Kemény Mihály (1825–1903)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2018. május 11., 18:48-kor történt szerkesztése után volt.

mérnök, közgyám, országgyűlési követ

Tartalomjegyzék

Élete

Kemény Mihály

Makón született 1824-ben. Az 1830-as évek második felében Aszód evangélikus gimnáziumába járt; Petőfi iskolatársa volt.

Az 1848‒49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd tüzérhadnagyként harcolt, 1849 nyarán a 7. hatfontos lovasütegnél szolgált a III. hadtestben. Puritán erkölcsű embernek tartották, aki szívén viselte 1848‒49 eszméit.

Testvére, Kemény József, Makón volt lelkész, 1880-ben halt meg. Fia, Kemény Géza, Mezőhegyesen dolgozott mint uradalmi intéző.

Élete utolsó éveit Kolozsváron, majd Brassóban töltötte. 79 évesen, 1906. július 8-án hunyt el Brassóban szívszélütés következtében. Makón temették el a családi sírboltban.

Munkássága

Békéscsabára 1849-ben került, s bár eredetileg tanítóképezdét (tanítóképzőt) végzett, itt 1861-ig Csaba első községi mérnökeként a település fejlesztésén dolgozott, építési ügyekben intézkedett. 1855-ben térképet készített a mai Erzsébethely kiosztásáról, 1859-ben pedig a város körüli szabad területekről. 1857 tavaszán részt vett azon a tanácskozáson, amely Békéscsabát is bekapcsolni kívánta a Tiszavidéki Vasút új vonalába.

Mérnöki állását feladva tevékenységét a közművelődésnek szentelte. A nőképző társulat elnökeként támogatta a polgári magániskola létesítését. Boczkó Dániel halála után 1870-ben Csaba országgyűlési követe lett, és három cikluson át, 1878-ig képviselte a várost a Parlamentben. Országgyűlési beszédeit az Országgyűlési Naplók őrzik. A Békés megyei szabadelvű párt alelnöke volt. 1878 novemberében elköltözött Csabáról, s előbb Szolnok Doboka vármegye, majd 1879-ben Csanád vármegye királyi tanfelügyelője lett.

Igen fordulatos, aktív életet élt. Tagja volt az 1861-ben alakult Gazdasági Egylet vezetőségének (két évig szerkesztette annak értesítőjét), a Békés megyei honvédegyletnek, a csabai „Béke” szabadkőműves-páholynak. A Csabai Polgári Kör alapítói közé tartozott, a kiegyezés után a kör elnökeként Omaszta Szilárddal, a Csabai Casino elnökével közösen levelet írt Kossuth Lajosnak, amelyben felkérik a volt kormányzót: járuljon hozzá, hogy egy festményt készíttessenek róla. Kossuth 1868-ban Torinóban írott válaszlevelét Kemény Mihály leszármazottai őrizték, 2012 augusztusában került vissza Békéscsabára.

Békéscsabáról való távozása után is fenntartotta a kapcsolatot a város polgárságával, a Polgári Körrel, mely örökös díszelnökévé választotta; nem múlt el március 15. anélkül, hogy a kört ne üdvözölte volna. Világi tisztséget vállalt az evangélikus egyháznál, a békés-csanádi evangélikus egyházmegye felügyelője volt, 1881-ben pedig a békési evangélikus esperesi konsistorium elnökévé választották.

Kemény Mihályt 1890-ben nyugdíjazták, de a Csanád megyei honvédegylet elnökeként továbbra is aktív maradt.

Emlékezete

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök