Horváth János (1823–1901)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Kategória beillesztése)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
A Győr-Moson-Sopron megyei '''Beziben született [[1823]]. [[december 22.|december 22-én]]'''. A soproni gimnáziumi tanulmányok után '''a jogakadémiát Győrben végezte el'''. A szabadságharcot Kossuth oldalán honvédtisztként harcolta végig. A forradalom bukása után sok katonatársával együtt Törökországba emigrált. Hazatérve a császári sereg lovasezredébe sorozták közlegénynek, majd Olaszországba vitték. Hat évig szolgálta - kényszerből - a császárt. 
-
'''Horváth János a Győr megyei Beziben [[1823]]. [[December 22.|december 22-én]] született.'''
+
'''Otth Katalint vette feleségül, három gyermekük született''' Erzsébet, Ilona és György.
-
A soproni gimnáziumi tanulmányok után a jogakadémiát Győrben végezte el. A szabadságharcot Kossuth oldalán honvédtisztként harcolta végig. A forradalom bukása után sok katonatársával együtt Törökországba menekült. Hazatérve a császári sereg lovasezredébe sorozták közlegénynek, s Olaszországba vitték. Hat évig szolgálta - kényszerből - a császárt.
+
-
Életének következő állomása [[Orosháza]] volt, ahol magániskolát nyitott. Felfigyelt rá [[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]] csabai lelkész, aki [[1864]]-ben áthívta [[Békéscsaba|Békéscsabára]], hogy a városi gimnázium segítségére legyen mint tanár. [[1865]]. [[Július 18.|július 18-án]] igazgató-tanárnak választották, amely tisztséget [[1895]]. [[Augusztus 15.|augusztus 15-ig]] töltött be.
+
Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, '''a Vas megyei főispánnál''' (Radó) '''lett nevelő. [[1862|1862-ben]] [[Orosháza|Orosházán]] magániskolát nyitott''' Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat.  
-
'''Kiváló pedagógiai érzéke, előadókészsége, éleslátása és igen jó helyzetfelismerő képessége jelentős szerepet játszott az iskola fennmaradásáért vívott harcban.''' Mindig sikeresen szállt szembe az iskolát megszüntetni akaró véleményekkel. '''Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett, de 30 éven át a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára.''' Így külön miniszteri engedéllyel végezte a magyar és a latin nyelv tanítását. Tanítási feladatai mellett csaknem egy évtized fáradságos munkájával érte el, hogy az intézmény legelső iskolaépületéből [[1892]]-re egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. '''Iskolatörténeti írása az egyetlen olyan hiteles forrásanyag, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik.''' Ezek az értekezések a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg, melynek [[1865]]-től [[1893]]-ig volt szerkesztője.
+
'''[[Haan Lajos (1818-1891)|Haan Lajos]]''' csabai lelkész felfigyelt rá, [[1864|1864-ben]] '''áthívta [[Békéscsaba|Békéscsabára]]''', hogy a városi evangélikus gimnázium segítségére legyen, mint tanár. Nagy hatással volt az iskolai bizottságra a nevelésről és a tanítóról tartott beszéde, '''az ő pályázatát fogadták el''' a [[Mokry Sámuel (1832-1909)|Mokry Sámuelé]] helyett. '''[[1864]]. [[november 16.|november 16-án]] nevezték ki a gimnázium tanárának.''' A következő évben Styaszny lemondását követően, '''igazgató-tanárnak választották [[1865]]. [[július 18.|július 18-án]]''', amely tisztséget [[1895]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-ig]] töltött be.  
-
[[1893]]. [[Október 9.|október 9-én]] súlyos beteg lett, agyvérzést kapott. Az [[1894]]-[[1895|95]]-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így [[1895]]. [[Március 9.|március 9-én]] végleg kimaradt az iskolából s [[December 1.|december 1-jétől]] nyugállományba került. [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[1901]]. [[December 4.|december 4-én]] hunyt el.
+
[[1893]]. [[október 9.|október 9-én]] '''agyvérzést kapott''', súlyos beteg lett. Az 1894-95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így [[1895]]. [[március 9.|március 9-én]] végleg kimaradt az iskolából, december 1-jétől pedig '''nyugállományba került'''. Az igazgatói feladatokat [[Bukovszky János (1859-1917)|Bukovszky János]] vette át. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla.
-
'''Emlékét az Evangélikus Gimnázium épületében emlékudvar és a benne felállított Horváth János szoborportré őrzi, mely [[Mladonyiczky Béla (szobrász)|Mladonyiczky Béla]] alkotása. [[1910]]-ben [[Békéscsaba|Békéscsabán]] utcát neveztek el tiszteletére.'''
+
'''Békéscsabán [[1901]]. [[december 4.|december 4-én]] hunyt el.''' Temetésére [[december 6.|december 6-án]] a felsővégi (Berényi úti) temetőben került sor.
 +
== Munkássága ==
 +
'''Kiváló pedagógiai érzékkel, remek előadókészséggel''' és '''éleslátással''', valamint '''jó helyzetfelismerő képességgel rendelkezett'''. Tanóráit precízen megtervezte, egyaránt foglalkozott a tehetséges és a nehezebben haladó tanulókkal, utóbbiaknak szívesen tartott pluszórákat.
 +
 +
'''Meghatározó szerepet játszott az iskola fennmaradásáért vívott harcban.''' Érveivel mindig sikeresen szállt szembe az iskolát megszüntetni akaró véleményekkel. Írt a békéscsabai gimnázium létjogosultságáról, lakossági szükségességéről. 1870/71-es tanévben az algimnázium polgári iskolaként, 1871/72-től öt éven át reálgimnáziumként működött. Egy [[1882|1882-es]] rendelet értelmében ismét algimnázium vezetője lehetett Horváth János. Az [[1883|1883-as]] középiskolai törvény nehéz helyzetbe hozta az iskolát, Horváth János érdeme a működéshez szükséges segélyek elnyerése. Folyamatosan tevékenykedett, hogy az intézmény területileg és tanári kar létszámát tekintve is gyarapodjon.
 +
 +
'''Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett''', de 30 éven át a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára. Így '''külön miniszteri engedéllyel''' ([[1886]]. [[március 27.|március 27-i]] 9939-es miniszteri rendelet) '''végezte a magyar és a latin nyelv tanítását.''' Tanítási feladatai mellett csaknem egy évtized fáradságos munkájával érte el, hogy az intézmény legelső iskolaépületéből [[1892|1892-re]] egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. '''Iskolatörténeti írása''' az egyetlen olyan hiteles forrásanyagnak tekinthető, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik. Ezek az értekezések '''a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg''', melynek [[1865|1865-től]] [[1893|1893-ig]] volt szerkesztője. Munkatársa volt a [[Békés]] című folyóiratnak, ami a 70-es évektől folyamatosan közölte cikkeit. Írásai megjelentek a [[Békésmegyei Közlöny]] hasábjain is.
 +
 +
A gimnázium vezetése mellett a város közügyeivel is foglalkozott. '''Az [[1888]]. [[november 4.|november 4-én]] megalakuló [[Békés-Csabai Torna Egylet]] elnöke lett.'''
 +
 +
'''Remek szónoki képességekkel rendelkezett:''' [[Szeberényi Gusztáv (1890-1941)|Szeberényi Gusztáv]] [[1872|1872-es]] Csabára érkezésekor köszöntő beszéddel fogadta. [[1878|1878-ban]] a békéscsabai Iparos Ifjak Önképző Egylet zászlóavatásakor ünnepi beszédet mondott az iparosok társadalmi szerepvállalásáról. Felkért szónoka volt a Békéscsabai Férfi-Dalkar zászlószentelő ünnepségén [[1882|1882-ben]]. Félix Ákos közjegyző temetésén [[Szemján Sámuel (1827-1891)|Szemján Sámuellel]] együtt mondott gyászbeszédet. A [[Hotel Fiume|Fiume szállóban]] [[Réthy Pál (1809-1896)|dr. Réthy Pál]] tiszteletére tartott ünnepi ebéden többek között Horváth János is tósztot mondott.
 +
 +
== Emlékezete ==
 +
* Halálát követően '''a gimnáziumban ösztöndíj-alapítványt hoztak létre''' emlékére.
 +
* Emlékét az '''[[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)|Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumban]] emlékudvar''' és a benne felállított Horváth János '''szoborportré''' őrzi, amit [[Mladonyiczky Béla (1936-1995)|Mladonyiczky Béla]] készített a gimnázium 125. évfordulójára.
 +
* [[1910|1910-ben]] '''Békéscsabán utcát neveztek el''' tiszteletére (egykori Kutyatenger utca).
 +
* Horváth János munkássága előtt '''emlékplakettel és tanulmányi versennyel''' (angol nyelv, matematika) '''tiszteleg az [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)|Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium]]'''.
 +
== Művei ==
== Művei ==
23. sor: 40. sor:
** A presbyterium azon határozatának tárgyalása, mellyel a gymnasiumot megszűntnek nyilvánította. (1883.)
** A presbyterium azon határozatának tárgyalása, mellyel a gymnasiumot megszűntnek nyilvánította. (1883.)
-
== Forrás ==
+
== Források ==
-
 
+
-
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
 
+
-
== Kapcsolódó irodalom ==
+
-
 
+
-
* Bánkúti Zoltán: Horváth János. In: Békésmegyei Közlöny. 28. évf. 1901. december 8. 98. szám. 1-2. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A békéscsabai gimnázium első évtizedei. (1855-1897). (Mokry Sámuel, Horváth János és Bukovszky János írásaiból.) Vál. és sajtó alá rendezte Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. 6-8. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* A békéscsabai gimnázium első évtizedei. (1855-1897). (Mokry Sámuel, Horváth János és Bukovszky János írásaiból.) Vál. és sajtó alá rendezte Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. 6-8. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszabadsag_1980_05/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba%2Br%C3%B3zsa%20ferenc%20gimn%C3%A1zium&pg=101&layout=s A békéscsabai gimnázium 125 éves. In. Népszabadság, 38. évf. 108. szám, 1980. május 10. 6. p.] (Látogatva: 2017.10.24.)
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk. Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 11-13. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk. Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 11-13. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2003_05/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=12&layout=s A 70 éves Táncsics sikertörténete. In. Békés Megyei Hírlap, 58. évf. 101. szám, 2003. május 2. 13. p.] (Látogatva: 2017.10.12.)
 +
* Bánkúti Zoltán: Horváth János. In: Békésmegyei Közlöny. 28. évf. 1901. december 8. 98. szám. 1-2. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* [Békés, 1. évf. 28. szám, 1872. október 13. 3. p. https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1872/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=114&layout=s] (Látogatva: 2017.10.25.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1883/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=89&layout=s Békés, 2. évf. 23. szám, 1883. június 10. 2. p.] (Látogatva: 2017.10.24.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1901/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=265&layout=s Békés, 33. évf. 49. szám, 1901. december 8. 4. p.] (Látogatva: 2017.10.23.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1875/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=185&layout=s Békés, 4. évf. 51. szám, 1875. december 19. 2. p.] (Látogatva: 2017.10.23.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1901_2/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=285&layout=s Békésmegyei közlöny, 28. évf. 100. szám, 1901. december 15. 4. p.] (Látogatva: 2017.10.24.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1901_2/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=272&layout=s Békésmegyei közlöny, 28. évf. 98. szám, 1901. december 8. 3. p.] (Látogatva: 2017.10.12.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1878/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=174&layout=s Békésmegyei közlöny, 5. évf. 44. szám, 1878. június 2. 1. p.] (Látogatva: 2017.10.25.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1882/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=182&layout=s Békésmegyei közlöny, 9. évf. 60. szám, 1882. május 21. 3. p.] (Látogatva: 2017.10.25.)
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1882/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=195&layout=s Békésmegyei közlöny, 9. évf. 64. szám, 1882. június 1.] (Látogatva: 2017.10.23.)
* Bukovszky János: Horváth János. 1823-1901. In: A békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Főgymnasium értesítője. 1901-02. Szerk. Bukovszky János. Bcs. 1902. Rudolf-Főgymn. 3-13. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Bukovszky János: Horváth János. 1823-1901. In: A békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-Főgymnasium értesítője. 1901-02. Szerk. Bukovszky János. Bcs. 1902. Rudolf-Főgymn. 3-13. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* Csabai életrajzok. Békéscsaba : 1995. (Kézirat) Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei 39. In: Orosházi Napló. 2. évf. 1990. 33. sz. 4. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei 39. In: Orosházi Napló. 2. évf. 1990. 33. sz. 4. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Kruchió Gábor: Horváth János (1823-1901) In: A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium évkönyve. 1980-81. Szerk. Kruchió Gábor. Bcs. 1982. Rózsa F. Gimn. 20-22. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Kruchió Gábor: Horváth János (1823-1901) In: A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium évkönyve. 1980-81. Szerk. Kruchió Gábor. Bcs. 1982. Rózsa F. Gimn. 20-22. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1988_11/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=31&layout=s  Machalek István: Száz éve alakult meg a Békés-Csabai Torna Egylet. In. Békés Megyei Népújság, 43. évf. 264. szám, 1988. november 4. 8. p.] (Látogatva: 2017.10.12.)
* Szinyei József: Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Bp. 1896. Hornyánszky. 1235. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
* Szinyei József: Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Bp. 1896. Hornyánszky. 1235. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
-
== Kép ==
+
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1973_08/?query=%22horv%C3%A1th%20j%C3%A1nos%22%2Bigazgat%C3%B3&pg=59&layout=s Machalek István: Nyolcvanöt éve alakult meg az első csabai sportegyesület. In. Békés Megyei Népújság, 28. évf. 183. szám, 1973. augusztus 7. 8. p.]
-
* A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk. Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 3. tábla. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
 
[[Kategória:Személyek]]  
[[Kategória:Személyek]]  

A lap 2017. október 25., 19:33-kori változata

tanár, gimnáziumi igazgató

Tartalomjegyzék

Élete

A Győr-Moson-Sopron megyei Beziben született 1823. december 22-én. A soproni gimnáziumi tanulmányok után a jogakadémiát Győrben végezte el. A szabadságharcot Kossuth oldalán honvédtisztként harcolta végig. A forradalom bukása után sok katonatársával együtt Törökországba emigrált. Hazatérve a császári sereg lovasezredébe sorozták közlegénynek, majd Olaszországba vitték. Hat évig szolgálta - kényszerből - a császárt.

Otth Katalint vette feleségül, három gyermekük született Erzsébet, Ilona és György.

Miután családja kiváltotta a katonai szolgálatból, a Vas megyei főispánnál (Radó) lett nevelő. 1862-ben Orosházán magániskolát nyitott Győry Vilmos támogatásával. A gimnázium két évig fogadott diákokat.

Haan Lajos csabai lelkész felfigyelt rá, 1864-ben áthívta Békéscsabára, hogy a városi evangélikus gimnázium segítségére legyen, mint tanár. Nagy hatással volt az iskolai bizottságra a nevelésről és a tanítóról tartott beszéde, az ő pályázatát fogadták el a Mokry Sámuelé helyett. 1864. november 16-án nevezték ki a gimnázium tanárának. A következő évben Styaszny lemondását követően, igazgató-tanárnak választották 1865. július 18-án, amely tisztséget 1895. augusztus 15-ig töltött be.

1893. október 9-én agyvérzést kapott, súlyos beteg lett. Az 1894-95-ös tanévben még próbálkozott ugyan tanítással, de nem sok eredménnyel, így 1895. március 9-én végleg kimaradt az iskolából, december 1-jétől pedig nyugállományba került. Az igazgatói feladatokat Bukovszky János vette át. Hálából a gimnáziumi bizottság portrét festetett róla.

Békéscsabán 1901. december 4-én hunyt el. Temetésére december 6-án a felsővégi (Berényi úti) temetőben került sor.

Munkássága

Kiváló pedagógiai érzékkel, remek előadókészséggel és éleslátással, valamint jó helyzetfelismerő képességgel rendelkezett. Tanóráit precízen megtervezte, egyaránt foglalkozott a tehetséges és a nehezebben haladó tanulókkal, utóbbiaknak szívesen tartott pluszórákat.

Meghatározó szerepet játszott az iskola fennmaradásáért vívott harcban. Érveivel mindig sikeresen szállt szembe az iskolát megszüntetni akaró véleményekkel. Írt a békéscsabai gimnázium létjogosultságáról, lakossági szükségességéről. 1870/71-es tanévben az algimnázium polgári iskolaként, 1871/72-től öt éven át reálgimnáziumként működött. Egy 1882-es rendelet értelmében ismét algimnázium vezetője lehetett Horváth János. Az 1883-as középiskolai törvény nehéz helyzetbe hozta az iskolát, Horváth János érdeme a működéshez szükséges segélyek elnyerése. Folyamatosan tevékenykedett, hogy az intézmény területileg és tanári kar létszámát tekintve is gyarapodjon.

Tanári képesítést ugyan soha nem szerzett, de 30 éven át a gyakorlatban bebizonyította rátermettségét az oktató-nevelő munkára. Így külön miniszteri engedéllyel (1886. március 27-i 9939-es miniszteri rendelet) végezte a magyar és a latin nyelv tanítását. Tanítási feladatai mellett csaknem egy évtized fáradságos munkájával érte el, hogy az intézmény legelső iskolaépületéből 1892-re egy korszerűbb, egyemeletes algimnáziumi épületbe költözhetett. Iskolatörténeti írása az egyetlen olyan hiteles forrásanyagnak tekinthető, mely a békéscsabai gimnáziumi oktatás kezdeti időszakával, első évtizedével részletesen foglalkozik. Ezek az értekezések a békéscsabai gimnázium értesítőiben jelentek meg, melynek 1865-től 1893-ig volt szerkesztője. Munkatársa volt a Békés című folyóiratnak, ami a 70-es évektől folyamatosan közölte cikkeit. Írásai megjelentek a Békésmegyei Közlöny hasábjain is.

A gimnázium vezetése mellett a város közügyeivel is foglalkozott. Az 1888. november 4-én megalakuló Békés-Csabai Torna Egylet elnöke lett.

Remek szónoki képességekkel rendelkezett: Szeberényi Gusztáv 1872-es Csabára érkezésekor köszöntő beszéddel fogadta. 1878-ban a békéscsabai Iparos Ifjak Önképző Egylet zászlóavatásakor ünnepi beszédet mondott az iparosok társadalmi szerepvállalásáról. Felkért szónoka volt a Békéscsabai Férfi-Dalkar zászlószentelő ünnepségén 1882-ben. Félix Ákos közjegyző temetésén Szemján Sámuellel együtt mondott gyászbeszédet. A Fiume szállóban dr. Réthy Pál tiszteletére tartott ünnepi ebéden többek között Horváth János is tósztot mondott.

Emlékezete

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök