indult az élet. Csak néhány textilüzem, a Bohn téglagyár és az István malom tudta megindítani a termelést. A vasúti közlekedés helyreállítása 1945 nyarán fejeződött be. A város bombázásakor megsérült és elpusztult 540 lakásból az év végéig 300-at sikerült rendbe hozni.
Ebben az időszakban az Építőmunkások Szövetkezete felépítette a felszabadulási emlékművet a Petőfi ligetben, és létrehozták a szovjet hősi temetőt. Megkezdte előadásait a Beleznay Ervin igazgató vezette színtársulat a Városi Színházban. Elindult a Viharsarok című lap Cseres Tibor felelős szerkesztő vezetésével. Dühöngött az infláció, ezért jegyrendszert vezettek be az összes közszükségleti cikkre. Megnyílt a Népkönyvtár, amely 6000 kötettel rendelkezett. A népszámlálási adatok szerint 49 904 lakosa volt a városnak. Békéscsabáról 5492 magát szlováknak valló lakos települt ki Csehszlovákiába. 1946-ban a Nemzeti Bizottság határozata alapján a város eddigi díszpolgárainak felfüggesztését kérte a képviselő-testülettől; ezután a nemrégiben hazajött Károlyi Mihályt választották meg Békéscsaba város első díszpolgárának.
Meglepetésként hatott az 1949. március 8-i rendkívüli törvényhatósági ülésen történt bejelentés, miszerint Lipták András polgármester magas korára való hivatkozással (54 éves volt) benyújtotta lemondását. Polgármestersége után szakmájában kért elhelyezést, a megyei építőipari vállalat egyik osztályvezetője lett.
Emlékezete
- Lipták András munkás polgármester emlékét a városban utca és 1971-től az Árpád sori szoborsétányon lévő mellszobra őrzi. Városunk szülöttének legjellegzetesebb arcvonásait őszinteséggel, humanizmussal ábrázolja Kampfl József szobrászművész. A kőből készült alkotás megragadja Lipták András egyéniségének lényeges jegyeit, és maradandó emléket állít a Békéscsaba történetében szerepet vállaló személyiségnek. A rendszerváltás idején, 1989-ben nagy port vert fel Békéscsabán annak híre, hogy egyik este a szoborsétányon ledöntötték József Attila és Lipták András szobrát. Nem politikai indíttatás motiválta a fiatal elkövetőket; mint utóbb egyikük bevallotta, nem volt tisztában tettének következményeivel, nem tudta, ki volt József Attila (csak tippelt, hogy író), azt pedig végképp nem, hogy kit tisztelhet Lipták Andrásban.
Források
- Békés Megyei Hírlap, 1994. december 20., 49. évf. 300. szám
- Csabai Mérleg, 2002. augusztus 29., 12. évf. 17. szám
