Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Külső hivatkozás beillesztése)
 
(28 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
==Története==
+
Békés város több intézményének összevonásával 2012. január 1-jén kezdte meg működését a  '''Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ'''.
-
Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Elsőnek nyilvánították, mert meg akarták mutatni, hogy merőben új tartalommal született meg. Ennek nagyjelentősége volt, mivel ezután kezdték el az országunkban kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát.
+
== A Művelődési Központ története ==
-
A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az ellenforradalmi események a művelődési ház életében is nyomot hagyott, mivel az ellenforradalmárok saját céljaikra használták fel az épületet. Így a működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt. 1956. nov. 9-én újra kinyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetenként változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. Mellette helyezkedett el a tágas olvasóterem. Itt kapott helyet 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is, amely az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel. A gyerekekkel megismertették a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]].
+
-
A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett, így kevés információ maradt. Az épület veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Mostani neve [[Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]]. Több éven keresztül épült az Ybl-és Széchenyi díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján. Mostani helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti tervek alapján nagyobb lett volna, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város.
+
-
==Célja==
+
[[Fájl:017.JPG‎|bélyegkép|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ]] Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült [[Békés]]en. Létrejöttének nagy jelentősége volt, hiszen ezt követően kezdték el országszerte kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát.
 +
A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az 56-os események a művelődési ház életében is nyomot hagytak.  Működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt, de 1956. nov. 9-én újra megnyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas '''Városi Könyvtár''', ahol hetente változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. A könyvtár mellett helyezkedett el a tágas olvasóterem, ahol 1977. novemberétől a '''Zenei Könyvtár''' is helyet kapott, ahol megismertették a gyerekekkel a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a [[Békés-Tarhosi Zenei Napok]]. EZ a részleg azonban az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel.
-
Célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. Célcsoportja leginkább a 3 és 30 éves kor közötti ifjúság. Szinte minden otthonban volt tánccsoport vagy énekkar, hiszen a megye e vonatkozásban jelentős hagyományokkal rendelkezett. A tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget adtak az énekkarok munkájához. A ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre. A cigánylakossággal való foglalkozás módszertanát és eredményeit tekintve pedig a legjobb volt a megyében.  
+
A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett,valamint az épület is veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Az új épület az Ybl- és Széchenyi-díjas '''Bodonyi Csaba''' tervei alapján több éven keresztül épült. A Művelődési Központ jelenlegi helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti elképzelés alapján nagyobb lett volna az épület, és a színházterem az [[Élővíz-csatorna (Békéscsaba)|Élővíz-csatornán]] ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város, mint amennyi az eredeti tervek kivitelezésére elegendő lett volna. 2012. január 1-jén a Művelődési Központot a város más intézményeivel összevonták.
 +
A Művelődési Központ célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. A művelődési ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre.  
 +
Békés megye legtöbb kultúrotthonában működött tánccsoport vagy énekkar. A békési Művelődési Központ számára a tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget nyújtottak az énekkarok munkájához.
-
==Közösségek==
+
=== Zeneóvoda ===
 +
Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. A foglalkozások hetente 2 alkalommal kerültek megrendezésre. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt.
 +
=== A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub ===
 +
A klubot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő céljuk az volt, hogy az ifjúság szórakozva művelődhessen, ezért elsősorban a fiatalok igényeit szem előtt tartva zenei műsorokat, előadásokat szerveztek.
-
Zeneóvoda:
+
=== A Cigány Klub ===
-
Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. Foglalkozások hetente 2 alkalommal volt. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt.  
+
A klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.
-
A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub:
+
=== Alkotók Klubja ===
-
A klubbot '''Domokos István''' könyvesbolti eladó vezette. Fő cél az volt, hogy az ifjúság szórakozva tudjon művelődni. Ennek érdekében olyan előadásokat tartottak, amelyek a fiatalokat érdekelte és szórakoztattaTúlsúlyban a zenei jellegű programok voltak.
+
Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a Városi Könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt.   
-
A Cigány Klub:
+
=== A citera szakkör ===
-
Ez a klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.
+
Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a '''Városi Munkakórust''', melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.
-
Alkotók Klubja:
+
==Galéria==
-
Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a városi könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt. 
+
-
A citera szakkör:
+
<gallery>
-
Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük '''Szegedi Imre''' volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője '''Kökéndy József''' zeneiskolai tanár lett.
+
Fájl:001.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) galéria terem
 +
Fájl:003.JPG‎|Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (Békés) beltere
 +
Fájl:012.JPG‎|A központ címe (Békés)
-
==Galéria==
+
</gallery>
==Lásd még==
==Lásd még==
34. sor: 39. sor:
==Forrás==
==Forrás==
-
Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig. Szakdolgzat, Szeged 1979.IV.22.57.p.
+
* Hevesi Magdolna: Békés Város Közművelődése a felszabadulástól napjainkig.Szeged 1979.IV.22.57.p.(szakdolgozat)Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár
-
 
+
* [http://www.beol.hu/bekes/kozelet/kecskemeti-gabor-nevet-veszi-fel-a-kulturalis-kozpont-415440 Kecskeméti Gábor nevét veszi fel a kulturális központ. In: Beol.] (Cikk, látogatva: 2012.07.20.)
-
Rózsa György: Magyar Elsők 2. Kossuth Kiadó, Budapest,2009
+
* Rózsa György: Magyar Elsők 2.Budapest : Kossuth Kiadó, 2009. Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár
-
 
+
==Kapcsolódó irodalom==
==Kapcsolódó irodalom==
-
Nemes Dénes: Békés. Kiadja: Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi albizottsága,Békés,1990
+
* Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Békéscsaba : A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya. Lelőhely: Békés Városi Püski Sándor Könyvtár
 +
* Nemes Dénes: Békés. Békés : Békés Város Tanácsa Idegenforgalmi Albizottsága, 1990. Lelőhely:Békés Városi Püski Sándor Könyvtár
-
Csende Béla: A művelődési otthonok negyedszázada Békés megyében 1949-1974. Kiadja: A Békés Megyei Tanács V.B. Művelődésügyi Osztálya,Békéscsaba
+
==Külső hivatkozások==
 +
* [http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (A honlap látogatva: 2012.04.04.)
 +
* [http://www.iranymagyarorszag.hu/bekes_varosi_muvelodesi_kozpont/I310854/ Békés Városi Kulturális Központ] (A térkép látogatva: 2012.04.04.))
-
==Külső hivatkozások==
 
-
[http://bekesikultura.hu/Kecskeméti Gábor Kulturális Központ] (honlap)
+
[[Kategória:BékésWiki szócikkíró verseny 2012]][[Kategória:Békés]] [[Kategória:Intézmények]]

A lap jelenlegi, 2021. február 23., 08:24-kori változata

Békés város több intézményének összevonásával 2012. január 1-jén kezdte meg működését a Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ.

Tartalomjegyzék

A Művelődési Központ története

Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ
Hazánk első kultúrotthona 1949. nov. 27-én létesült Békésen. Létrejöttének nagy jelentősége volt, hiszen ezt követően kezdték el országszerte kiépíteni a kulturális otthonok hálózatát.

A kultúrház legfontosabb helyisége egy hatalmas terem volt, ahol különböző tömegrendezvényeket tartottak. Az 56-os események a művelődési ház életében is nyomot hagytak. Működése kb. 1 hónapra teljesen megszűnt, de 1956. nov. 9-én újra megnyitotta kapuit. Az épület földszintjén kapott helyet az 1200 kötetes hatalmas Városi Könyvtár, ahol hetente változatos kulturális eseményeket rendeztek az olvasóknak. A könyvtár mellett helyezkedett el a tágas olvasóterem, ahol 1977. novemberétől a Zenei Könyvtár is helyet kapott, ahol megismertették a gyerekekkel a hangszereket és kiemelkedő programjai között szerepelt a Békés-Tarhosi Zenei Napok. EZ a részleg azonban az 1978-as júniusi földrengés óta szünetel.

A földrengés után nagyon sok irat, dokumentum elveszett,valamint az épület is veszélyessé vált, így lezárták. Ma már más névvel és más helyen áll az egykori művelődési központ. Az új épület az Ybl- és Széchenyi-díjas Bodonyi Csaba tervei alapján több éven keresztül épült. A Művelődési Központ jelenlegi helyén 1992-ben kezdte meg működését. Az eredeti elképzelés alapján nagyobb lett volna az épület, és a színházterem az Élővíz-csatornán ívelt volna át, de a munkálatok során kevesebb támogatást kapott a város, mint amennyi az eredeti tervek kivitelezésére elegendő lett volna. 2012. január 1-jén a Művelődési Központot a város más intézményeivel összevonták. A Művelődési Központ célja a lakosok kultúréletének felpezsdítése, rendszeressé tétele és annak fejlesztése. A szórakozási lehetőségeken kívül nagy hangsúlyt fektettek az ismeretterjesztésre is. A művelődési ház élete rendkívül változatos volt, különféle szakkörök, művészeti csoportok jöttek létre.

Békés megye legtöbb kultúrotthonában működött tánccsoport vagy énekkar. A békési Művelődési Központ számára a tarhosi zeneiskola tanárai rendszeres segítséget nyújtottak az énekkarok munkájához.

Zeneóvoda

Tagjai óvodásokból, általános iskolásokból állt. A gyerekek játékos, csoportos foglalkozáson keresztül ismerkedtek meg a zene alapelemeivel. A foglalkozások hetente 2 alkalommal kerültek megrendezésre. Városi ünnepségeken, társadalmi politikai rendezvényeken vettek részt.

A Körös Szövetkezet Ifjúsági Klub

A klubot Domokos István könyvesbolti eladó vezette. Fő céljuk az volt, hogy az ifjúság szórakozva művelődhessen, ezért elsősorban a fiatalok igényeit szem előtt tartva zenei műsorokat, előadásokat szerveztek.

A Cigány Klub

A klub 1972-ben alakult. A zenei nevelés keretében előadások, bemutatók hangoztak el. Cigányzene-népzene címmel. A klub tagjai önálló együttesként is működtek, dalokat mutattak be és közösen megtanulták azokat.

Alkotók Klubja

Képzőművészeti, népművészeti, zenei, irodalmi, film szekcióba tartozott. A zenei szekció műsorai minden városi rendezvényen ott vannak, elsősorban a zeneiskola tanárainak közreműködésére építve. Minden évben önálló estet tartottak a Városi Könyvtárban, melyre a belépés díjtalan volt.

A citera szakkör

Tagjai dolgozó, munkás fiatalok, vezetőjük Szegedi Imre volt. Városkörnyéki községekben, művelődési házak rendezvényein szerepeltek. Később 1975. novemberében megalakították a Városi Munkakórust, melynek vezetője Kökéndy József zeneiskolai tanár lett.

Galéria

Lásd még

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök