Kétszery József (1809–1889)

A BékésWiki wikiből

---

A lap 2023. március 15., 12:30-kori változata

színész, színigazgató

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Szerepei 4 Lásd még 5 Források 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozások

Élete

Kétszery József 1809. április 20-án született a Somogy vármegyei Igalon. Édesapja Kétszery Ferenc, édesanyja Német Juditta.

Iskolai tanulmányait Kaposváron végezte. A gimnázium befejezése után Pestre távozott, jogot hallgatott. Páli Elek színtársulatának előadásait látogatta, figyelme a színészet felé fordult.

Veláncsics Anna színésznővel kötött házasságot. Gyermekei: Kétszery Emilia, Anna, Gyula és Nina.

Kétszery József 1889. szeptember 16-án hunyt el Szarvason. Szeptember 18-án a Kákai temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

1832–1833-ban színésznek állt Balogh János társulatánál, színészként járta az országot. Miután örökséghez jutott, kisebb színtársulatok igazgatójaként működött.

Petőfi Sándor 1841-ben elhagyta a pápai iskolát. 1841 szeptemberében Demény Dániel és Csehfalvy Antal társulata után Kétszery József társaságának a tagja lett, emellett szerepírást vállalt. 1841-ben Földváron lemásolta a Zolky, a vén diák című kétfelvonásos drámát (írta Malitz, fordította Havi Mihály) – a kézirat a Petőfi Házba került. Petőfi Kétszery igazgatása alatt Rónai néven színészkedett, ez az álnév a Szeberényi Lajosnak írt levelében is megjelenik ("igaz barátod (jelenleg) Petrovics Sándor tanuló, (hajdan) Rónai színész (jövőben) Sió színész és líterator."). Petőfi rövid időn belül Baky Gábor társaságához távozott.

Kétszery József társulatának volt a színésztagja Blaha Lujza édesapja.

Kétszery az 1840-es években Szombathelyen látta el a színigazgató teendőit. 1853 augusztusában a nagykőrösi színtársulatnál, 1864 novemberében Nagymihályon, 1867 januárjában Rozsnyón, 1876 áprilisában Veszprémben volt színigazgató. Színtársulata számos településen fellépett, vendégszerepeltek többek között Kecskeméten (1843, 1853), Szolnokon (1853), Besztercebányán (1858), Korompán (1858), Léván (1858), Rimaszombaton (1858), Selmecbányán (1858), Lőcsén (1869, 1870, 1879), Mátészalkán (1865), Rozsnyón (1867), Ipolyságon (1871), Késmárk (1879), Élesden (1880) és Vajdahunyadon (1881).

A romániai Beszterce városában a magyar színészet egyik első képviselője Kétszeri József és társulata volt, 1858 májusától júliusáig, valamint 1859 tavaszán tartottak előadásokat. A magyar színészet első képviselőiként működtek 1878-ban Turócszentmártonon.

1871 áprilisában Pesten tartották az első magyar színészkongresszust, melynek korelnöke Kétszery József volt. A társulata 1872-ben Békéscsabán játszott. A Shakespeare-előadásban vendégszínészként fellépett az egyik legkiválóbb magyar színművész, Molnár György.

1883-ban a szatmári színház gondnoki teendőit látta el. 1889-ben érkezett a Szarvasra a színtársulattal. 57 évet töltött a színészi pályán, 45 éven keresztül színigazgatóként tevékenykedett. Kétszery József volt a magyar színészegyesület első nyugdíjjal ellátott tagja.

Szerepei

Főként kisebb szerepeket kapott:

• Ákos (Szigligeti E.: Gyászvitézek)
• Ingomar (Halm: A vadon fia)
• Tiborc (Katona József: Bánk bán)

Lásd még

• Petőfi Sándor (1823–1849)
• Szeberényi Lajos (1820–1875)

Források

• A Magyar Szinészet Évkönyve : névtár 1873-dik Évre. Pest: Athenaeum 1873 (Látogatva: 2023. 03. 14.)
• Anyakönyvek, 1716–1895 / Római Katólikus Egyház, Igal. In: FamilySearch.org (Látogatva: 2023. 03. 15.)
• Anyakönyvek, 1788–1895 / Római Katólikus Egyház, Szarvas. In: FamilySearch.org (Látogatva: 2023. 03. 15.)
• Blaha Lujza hetvenötéves. In: Magyarság, 6. évf. 201. szám (1925. szeptember 8.) 12. p. (Látogatva: 2023. 03. 14.)
• Egy az elsők közül. In: Szarvasi Lapok, 6. évf. 38. szám (1889. szeptember 22.) 2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Enyedi Sándor: Rivalda nélkül : a határon túli magyar szinjátszás kislexikona. Budapest : Teleki L. Alap., 1999 (Látogatva: 2023. 03. 15.)
• Kiss József – Miklós Dezső: A "második inas"-tól a "könyvtáros"-ig. In: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. Szerk.: Baróti Dezső. Budapest : Népművelési Propaganda Iroda, 1969. 122–123. p. (Látogatva: 2023. 03. 14.)
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk.: Székely György. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994 (Látogatva: 2023. 03. 14.)
• Magyar színművészeti lexikon : a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk.: Erdődi Jenő és Kürthy Emil anyagának felhasználásával Schöpflin Aladár. 1. köt., Aágh Endre – Faust. Budapest : Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar színművészeti lexikon : a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk.: Erdődi Jenő és Kürthy Emil anyagának felhasználásával Schöpflin Aladár. 2. köt., Favartné – Komjáti Ferenc. Budapest : Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar színművészeti lexikon : a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk.: Erdődi Jenő és Kürthy Emil anyagának felhasználásával Schöpflin Aladár. 3. köt., Komló-Kert – Püspöki Imre. Budapest : Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1930 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar színművészeti lexikon : a magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk.: Erdődi Jenő és Kürthy Emil anyagának felhasználásával Schöpflin Aladár. 4. köt., Rabatinszky Mária – Zwischenakt. Budapest : Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1931 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Papp János: Shakespeare-bemutatók Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 24. évf. 11. szám (1969. január 15.) 4. p. (Látogatva: 2023. 03. 14.)

Kapcsolódó irodalom

• Erődi Jenő: Petőfi a vándorszínész. In: Színházi Élet, 11. évf. 52. szám (1922. december 24–30.) 20. p.
• Magyar Szinészet Évkönyve 1874 : név- és Naptár az 1874-dik Évre. Vác, A Siketn. Iparint 1874. 73. p.

Külső hivatkozások

• Kétszery József. In: Wikipedia
• Kossa Ferencz: Petőfi, a vándorszínész. In: Konyvtar.dia.hu