Királyvári Károly (labdarúgóedző, sportvezető)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2023. október 22., 13:11-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

labdarúgó, edző, sportvezető

Tartalomjegyzék

Élete

Királyvári Károly 1951. október 20-án a Fejér megyei Bakonycsernyén született.

Középiskolai tanulmányait Székesfehérváron végezte, a Gépészeti Technikumban tanult. 1980-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében szervezői végzettséget szerzett.

Házasságából két lánya született, Lívia és Petra.

Munkássága

Szülőfalujában, Bakonycsernyén ismerkedett meg a labdarúgással, a helyi megyei másodosztályú csapatnál Léby Emil edzette. A csatár Királyvári 1971-től a Székesfehérvári MÁV Előre együttesénél szereplt. Miután az NB II-es tartalékcsapatban öt mérkőzésen tizenöt gólt szerzett, a felnőttcsapat keretébe került. Rövidesen megkapta a katonai behívót, Szolnokon, a Honvéd Kilián SE-nél szolgált. A katonacsapat sportolójaként a megyei első osztályban, majd az NB III-ban lépett pályára.

A kétéves katonai szolgálat után, az 197374-es őszi szezon közepén a másodosztályú Békéscsabai Előre Spartacus játékosa lett, tagja volt az Előre élvonalba jutott csapatának. 1974. augusztus 31-én pályára lépett a Békéscsabai Előre Spartacus első NB I-es bajnoki mérkőzésén, az MTK ellen megszerezte az Előre történetének első élvonalbeli gólját (csapata győzelemmel mutatkozott be az NB I-ben: Békéscsaba–MTK 3–1). 1974-ben meghívást kapott a magyar olimpiai válogatott keretébe, Csehszlovákia ellen pályára lépett. Az NB I-es labdarúgók téli mezei futóversenyén 1975-ben a harmadik, 1977-ben a második helyen ért célba, 1978-ban megnyerte a versenyt. Kezdetben csatárként szerepelt, Mészöly Kálmán edzősködése időszakától védőt játszott. Az 19781979-es és az 19811982-es NB I-es idények legjobban teljesítő jobbhátvédjének választotta a Népsport. 1986-ban távozott Békéscsabáról, 19731986 között 270 NB I-es mérkőzésen lépett pályára, s 31 gólt szerzett az Előre színeiben.

1986-ban Finnországban, a Mikkeli Palloilijat csapatánál folytatta pályafutását. A második felkészülési mérkőzésen súlyosan megsérült. Másfél év alatt ötször megoperálták a jobb térdét, végül a finn klub felbontotta a szerződését. Felépülése után a Békés labdarúgócsapatában játszott. 1988-ban kinevezték az NB III-as Békési SE edzőjének. 1990-ben pályára lépett a megyei I. osztályú Békéscsabai Favorit együttesében. 1990-ben alapító tagja volt a Békéscsabai Előre FC-nek. Egy év után az Előre búcsúzott az NB I-től, Királyvári pedig leköszönt az ügyvezető elnöki tisztségről.

Ezt követően a békéscsabai kézilabdázóknál vállalt szerepet. 1992-től a Békéscsabai Előre KSE női szakága technikai igazgatójaként, a férfi és a női szakosztály szétválása után, 1993-tól 1997-ig a Békéscsabai Női Kézilabda Club (NKC) ügyvezető elnökeként tevékenykedett. 1995-ben Békéscsabán megalakult a Békés Megyei Sportegyesületek Szövetsége, melynek elnökségi tagja lett.

1997-ben megbízták az NB III-as Békési FC szakmai munkájának irányításával. Az 19971998-as idénytől vezetőedzőként irányította a labdarúgócsapatot. 1999-től a megyei I. osztályú Vésztő csapatát edzette. 2003 őszétől elvállalta a Csaba FC NB II-es futsalcsapatának felkészítését. 2004-ben távozott a vésztői csapattól, 2005-ig Békésen edzősködött.

2008-tól 2010-ig a Békéscsaba 1912 Előre Kft. ügyvezetői pozícióját töltötte be. Kezdeményezésére megalakult a Békéscsaba 1912 Előre SE utánpótlásbázisa, a Pásztor Focisuli. Időközben Békésen és Tarhoson volt nevelőtanár. 2011 októberében nyugdíjazták, ezt követően az utánpótlás-nevelésben tevékenykedett. 2015 és 2017 között elvállalta a megyei első osztályú Jamina SE labdarúgócsapatának felkészítését.

Lásd még

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök