Lenkefi Konrád (1936–1995)
A BékésWiki wikiből
Ker0 (vitalap | szerkesztései) (→Emlékezete: hivatkozás javítás) |
Ker0 (vitalap | szerkesztései) a (→Családja) |
||
| 51. sor: | 51. sor: | ||
== Családja == | == Családja == | ||
'''Felesége:''' Lenkefi Konrádné, született Csányi Edit Mária (1941) | '''Felesége:''' Lenkefi Konrádné, született Csányi Edit Mária (1941) | ||
| - | Gyermekei: | + | |
| + | '''Gyermekei:''' | ||
*Lenkefi Péter (1968) | *Lenkefi Péter (1968) | ||
*Lenkefi Zoltán (1977) | *Lenkefi Zoltán (1977) | ||
A lap 2017. augusztus 24., 12:19-kori változata
Bábtervező, bábkészítő iparművész és bábművészeti szakíró
Tartalomjegyzék |
Élete
1936. november 18-án született, Békéscsabán nőtt fel. Öt éves korától rajzolt, később, iskolásként olyanoktól tanult, mint Lipták Pál és Mokos József. Festőművésznek készült, de saját bevallása szerint rendes iparosként tudott volna csak helytállni. Hatodikos korában kezdett bábozással foglalkozni két osztálytársával az úttörőcsapat-vezetőjük felkérésére. Két évvel később a Gellért Erzsébet alapította Tücsök gyermektársulat tagja lett. Gellért Erzsébet tanfolyamokra küldte, ahol olyan tanárai voltak, mint dr. Németh Antal, a Nemzeti Színház rendezője, dr. Mészáros Vincéné, az óvodai bábjátékok támogatója és tudora. 1952-ben, az első férfiak között lett tagja a társulatnak. Az 50-es években több tanfolyamon vett részt az ország különböző pontjain. A 60-as évek elején már a tervezést, bábkészítés és rendezés munkálataiba is belefogott. Felsőoktatásba kerülve József Dezső keze alatt csiszolhatta tovább képzőművészeti tudását. A Tanítóképző Főiskola elvégzése után rövid ideig tanított, majd a Békés Megyei Művelődési Központ munkatársa lett népművelőként. A bábegyüttes a művelődésiház keretein belül működött, melynek 1961-től volt a művészeti vezetője. Erre a posztra mentora, Gellért Erzsébet javasolta, mint megfelelő utódját. Pályája fokozatosan épült, első megyén kívüli sikerét a bábegyüttes által Weöres Sándor verseiből összeállított Vásár című bábjátékkal érte el, 1964-ben Karlovy Varyban. Később ezt a tévé is bemutatta. Ezt követően sorra kapta társulatával a külföldi meghívásokat. Műsoraikat Békéscsabán, a megyében, országosan, de határainkon túl is rendszeresen, nagy sikerrel mutatták be (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Németország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Szovjetunió, Dél-Amerika, Peru, Venezuela, (Argentína) – és szereztek elismerést Békéscsabának és Magyarországnak, illetve a bábjátéknak. Lenkefi nem csak mind tervező és előadó tevékenykedett, tanítói vénáját kamatoztatva a művelődési központba szervezett bábos továbbképzéseken, mint oktató is feltűnt. Publikációval is a bábjáték népszerűsítésére törekedett. Számos kitüntetést kapott a bábegyüttes vezetése alatt, például 1982-ban Blattner Géza-emlékérmet, többszörösen díjazta munkásságát az UNIMA, valamint posztumusz a Békés Megyei Önkormányzat Békés Megyéért kitüntetésében részesült. Elismert művésze volt a bábjátékos társadalomnak. 1995. április 5-én hunyt el.
Munkássága
Sokoldalúságára jellemző, hogy egyszemélyben tanító, népművelő, bábtervező- és készítő iparművészkén is megállta a helyét. Tagja volt a Képzőművészeti Alapnak. Ő alapította 1968-ban a békéscsabai nemzetközi bábfesztivált. Vezetőségi tagja az UNIMA-nak (bábjátékosok nemzetközi szervezete), valamint tagja volt az ABOT-nak (Amatőr Bábjátékosok Országos Tanácsa). Örökös tagja a Békéstáji Művészeti Társaságnak. Neve összeforrt a Napsugár Bábegyüttessel, melynek a művészeti vezetője volt. A társulat művészi arculatát több mint négy évtizeden át meghatározza, Békéscsaba egyik kimagasló kulturális értékévé tette. Segítette az országban és határainkon túl is megismertetni és becsülni a magyar (békéscsabai) bábművészetet. Szakkönyvet írt a bábkészítésről, valamint a Békés Megyei Népújságban több cikket publikált a bábegyüttes külföldi útjairól. A bábokat, a díszleteket maga tervezte és készítette az előadásokhoz, a bábut mozgó műtárgyként értelmezte. Koós Iván Kossuth-díjas báb- és díszlettervező szerint: “Igazi bábos képzőművész módjára mindig alkalmazkodni tud kifejező eszközeivel a vállalat feladathoz, az előadás tervezett karakteréhez. De jól megfigyelhető az is, hogy a különféle műsorokhoz készített bábszériái tervezői kísérletekre is alkalmat adtak. A korszerű képzőművészeti törekvésekkel lépést tartva, kialakította egyéni tervezői arculatát. Ennek jellegzetes vonásai: a bátor, de mindig harmóniára törekvő anyagkezelés, a plasztikai viccek, meglepetések ügyes elhelyezése és a finom humor, mely még poétikusabb munkáinak is belső derűt kölcsönöz.”
Legkiemelkedőbb művészi alkotásai
(egyaránt szóltak a gyermekekhez és felnőttekhez is)
- Weöres Sándor – Kovács Ildikó: Vásár, 1961
- Dudás István - Balogh Beatrix: Éljen a tavasz, 1965
- Bartók Béla: Cantata Profana (bábadaptáció), 1966
- Kodály Zoltán: Kádár Kata (Mónár Anna népballada feldolgozások), 1967
- Bartók Béla: Magyar népdalok, 1970
- Garay József - Tóthmátyás Lajos - Ambrus Ferencné: A három kismalac, 1972
- Slágerek és paródiák (felnőtteknek), 1974
- Milne, Alan Alexander – Karinthy Frigyes: Micimackó, 1977
- Tarbay Ede – Váry Ferenc: Kunkori és Kandúrvarázsló, 1982
- Mészöly Miklós: A három kisgida, 1984
- Marék Veronika: A csúnya kislány, 1987
- Prokofjev, Szergej Szergejevics: Hamupipőke (báb-balett), 1990
- Debreczeni Tibor - Somlai Pál: Hüvelyk Matyi (bábmusical), 1993
Írásai
- A békéscsabai bábjátékos rendezvényekről In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia, 1975. (3. évf.) 5. sz. 93-100. old.
- A békéscsabai KPVDSZ Napsugár Bábszínház története (kézirat), Békéscsaba, 1961.
- A gyermek és a bábjáték In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia, 1979. 3. sz. 51-58. old.
- Állatmesék. /Bábjátékok./ (Rendezői tanácsok: Lenkefi Konrád, Kós Lajos,
- Bábkészítés In: Békési Műhely 1983 (XII. évf) 1. szám
- Bábkészítés, Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1985.
- Csabai Napsugár Latin-Amerikában 1-14 In: Békés Megyei Népújság 1974. december 18-29.
- Gondolatok az UNIMA Magyar Tagozatának II. közgyűléséről: miért kifogásolható a tv Cicavízió című műsora? In: Békés Megyei Népújság, 1963.10.27. 9. p.
- Miért kevés a bábelőadás megyénkben és Békéscsabán? In: Békés Megyei Népújság 1979.06.03. 11. p.
- Schiffrin, Bernaedo és Lenkefi Kondrád: Pinocho tábornok pompás felsülései In: Új Auróra: Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia, 1976. (4. évf.) 6. sz. 7-27. old.
- Bábjátékos kiskönyvtár (szerk: Séd Teréz) Budapest, 1963, Népműv. Int. /házi soksz./. 84 p. 20 cm. /
Emlékezete
- A Békési úti Meseházban és a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban ma is megtekinthetőek gyönyörű bábjai.
- Emléktáblát avattak 1996-ban a volt megyei művelődésiház Irányi utcai falán.
- 1996-ban a megyei művelődési központban, a 11. nemzetközi bábfesztivál alatt emlékkiállítást rendeztek neki.
- Nevét viseli a Munkácsy Mihály Múzeum gyermekfoglalkoztató helyisége.
- Szülővárosában 2013 óta egy is viseli a nevét.
- 2015-ben fia, Lenkefi Zoltán állíttatott emléktáblát neki a Penza lakótelep 1. számú házának falán, ahol sokáig lakott és dolgozott.
- Életművének átfogó bemutatása 2009-ben a Munkácsy Mihály Múzeumban Angyalkáim címmel volt látható.
Családja
Felesége: Lenkefi Konrádné, született Csányi Edit Mária (1941)
Gyermekei:
- Lenkefi Péter (1968)
- Lenkefi Zoltán (1977)
Unokák:
- Lenkefi Sára Boglárka (2002)
- Lenkefi Soma Boldizsár (2004)
- Lenkefi Luca Laura (2005)
- Lenkefi Lola Luna (2007)
Felhasznált irodalom
- Balog Zsuzsanna: A bábjátszás In: A művelődés évszázadai Békéscsabán, Békéscsaba, 1998. 728-735 p.
- Balogh Géza: A Napsugár fél évszázada, BMKT Megyei Művelődési Központja és Kézműves Szakiskolája, Békéscsaba, 1999.
- Lenkefi Konrád : Békéscsaba, Békési Úti Közösségi Házak, 1993.
- Nagy Ágnes: Fesztiválok és a Napsugár Bábegyüttes történetéről In: Békés Megyei Népújság 1984.07.06. 6. p
Kapcsolódó irodalom
- Ibos Éva: Utat találni a közönséghez: Beszélgetés Lenkefi Zoltánnal és Lenkefi Rékával In: Bárka 2015.6.
- Állatmesék / [írta Bántai Ilona et al.] ; [rend. tanácsok Lenkefi Konrád, Koós Lajos, Séd Teréz], Budapest : Népműv. Int., 1963.
- A hét királyfi / [írta Milan Pavlik et al.] ; [ford. Kralik Aladár, Földesi Tamás, Árpádi Gabriella] ; [átd. Lenkefi Konrád, Balogh Beatrix] ; [zene Lenkefi Konrád, Bőcs Attila], Budapest : Népműv. Int., 1965.
- Hollós Róbertné: Bábjátszás a népművelésben; [közreműködők: Kós Lajos, Lenkefi Konrád], Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1971.
- Kiabán Gyuláné: Favágó kiskakas [Írták: Kiabán Gyuláné, Darázs Endre, et.al.] ; [Rend. tanácsok, díszlettervek: Balogh Beatrix, Lenkefi Konrád et.al.], [Budapest] : Népművelési Intézet, 1965.
- Bartók Béla: A kilenc csodaszarvas, tervezte: Lenkefi Konrád; szerkesztette és fényképezte Lázár Júlia, Budapest: MDV, 1982. (Diafilm)
- Krimi a kosárban / [Iván Rozália et al. bábjátékai] ; [rend. tanácsok Iván Rozália et al.] ; [bábtervek, díszletek Kecskeméti Kálmán, Lenkefi Konrád], [Budapest] : NPI, 1969.
- Zenei dolgozatok / [Híves László et al.] ; [ill. Kós Lajos, Lenkefi Konrád], Budapest: Népművelési Propaganda Iroda, 1972.
- Lenthár Márta: FaggatÓra In: Békés Megyei Hírlap, 1993.05.8-9. 8. p.
