Köles Pál (1921–2002)
A BékésWiki wikiből
(Nyelvi ellenőrzés) |
a (Szöveg formázása) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== Élete == | == Élete == | ||
[[Fájl:Koles Pal Vanszagy.jpg|bélyegkép|300px|Köles Pál az 50-es évek elején]] | [[Fájl:Koles Pal Vanszagy.jpg|bélyegkép|300px|Köles Pál az 50-es évek elején]] | ||
| - | Köles Pál '''Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte. | + | Köles Pál '''[[1921|1921-ben]] Oroson született''' paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte. |
Az elemi iskola után '''két gimnáziumi osztályt végzett el, majd kőműves segédként dolgozott''' [[1942|1942-ig]], amikor is '''bevonult a magyar hadseregbe'''. | Az elemi iskola után '''két gimnáziumi osztályt végzett el, majd kőműves segédként dolgozott''' [[1942|1942-ig]], amikor is '''bevonult a magyar hadseregbe'''. | ||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
[[1968|1968-ban]] újra megnősült, '''második felesége Megyeri Erzsébet Lídia'''. A házasságból egy gyermekük született, Edit. | [[1968|1968-ban]] újra megnősült, '''második felesége Megyeri Erzsébet Lídia'''. A házasságból egy gyermekük született, Edit. | ||
| - | [[2002]]. [[február 24.|február 24-én]] Békéscsabán hajtotta örök álomra fejét. | + | '''[[2002]]. [[február 24.|február 24-én]] Békéscsabán hajtotta örök álomra fejét.''' |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
[[Fájl:Koles csalad.jpg|bélyegkép|300px|Balról jobbra: Köles Pál nyug. rendőrezredes, Köles István Junior és kezében Köles István Ákos, Köles István tanár-zenész, alpolgármester]] | [[Fájl:Koles csalad.jpg|bélyegkép|300px|Balról jobbra: Köles Pál nyug. rendőrezredes, Köles István Junior és kezében Köles István Ákos, Köles István tanár-zenész, alpolgármester]] | ||
| - | [[1945|1945-ben]] – a | + | [[1945|1945-ben]] – a 2. világháború után – '''a rendőrség kötelékébe lépett.''' '''[[1946-ban]] már hadnagyként szolgált, majd [[1952|1952-ben]] századosi rangot kapott.''' [[1955|1955-ben]] '''egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Dunaújvárosból Békéscsabára, ''' amelyet sikerrel megoldott. '''Felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.''' |
Az [[1956|1956-os]] események kezdetekor '''a Békés Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi osztályának vezetője volt'''. [[1956]]. [[október 26.|október 26-tól]], rendőrségi vezetőként a forradalmi események egyik '''meghatározó szereplőjévé vált'''. Sikerült elérnie, hogy 28-án az ÁVH tagjait a Honvédség lefegyverezze és őrizetbe vegye. A pártbizottság fegyvereit a rendőrséggel begyűjtötték, megelőzve ezzel minden vérontás lehetőségét a városban. A forradalmi tanács tagjaként ezután minden erejével a közrend megtartására törekedett. Nagyrészt '''neki is köszönhetően Békéscsabán az októberi események lincselések és lövések nélkül zajlottak le'''. [[1956]] novemberében '''a bevonuló orosz csapatok letartóztatták'''. [[1957]] decemberében a rendőrség állományából '''felfüggesztették, megkínozták és 7 év börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélték.''' Köles Pál a váci fegyházban megismerkedett és barátságot kötött Göncz Árpád íróval, későbbi köztársasági elnökkel. A börtönből [[1962|1962-ben]] szabadult. | Az [[1956|1956-os]] események kezdetekor '''a Békés Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi osztályának vezetője volt'''. [[1956]]. [[október 26.|október 26-tól]], rendőrségi vezetőként a forradalmi események egyik '''meghatározó szereplőjévé vált'''. Sikerült elérnie, hogy 28-án az ÁVH tagjait a Honvédség lefegyverezze és őrizetbe vegye. A pártbizottság fegyvereit a rendőrséggel begyűjtötték, megelőzve ezzel minden vérontás lehetőségét a városban. A forradalmi tanács tagjaként ezután minden erejével a közrend megtartására törekedett. Nagyrészt '''neki is köszönhetően Békéscsabán az októberi események lincselések és lövések nélkül zajlottak le'''. [[1956]] novemberében '''a bevonuló orosz csapatok letartóztatták'''. [[1957]] decemberében a rendőrség állományából '''felfüggesztették, megkínozták és 7 év börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélték.''' Köles Pál a váci fegyházban megismerkedett és barátságot kötött Göncz Árpád íróval, későbbi köztársasági elnökkel. A börtönből [[1962|1962-ben]] szabadult. | ||
A lap 2018. október 30., 09:41-kori változata
rendőr ezredes
Tartalomjegyzék |
Élete
Köles Pál 1921-ben Oroson született paraszti családba, nyolcadik (legkisebb) utódként. Szülei Köles Pál és Spivák Magdolna uradalmi cselédek (dohánykertészek) voltak. Gyermekkorát Nagykállón töltötte.
Az elemi iskola után két gimnáziumi osztályt végzett el, majd kőműves segédként dolgozott 1942-ig, amikor is bevonult a magyar hadseregbe.
Felesége, Szabó Margit szintén nagykállói származású. Négy gyermekük született: Köles István, Köles Margit, Köles Pál és Köles László. Elsőszülött fia, Köles István később Békéscsaba város alpolgármestereként is tevékenykedett. Családja az 1956-os események után az utcára került. Első házassága a fegyházból szabadulása után tönkrement.
1968-ban újra megnősült, második felesége Megyeri Erzsébet Lídia. A házasságból egy gyermekük született, Edit.
2002. február 24-én Békéscsabán hajtotta örök álomra fejét.
Munkássága
1945-ben – a 2. világháború után – a rendőrség kötelékébe lépett. 1946-ban már hadnagyként szolgált, majd 1952-ben századosi rangot kapott. 1955-ben egy betörés-sorozat felderítésére vezényelték Dunaújvárosból Békéscsabára, amelyet sikerrel megoldott. Felemelte hangját az erőszakos kolhozosítás és az ÁVH működése ellen.
Az 1956-os események kezdetekor a Békés Megyei Rendőr Főkapitányság Bűnügyi osztályának vezetője volt. 1956. október 26-tól, rendőrségi vezetőként a forradalmi események egyik meghatározó szereplőjévé vált. Sikerült elérnie, hogy 28-án az ÁVH tagjait a Honvédség lefegyverezze és őrizetbe vegye. A pártbizottság fegyvereit a rendőrséggel begyűjtötték, megelőzve ezzel minden vérontás lehetőségét a városban. A forradalmi tanács tagjaként ezután minden erejével a közrend megtartására törekedett. Nagyrészt neki is köszönhetően Békéscsabán az októberi események lincselések és lövések nélkül zajlottak le. 1956 novemberében a bevonuló orosz csapatok letartóztatták. 1957 decemberében a rendőrség állományából felfüggesztették, megkínozták és 7 év börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélték. Köles Pál a váci fegyházban megismerkedett és barátságot kötött Göncz Árpád íróval, későbbi köztársasági elnökkel. A börtönből 1962-ben szabadult.
Szabadulása után azt terjesztette róla a párt, hogy fegyvereket osztott szét az ellenforradalomban a civileknek. Segédmunkásként, majd kőművesként hagyták dolgozni, de egy-egy helyen csak megszabott ideig. Gyermekei tanulását osztályidegen minősítéssel igyekeztek ellehetetleníteni. Köles Pál nem tört meg, bár keserű évtizedek vártak rá.
A rendszerváltás hozott számára rehabilitációt, 1990-ben a rendőrség visszafogadta soraiba, valamint ki is tüntette. Nyugalmazott rendőr ezredesként élte későnyugdíjas éveit. Emellett a közéletben is aktív maradt, több meghatározó, inkább jobboldali újságíróval levelezett, és az 1956-os események krónikáit cikksorozatokban egészítette ki. Emberi tartása sok békéscsabai polgár számára maradt emlékezetes.
Díjak, kitüntetések
- 1996-ban Békéscsabáért kitüntetésben részesült.
Forrás
- Köles család
