Lenkefi Konrád (1936–1995)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Ker0 (vitalap | szerkesztései) 2017. augusztus 24., 11:58-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Bábtervező, bábkészítő iparművész és bábművészeti szakíró

Tartalomjegyzék

Élete

1936. november 18-án született, Békéscsabán nőtt fel. Öt éves korától rajzolt, később, iskolásként olyanoktól tanult, mint Lipták Pál és Mokos József. Festőművésznek készült, de saját bevallása szerint rendes iparosként tudott volna csak helytállni. Hatodikos korában kezdett bábozással foglalkozni két osztálytársával az úttörőcsapat-vezetőjük felkérésére. Két évvel később a Gellért Erzsébet alapította Tücsök gyermektársulat tagja lett. Gellért Erzsébet tanfolyamokra küldte, ahol olyan tanárai voltak, mint dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház rendezője, dr. Mészáros Vincéné, az óvodai bábjátékok támogatója és tudora. 1952-ben, az első férfiak között lett tagja a társulatnak. Az 50-es években több tanfolyamon vett részt az ország különböző pontjain. A 60-as évek elején már a tervezést, bábkészítés és rendezés munkálataiba is belefogott. Felsőoktatásba kerülve József Dezső keze alatt csiszolhatta tovább képzőművészeti tudását. A Tanítóképző Főiskola elvégzése után rövid ideig tanított, majd a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa lett népművelőként. A bábegyüttes a művelődésiház keretein belül működött, melynek 1961-től volt a művészeti vezetője. Erre a posztra mentora, Gellért Erzsébet javasolta, mint megfelelő utódját. Pályája fokozatosan épült, első megyén kívüli sikerét a bábegyüttes által Weöres Sándor verseiből összeállított Vásár című bábjátékkal érte el, 1964-ben Karlovy Varyban. Később ezt a tévé is bemutatta. Ezt követően sorra kapta társulatával a külföldi meghívásokat. Műsoraikat Békéscsabán, a megyében, országosan, de határainkon túl is rendszeresen, nagy sikerrel mutatták be (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Szovjetunió, Dél-Amerika, Peru, Venezuela, (Argentína) – és szereztek elismerést Békéscsabának és Magyarországnak, illetve a bábjátéknak. Lenkefi nem csak mind tervező és előadó tevékenykedett, tanítói vénáját kamatoztatva a művelődési központba szervezett bábos továbbképzéseken, mint oktató is feltűnt. Publikációval is a bábjáték népszerűsítésére törekedett. Számos kitüntetést kapott a bábegyüttes vezetése alatt, például 1982-ban Blattner Géza-emlékérmet, többszörösen díjazta munkásságát az UNIMA, valamint posztumusz a Békés Megyei Önkormányzat Békés Megyéért kitüntetésében részesült. Elismert művésze volt a bábjátékos társadalomnak. 1995. április 5-én hunyt el.

Munkássága

Sokoldalúságára jellemző, hogy egyszemélyben tanító, népművelő, bábtervező- és készítő iparművészkén is megállta a helyét. Tagja volt a Képzőművészeti Alapnak. Ő alapította 1968-ban a békéscsabai nemzetközi bábfesztivált. Vezetőségi tagja az UNIMA-nak (bábjátékosok nemzetközi szervezete), valamint tagja volt az ABOT-nak (Amatőr Bábjátékosok Országos Tanácsa). Örökös tagja a Békéstáji Művészeti Társaságnak. Neve összeforrt a Napsugár Bábegyüttessel, melynek a művészeti vezetője volt. A társulat művészi arculatát több mint négy évtizeden át meghatározza, Békéscsaba egyik kimagasló kulturális értékévé tette. Segítette az országban és határainkon túl is megismertetni és becsülni a magyar (békéscsabai) bábművészetet. Szakkönyvet írt a bábkészítésről, valamint a Békés Megyei Népújságban több cikket publikált a bábegyüttes külföldi útjairól. A bábokat, a díszleteket maga tervezte és készítette az előadásokhoz, a bábut mozgó műtárgyként értelmezte. Koós Iván Kossuth-díjas báb- és díszlettervező szerint: “Igazi bábos képzőművész módjára mindig alkalmazkodni tud kifejező eszközeivel a vállalat feladathoz, az előadás tervezett karakteréhez. De jól megfigyelhető az is, hogy a különféle műsorokhoz készített bábszériái tervezői kísérletekre is alkalmat adtak. A korszerű képzőművészeti törekvésekkel lépést tartva, kialakította egyéni tervezői arculatát. Ennek jellegzetes vonásai: a bátor, de mindig harmóniára törekvő anyagkezelés, a plasztikai viccek, meglepetések ügyes elhelyezése és a finom humor, mely még poétikusabb munkáinak is belső derűt kölcsönöz.”

Legkiemelkedőbb művészi alkotásai

(egyaránt szóltak a gyermekekhez és felnőttekhez is)

Írásai

Emlékezete

Családja

Felesége: Lenkefi Konrádné, született Csányi Edit Mária (1941) Gyermekei:

Unokák:

Felhasznált irodalom

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

A Napsugár bábszínház weboldala

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök