Hankó András (helytörténész)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „== Élete == Hankó András '''1938. szeptember 15-én született Békésen''' Hankó András mezőgazdasági gazdálkodó és Flender E…”)
a (Kép feltöltése)
 
1. sor: 1. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Hanko Andras foto.jpg|bélyegkép|300px|Hankó András]]
Hankó András '''[[1938]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] született [[Békés|Békésen]]''' Hankó András mezőgazdasági gazdálkodó és Flender Erzsébet háztartásbeli első gyermekeként. Felmenői szlovák származásúak. Két fiatalabb testvére született, József újkígyósi helytörténész és Mátyás.
Hankó András '''[[1938]]. [[szeptember 15.|szeptember 15-én]] született [[Békés|Békésen]]''' Hankó András mezőgazdasági gazdálkodó és Flender Erzsébet háztartásbeli első gyermekeként. Felmenői szlovák származásúak. Két fiatalabb testvére született, József újkígyósi helytörténész és Mátyás.

A lap jelenlegi, 2021. szeptember 7., 13:43-kori változata

Tartalomjegyzék

Élete

Hankó András

Hankó András 1938. szeptember 15-én született Békésen Hankó András mezőgazdasági gazdálkodó és Flender Erzsébet háztartásbeli első gyermekeként. Felmenői szlovák származásúak. Két fiatalabb testvére született, József újkígyósi helytörténész és Mátyás.

Általános iskolába Békéscsabára járt, majd Orosházán a mezőgazdasági technikumban tanult.

1962-ben megnősült, Hursán Ilonát vette feleségül. Két gyermekük született, András és Éva.

Munkássága

19601962 között Újkígyóson dolgozott, ezt követően a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetben helyezkedett el mint állattenyésztési agronómus. 1974-től vezető beosztást látott el.

A munka mellett a helytörténeti érdekességeket kutatta. A város és a környék érdekes és említésre méltó eseményeit idős helybeli lakosokkal való beszélgetések alapján gyűjtötte össze. „A történelem az egyéni ember átélt élményei alapján a leghitelesebb” – szokta mondani. Így vannak információink az Áchim L. András megölésével kapcsolatos eseményekről, vagy a város utcaneveiről.

Társaival megalapította a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesületet, melyben az 1980-as és 1990-es években vezetőségi szerepet töltött be. Az 1980-as években a Haan Lajos Honismereti és Helytörténeti Kör alapító és vezetőségi tagjaként tevékenykedett. Tagja volt a Csabai Szlovákok Szervezetének, Békéscsaba Város Tanácsának, valamint a békéscsabai Evangélikus Egyház képviselőtestületének. Önzetlenségének, valamint elhivatott munkájának köszönhetően máig élő kapcsolat bontakozott ki a felvidéki Hradište-vel, mellyel 1986-ban a saját levéltári kutatásai alapján vette fel a kapcsolatot. Ez az a település ahonnan a csabai szlovákság ősei 300 évvel ezelőtt idevándoroltak, majd megalapították Csabát. Munkája elismeréseként Hradište díszpolgárává választották.

Mint a helyi szlovák közélet aktív szereplője, valamint Békéscsaba helytörténésze idegenvezetést vállalt turistacsoportok részére a városban, illetve szlovák nyelvű tárlatvezetést tartott a Szlovák Tájházban. Részt vett több városi emlékhely (például a nagy csabai árvíz emlékoszlopa), köztéri szobor (pl. Angyalos-szobor, Halászlányos kút) felállításában, továbbá számos emléktábla felhelyezésében. Különböző helytörténeti kiadványok szerkesztésében, összeállításában is segédkezett.

Díjak, kitüntetések

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök