Horváth János (1823–1901)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2017. október 25., 19:33-kor történt szerkesztése után volt.

tanár, gimnáziumi igazgató

Tartalomjegyzék

Élete

A Győr-Moson-Sopron megyei Beziben született 1823. december 22-én. A soproni gimnáziumi tanulmányok után a jogakadémiát Győrben végezte el. A szabadságharcot Kossuth oldalán honvédtisztként harcolta végig. A forradalom bukása után sok katonatársával együtt Törökországba emigrált. Hazatérve a császári sereg lovasezredébe sorozták közlegénynek, majd Olaszországba vitték. Hat évig szolgálta - kényszerből - a császárt.

Otth Katalint vette feleségül, három gyermekük született Erzsébet, Ilona és György.

Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, a Vas megyei főispánnál (Radó) lett nevelő. 1862-ben Orosházán magániskolát nyitott Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat.

Haan Lajos csabai lelkész felfigyelt rá, 1864-ben áthívta Békéscsabára, hogy a városi evangélikus gimnázium segítségére legyen, mint tanár. Nagy hatással volt az iskolai bizottságra a nevelésről és a tanítóról tartott beszéde, az ő pályázatát fogadták el a Mokry Sámuelé helyett. 1864. november 16-án nevezték ki a gimnázium tanárának. A következő évben Styaszny lemondását követően, igazgató-tanárnak választották 1865. július 18-án, amely tisztséget 1895. augusztus 15-ig töltött be.

1893. október 9-én agyvérzést kapott, súlyos beteg lett. Az 1894-95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így 1895. március 9-én végleg kimaradt az iskolából, december 1-jétől pedig nyugállományba került. Az igazgatói feladatokat Bukovszky János vette át. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla.

Békéscsabán 1901. december 4-én hunyt el. Temetésére december 6-án a felsővégi (Berényi úti) temetőben került sor.

Munkássága

Kiváló pedagógiai érzékkel, remek előadókészséggel és éleslátással, valamint jó helyzetfelismerő képességgel rendelkezett. Tanóráit precízen megtervezte, egyaránt foglalkozott a tehetséges és a nehezebben haladó tanulókkal, utóbbiaknak szívesen tartott pluszórákat.

Meghatározó szerepet játszott az iskola fennmaradásáért vívott harcban. Érveivel mindig sikeresen szállt szembe az iskolát megszüntetni akaró véleményekkel. Írt a békéscsabai gimnázium létjogosultságáról, lakossági szükségességéről. 1870/71-es tanévben az algimnázium polgári iskolaként, 1871/72-től öt éven át reálgimnáziumként működött. Egy 1882-es rendelet értelmében ismét algimnázium vezetője lehetett Horváth János. Az 1883-as középiskolai törvény nehéz helyzetbe hozta az iskolát, Horváth János érdeme a működéshez szükséges segélyek elnyerése. Folyamatosan tevékenykedett, hogy az intézmény területileg és tanári kar létszámát tekintve is gyarapodjon.

Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett, de 30 éven át a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára. Így külön miniszteri engedéllyel (1886. március 27-i 9939-es miniszteri rendelet) végezte a magyar és a latin nyelv tanítását. Tanítási feladatai mellett csaknem egy évtized fáradságos munkájával érte el, hogy az intézmény legelső iskolaépületéből 1892-re egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. Iskolatörténeti írása az egyetlen olyan hiteles forrásanyagnak tekinthető, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik. Ezek az értekezések a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg, melynek 1865-től 1893-ig volt szerkesztője. Munkatársa volt a Békés című folyóiratnak, ami a 70-es évektől folyamatosan közölte cikkeit. Írásai megjelentek a Békésmegyei Közlöny hasábjain is.

A gimnázium vezetése mellett a város közügyeivel is foglalkozott. Az 1888. november 4-én megalakuló Békés-Csabai Torna Egylet elnöke lett.

Remek szónoki képességekkel rendelkezett: Szeberényi Gusztáv 1872-es Csabára érkezésekor köszöntő beszéddel fogadta. 1878-ban a békéscsabai Iparos Ifjak Önképző Egylet zászlóavatásakor ünnepi beszédet mondott az iparosok társadalmi szerepvállalásáról. Felkért szónoka volt a Békéscsabai Férfi-Dalkar zászlószentelő ünnepségén 1882-ben. Félix Ákos közjegyző temetésén Szemján Sámuellel együtt mondott gyászbeszédet. A Fiume szállóban dr. Réthy Pál tiszteletére tartott ünnepi ebéden többek között Horváth János is tósztot mondott.

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök