Horváth János (1823–1901)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (temető nevének javítása)
a (Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása)
9. sor: 9. sor:
Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, '''a Vas megyei főispánnál''' '''lett nevelő. [[1862|1862-ben]] [[Orosháza|Orosházán]] magániskolát nyitott''' Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat.  
Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, '''a Vas megyei főispánnál''' '''lett nevelő. [[1862|1862-ben]] [[Orosháza|Orosházán]] magániskolát nyitott''' Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat.  
-
'''[[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]]''' csabai lelkész felfigyelt rá, [[1864|1864-ben]] '''áthívta [[Békéscsaba|Békéscsabára]]''', hogy a városi evangélikus gimnázium segítségére legyen, mint tanár. Nagy hatással volt az iskolai bizottságra a nevelésről és a tanítóról tartott beszéde, így '''az ő pályázatát fogadták el''' [[Mokry Sámuel (1832-1909)|Mokry Sámuellel]] szemben. '''[[1864]]. [[november 16.|november 16-án]] nevezték ki a gimnázium tanárának.''' Styaszny Soma igazgató lemondását követően, '''igazgató-tanárnak választották [[1865]]. [[július 18.|július 18-án]]''', amely tisztséget [[1895]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-ig]] töltötte be.  
+
'''[[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]]''' csabai lelkész felfigyelt rá, [[1864|1864-ben]] '''áthívta [[Békéscsaba|Békéscsabára]]''', hogy a városi [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus gimnázium]] segítségére legyen, mint tanár. Nagy hatással volt az iskolai bizottságra a nevelésről és a tanítóról tartott beszéde, így '''az ő pályázatát fogadták el''' [[Mokry Sámuel (1832-1909)|Mokry Sámuellel]] szemben. '''[[1864]]. [[november 16.|november 16-án]] nevezték ki a gimnázium tanárának.''' Styaszny Soma igazgató lemondását követően, '''igazgató-tanárnak választották [[1865]]. [[július 18.|július 18-án]]''', amely tisztséget [[1895]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-ig]] töltötte be.  
[[1893]]. [[október 9.|október 9-én]] '''agyvérzést kapott''', súlyos beteg lett. Az 1894–95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így [[1895]]. [[március 9.|március 9-én]] végleg kimaradt az iskolából, [[december 1.|december 1-től]] pedig '''nyugállományba került'''. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla. Az igazgatói feladatokat [[Bukovszky János (1859-1917)|Bukovszky János]] vette át.  
[[1893]]. [[október 9.|október 9-én]] '''agyvérzést kapott''', súlyos beteg lett. Az 1894–95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így [[1895]]. [[március 9.|március 9-én]] végleg kimaradt az iskolából, [[december 1.|december 1-től]] pedig '''nyugállományba került'''. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla. Az igazgatói feladatokat [[Bukovszky János (1859-1917)|Bukovszky János]] vette át.  

A lap 2019. július 23., 11:48-kori változata

tanár, gimnáziumi igazgató

Tartalomjegyzék

Élete

Horváth János

A Győr-Moson-Sopron megyei Beziben született 1823. december 22-én. A soproni gimnáziumi tanulmányok után a jogakadémiát Győrben végezte el. A szabadságharcot Kossuth oldalán honvédtisztként harcolta végig. A forradalom bukása után sok katonatársával együtt Törökországba emigrált. Hazatérve a császári sereg lovasezredébe sorozták közlegénynek, majd Olaszországba vitték. Hat évig szolgálta – kényszerből – a császárt.

Otth Katalint vette feleségül, három gyermekük született: Erzsébet, Ilona és György.

Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, a Vas megyei főispánnál lett nevelő. 1862-ben Orosházán magániskolát nyitott Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat.

Haan Lajos csabai lelkész felfigyelt rá, 1864-ben áthívta Békéscsabára, hogy a városi evangélikus gimnázium segítségére legyen, mint tanár. Nagy hatással volt az iskolai bizottságra a nevelésről és a tanítóról tartott beszéde, így az ő pályázatát fogadták el Mokry Sámuellel szemben. 1864. november 16-án nevezték ki a gimnázium tanárának. Styaszny Soma igazgató lemondását követően, igazgató-tanárnak választották 1865. július 18-án, amely tisztséget 1895. augusztus 15-ig töltötte be.

1893. október 9-én agyvérzést kapott, súlyos beteg lett. Az 1894–95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így 1895. március 9-én végleg kimaradt az iskolából, december 1-től pedig nyugállományba került. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla. Az igazgatói feladatokat Bukovszky János vette át.

Békéscsabán 1901. december 4-én hunyt el. Temetésére december 6-án a Felsővégi (Berényi úti) temetőben került sor.

Munkássága

Horváth János 1882-es zászlóavató beszédének részlete

Kiváló pedagógiai érzékkel, remek előadókészséggel és éleslátással, valamint jó helyzetfelismerő képességgel rendelkezett. Tanóráit precízen megtervezte, egyaránt foglalkozott a tehetséges és a nehezebben haladó tanulókkal, utóbbiaknak szívesen tartott pluszórákat.

Meghatározó szerepet játszott az iskola fennmaradásáért vívott harcban. Érveivel mindig sikeresen szállt szembe az iskolát megszüntetni akaró véleményekkel. Írt a békéscsabai gimnázium létjogosultságáról, lakossági szükségességéről. Az 1870/71-es tanévben az algimnázium polgári iskolaként, 1871/72-től öt éven át reálgimnáziumként működött. Egy 1882-es rendelet értelmében ismét algimnázium vezetője lehetett. Az 1883-as középiskolai törvény nehéz helyzetbe hozta az iskolát, Horváth János érdeme volt a működéshez szükséges segélyek elnyerése. Folyamatosan tevékenykedett, hogy az intézmény területileg és a tanári kar létszámát tekintve is gyarapodjon.

Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett, de 30 éven át a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára. Így külön miniszteri engedéllyel (1886. március 27-i 9939-es miniszteri rendelet) végezte a magyar és a latin nyelv oktatását. A tanítás mellett csaknem egy évtizednyi fáradságos munkával érte el, hogy az intézmény a legelső iskolaépületéből 1892-re egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. Iskolatörténeti írása az egyetlen olyan hiteles forrásanyagnak tekinthető, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik. Ezek az értekezések a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg, melynek 1865-től 1893-ig volt szerkesztője. Munkatársa volt a Békés című folyóiratnak, ami a '70-es évektől folyamatosan közölte cikkeit. Írásai megjelentek a Békésmegyei Közlöny hasábjain is.

A gimnázium vezetése mellett a város közügyeivel is foglalkozott. Az 1888. november 4-én megalakuló Békés-Csabai Torna Egylet elnöke lett.

Remek szónoki képességekkel rendelkezett: Szeberényi Gusztávot 1872-es Csabára érkezésekor köszöntő beszéddel fogadta. 1878-ban a békéscsabai Iparos Ifjak Önképző Egylet zászlóavatásakor ünnepi beszédet mondott az iparosok társadalmi szerepvállalásáról. Felkért szónoka volt a Békéscsabai Férfi-Dalkar zászlószentelő ünnepségén 1882-ben. Félix Ákos közjegyző temetésén Szemián Sámuellel együtt mondott gyászbeszédet. A Fiume szállóban dr. Réthy Pál tiszteletére tartott ünnepi ebéden többek között Horváth János is tósztot mondott.

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök