Haan Lajos (1818–1891)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Történetírás)
(+ kategória)
 
(29 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
evangélikus lelkész, tanító, történetíró  
evangélikus lelkész, tanító, történetíró  
 +
[[Fájl:Haan lajos.jpg|bélyegkép|300px|Haan Lajos portréja]]
 +
== Élete ==
 +
[[Fájl:20160614_haan_lajos_siremleke 905x1200.jpg|bélyegkép|300px|Haan Lajos síremléke]]
-
== Életrajza ==
+
'''Sámsonházán (Nógrád megye) született [[1818]]. [[augusztus 13.|augusztus 13]]-án''', [[Haan János (1779–1855)|Haan János]] lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei: Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, Károly Albert, Constantina Elisabetha és [[Haan Antal (1827–1888)|Gábor Antal]].
 +
Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait [[Békéscsaba|Csabán]], a gimnáziumot pedig [[Mezőberény|Mezőberényben]] végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte bővíteni [[1834]]-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar–nemzetiségi kapcsolat''': a magyar–szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.
-
Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei [[Haan Antal (1827-1888)|Haan Antal]], festő és Haan Vilmos, ügyvéd.
+
[[1839]] őszén a békési főszolgabírónál, Vidovich Ferencnél vállalt nevelői állást. [[1841]] szeptemberében a Német Szövetségbe utazott, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy–egy félév''' után hazaindult társaival.
-
Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait [[Békéscsaba|Csabán]], a gimnáziumot pedig [[Mezőberény|Mezőberényben]] végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte el gyűjteni 1834-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar-nemzetiségi kapcsolat''': a magyar-szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.
+
Hazatérte után, '''[[1842]] novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy – az evangélikus egyház által létesített – „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait.  
 +
'''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, '''[[1843]]. [[június 6.|június 6-án]] pedig Selmecbányán lelkésszé szentelték'''.
-
1841 szeptemberében Németországba utazik, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.
+
'''[[1846]]. [[október 1.|október 1-én]] feleségül vette Wilim Karolinát.''' [[1848]]. [[szeptember 20.|szeptember 20-án]] megszületett lányuk, Karolina Szidónia (Linka). Felesége – aki szívtágulásban és vízkórban szenvedett – gyermekük születése után két hónappal meghalt. Haan Lajos később '''újranősült''', első neje húgát, '''Wilim Amáliát vette el'''.
-
Hazatérte után, '''1842 novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy, az evangélikus egyház által létesített „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait.  
+
-
'''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, egy évvel később pedig '''Selmecbányán 1843. június 6-án lelkésszé szentelték'''.
+
-
Az 1848-49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. '''1849 áprilisától hat éven át Nagylakon''' volt önálló lelkész, majd '''1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán''', s ott is szolgált haláláig.
+
-
1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.
+
Az 1848–49-es szabadságharc idején három hétig '''tábori lelkészként''', saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. '''[[1849]] áprilisától hat éven át Nagylakon''' volt önálló lelkész, majd '''1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán''', s ott is szolgált haláláig.
-
Halála 1891-ben, [[Békéscsaba|Békéscsabán]] következett be.
+
[[1858|1858-ban]] az észtországi Tudós Társaság, [[1867]]-ben a Magyar Történelmi Társulat, [[1877]]. [[május 24.|május 24]]-én pedig a '''Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta'''.
 +
 
 +
'''[[1891]]. [[augusztus 12.|augusztus 12]]-én [[Békéscsaba|Békéscsabán]] hunyt el.''' A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
=== Tanítói pálya ===
=== Tanítói pálya ===
-
A '''"felsőbb magyar iskola"''' 1842-es létrejötte mérföldkőnek számított [[Békéscsaba|Békéscsaba]] életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak meg legyen a lehetősége magyarul tanulni.
+
A '''"felsőbb magyar iskola"''' [[1842|1842-es]] létrejötte mérföldkőnek számított [[Békéscsaba|Békéscsaba]] életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak legyen lehetősége magyarul tanulni.
-
Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt, '''komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.
+
Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt. '''Komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy–két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.
=== Lelkészi hivatás ===
=== Lelkészi hivatás ===
-
Érdeklődése a lelkészi hivatás s az ahhoz kötődő világ iránt már gyermekkorában elkezdődött.  
+
Érdeklődése a lelkészi hivatás iránt már gyermekkorában elkezdődött.  
-
1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haan-t megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel]] is elmondott.
+
[[1845]]. [[november 9.|november 9]]-én az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplomban]] '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haant megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)|Tessedik Sámuel]] is elmondott.
-
'''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött 1849-ben. '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] 1855-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. Csakúgy, mint a tanítói hivatást, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden, a várost érintő akár kulturális, gazdasági, egészségügyi vagy politikai kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.
+
'''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött [[1849|1849-ben]]. '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] [[1855]]-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. A tanítói hivatás mellett, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden a várost érintő kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.
-
Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''1881-ben Ferenc József lovagrenddel''' jutalmazta.
+
[[1873|1873-ban]] '''egyetemes főjegyző'''nek választották meg. Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, '''[[1881]]-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével''' tüntették ki.
=== Történetírás ===
=== Történetírás ===
 +
Békéscsaba múltja iránt már kisgyermekkorában elkezdett érdeklődni: gyakran kérdezgette a templomba járó öregeket, forgatta a régi anyakönyveket.
Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.
Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett '''Csaba történetét illetően''', művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából ''B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról'' címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is.
-
1870-ben elkészült ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert nevéről és származásáról szóló kutatása ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' címmel.
+
[[1870]]-ben elkészült ''Békés vármegye hajdana'' című, két kötetes alkotása, [[1878|1878-ban]] pedig ''Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről'' című kutatása.
-
1885-ben '''megbízták Békés megye történetének megírásával'''. Művét, bár még halála előtt elkészült, végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.
+
[[1885]]-ben '''megbízták Békés megye történetének megírásával'''. Művét bár még halála előtt elkészült végül nem adták ki, '''kézirata''' azonban megtalálható a '''Békés Megyei Levéltárban'''.
-
Haan nemcsak helytörténeti szempontból jelentős: egész életében szem előtt tartotta '''magyar és szlovák békés együttélését''', tevékenységei mögött ez a törekvés is fellelhető.
+
Haan munkássága nemcsak helytörténeti szempontból jelentős. Egész életében szem előtt tartotta '''a magyar és a szlovák nemzetiség békés együttélését'''.
 +
[[1847]]–[[1894]]-ig alapító tagja és alelnöke volt a Békésvármegyei  Régészeti  és Művelődéstörténelmi  Társulatnak. Az évkönyvekben rendszeresen publikált. Az első csabai casinóban jegyzői tisztet töltött be. Ő rendezte az első koncerteket, ő hívott meg pesti művészeket a csabaiak szórakoztatására.
 +
 
 +
=== Szerkesztői tevékenysége ===
 +
*Budapesti Hírlap: 1887. 01. 01. – 1887. 12. 31.
 +
*Protestáns Egyházi és Iskolai Lap: 1881. 01. 01.
 +
*Archaeologiai Közlemények: 1881. 01. 01.
 +
*[[Békés (2)|Békés]]: 1875. 01. 01. – 1875. 12. 31.
 +
*Figyelő: 1875. 01. 01. – 1875. 12. 31.
 +
*Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyvei: 1875. 01. 01.
 +
*[[Békésmegyei Közlöny]]: 1875. 01. 01. – 1888. 12. 31.
 +
*Magyarország és a Nagyvilág: 1874. 01. 01. – 1874. 12. 31.
 +
*Századok: 1867. 01. 01. – 1883. 12. 31.
 +
*Vasárnapi Ujság: 1866. 01. 01. – 1866. 12. 31.
 +
*Statisztikai Közlemények: 1864. 01. 01. – 1864. 12. 31.
 +
*Közlemények: 1841. 01. 01. – 1841. 12. 31.
 +
*Koszorú: 1840. 01. 01. – 1840. 12. 31.
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
-
[[Békéscsaba|Békéscsabán]] utcát és teret neveztek róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra. Emlékét tábla is őrzi az egykori szülőháza helyén álló parókián.
+
[[Békéscsaba|Békéscsabán]] [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Ha%C3%A1n+Lajos+u.,+5600/@46.6772018,21.093075,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b99c40d7057:0xde6028b148051a5a!8m2!3d46.6772018!4d21.0952637?hl=hu utcát] és [https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A9k%C3%A9scsaba,+Ha%C3%A1n+Lajos+t%C3%A9r,+5600/@46.6661545,21.1091403,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x47442b7a641e52ef:0xfc2f1c54ee4551fe!8m2!3d46.6661545!4d21.111329?hl=hu teret] neveztek el róla, a [[Szoborsétány (Békéscsaba)|szoborsétányon]] pedig [[1975]] óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra.  
 +
 
 +
Emlékét több tábla őrzi:
 +
* a Szent István téri [[Haan Lajos-emléktábla (Békéscsaba, Szent István tér)|parókián]]
 +
* a [[Haan Lajos-emléktábla (Békéscsaba, Haán Lajos utca)|Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium falán]]
 +
* az [[Haan Lajos-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Nagytemplom)|Evangélikus Nagytemplomban]]
 +
* Sámsonházán, szülőfalujában
== Művei ==
== Művei ==
-
* Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Tichy ny. : Nagyvárad, 1845.  Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=853 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.)
+
* Az 1543-ki gyulai országgyűlés. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1874/5. évkönyve, 76–84. p.
-
* Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal : Békéscsaba, 1991.  Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=851 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.)
+
* 1604. évből In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve, 33–35. p.
-
* Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 1. kötet, Történelmi rész. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=112 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.)
+
* A keresztény egyház történetei. Pest, 1866.
-
* Békés vármegye hajdana. Pest, 1870. Lauffer. 2. kötet, Oklevéltári rész. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=123 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.)
+
* A Magyar Történelmi Társulat 1874-ik évi vidéki kirándúlásáról szóló jelentések. 6. : Haán Lajos jelentése. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_1875/?query=Ha%C3%A1n%20Lajos&pg=116&layout=s Századok, 9. évf. 2. sz. (1875) 113–115. p.]
-
* Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Dobay Ny. : Bcs., 1878. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=3295 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.)
+
* A szarvasi, túri és szent-andrási határban talált régészeti tárgyak ismertetése A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve. 62—67 p.
 +
* B. Haruckern Ferencz udvartartása. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1874/5. évkönyve, 13–28. p.
 +
* Békés vármegye hajdana. 1. kötet, Történelmi rész. Pest : Lauffer, 1870. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés vármegye hajdana. 2. kötet, Oklevéltári rész. Pest : Lauffer, 1870. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés vármegye hajdana. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_1870/?query=Ha%C3%A1n%20Lajos&pg=486&layout=s Századok, 4. évf. 1. sz. (1870) 67. p.]
 +
* Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjárol, az ottani ev. ó templom százados ünnepe alkalmára. Tichy ny. : Nagyvárad, 1845.  (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatal : Békéscsaba, 1991.  (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békésmegye III-ik Károly alatt. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1875/6. évkönyve, 57–71. p.
 +
* Békésmegyei agyag-, ércz és csontnemű régiségek. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1876/7. évkönyve, 48–58 p.
 +
* Békésvármegye főispánjai. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_1867/?query=Ha%C3%A1n%20Lajos&pg=273&layout=s Századok, 1. évf. 3. sz. (1867) 272–278. p.]
 +
* [http://real-eod.mtak.hu/837/ Bél Mátyás], Budapest, 1879.
 +
* Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Békéscsaba : Dobay Ny., 1878. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dürer nevéről. In: Századok, 7. évf. 2. sz. (1873) 147. p.
 +
* Énekes könyv a békés-csabai evangélikus egyház használatára, Arad, 1860.
 +
* Énekes könyv ágostai hitvallású hivek számára, Pest, 1870.
 +
* Gyula város tanácsának levele 1560. évből, In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1879/80. évkönyve, 81–85. p.
 +
* Huzain bég, gyulai várparancsnok magyar levele és magyar köriratu pecsétje. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1878/9. évkönyve, 33–35. p.
 +
* Időszaki tábla a magyar protestáns egyház történetéhez. Pest, 1859 vagy 1860.
 +
* Időszaki tábla Magyarország történelméhez. Pest, 1866.
 +
* Jena hungarica, sive memoria hungarorum a tribus proximis saeculis acad. jenensi ad scriptorum. Gyula, 1858.
 +
* Még egy szó Dürer Albert származási helyéről és családi nevéről. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_1872/?query=Ha%C3%A1n%20Lajos&pg=647&layout=s Századok, 6. évf. 9. sz. (1872) 646–647 p.]
 +
* Ó- és Uj-Nagylaknak történetei. 1855.
 +
* Regesták Békésvármegye jegyzőkönyveiből 1715—1795. (Folytatás). In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1884/85. évkönyve, 100–158. p.
 +
* Regesták Békésvármegye közgyülési jegyzőkönyvéből In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1883/84. évkönyve. 43–118. p.
 +
* Regesták Békésvármegye közgyülési jegyzőkönyveiből 1715—1795 In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1882/83. évkönyve. 78—99. p.
 +
* Szegedi Kis István élete. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1876/7. évkönyve.  114—129. p.
 +
* Szerkesztette a Magyarországi Evangélikus Egyház egyetemes névtárát.
 +
* Történelem előtti korszak. In: A Békésvármegyei Régészeti és Művelódéstörténelmi Társulat 1875/6. évkönyve. 34—42. p.
 +
* Zipser Zeit- und Lebensbilder v. Weber ism. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_1881/?query=Ha%C3%A1n%20Lajos&pg=86&layout=s Századok, 15. évf. (1881) 81—83. p.]
 +
 
 +
Műveinek részletesebb felsorolása az MTA Történeti adattárában olvasható.
== Lásd még ==
== Lásd még ==
[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]
[[Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)]]
-
== Forrás ==
+
== Képgaléria ==
-
* Forján János: Csabai arcok. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=912 digitalizált változat], látogatva: 2013.11.18.)
+
-
* Haan Lajos naplója, részletek. 1971. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4287 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.)
+
-
* Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Márki S., 1893. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár, Békés Megyei Elektronikus Könyvtár (A [http://ek.bmk.hu:80/?docId=854 digitalizált változat] látogatva: 2013.11.18.)
+
-
== Külső hivatkozások ==
+
<Gallery widths="300px" heights="300px">
-
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_J%C3%A1nos Haan János]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)
+
Fájl:HaanL Bcs latkepe.jpg|Békéscsaba látképe
-
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos Haan Lajos]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07..)
+
Fájl:HaanL Bcs terkep.jpg|Békéscsaba térképe
-
* [http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm Haan Lajos]. In: Magyar Protestáns Panteon (Látogatva: 2013.11.07.)
+
Fájl:HaanLajos VeresGusztav.jpg|Haan Lajos (Veres Gusztáv rajza)
-
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)]. In: Wikipédia (Látogatva: 2013.11.07.)
+
Fájl:HaanL Bcs 19szd.jpg|Békéscsaba stilizált látképe a 19. században
 +
</Gallery>
 +
== Források ==
 +
* Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár anyakönyvei
 +
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haan Lajos naplója, részletek. 1971. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Haan Lajos: Békéscsaba története. Békéscsaba : Haan L., 1858. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. Budapest : Magyar Történelmi Társulat, 1893. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* MTA [http://old.mta.hu/tortenetitar?PersonId=28780 Történeti adattár] (Látogatva: 2017. 08. 30.)
 +
* Ujdonságok. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1873/?pg=184&layout=s Békés, 2. évf. 46. szám (1873. november 16.) 3. p.] (Látogatva: 2019. 08. 14.)
 +
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Deák Farkas: Protestáns könyvtár XVII. kötete. A magyarországi ágostai hitvallású evangelicusok egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hivatala. Írta Haan Lajos. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_1883/?query=Ha%C3%A1n%20Lajos&pg=892&layout=s Századok, 17. évf. 10. sz. (1883) 887–888.]
 +
* „Egyházát, hazáját, a tudományt díszítette” Emlékezés  Haan  Lajosra In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1991_09/?query=Ha%C3%A1n%20Lajos&pg=62&layout=s Békés Megyei Hírlap, 46. évf. 210. sz. (1991. szeptember 7–8.)]
 +
* Haan Lajos (Szül. 1818. aug. 13. – †1891. aug. 12.). nekrológ. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_1891/?query=Ha%C3%A1n%20Lajos&pg=595&layout=s Századok, 25. évf. 7. sz. (1891) 588. p.]
 +
* Haan Lajos: Slovensky knaz, mad'arsky historik : listy a denník L'udovíta Haana. Budapest : MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Int., 2016. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Hampel József: Haan Lajos 1891. augusztusban elhunyt. In: Archaeologiai értesítő, (Uj folyam) 11. köt./4. füz. (1891) 381. p.
 +
* Koren Emil: A Haan család története. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 321–322 p.
 +
* Koren Emil: Haan Lajos és a korabeli Békéscsaba. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 322–323 p.
 +
* Krupa András: Haan Lajos és Békéscsaba néprajza. In: [http://epa.oszk.hu/03000/03018/00117/pdf/EPA03018_honismeret_1994_05_016-019.pdf Honismeret, 22. évf. 5. sz. (1994) 16–19. p.]
 +
* Márki Sándor: Haan Lajos emlékezete. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_1893/?query=Ha%C3%A1n%20Lajos&pg=310&layout=s Századok, 27. évf. 4. sz. (1893) 289–304. p.]
 +
* Prokopp Gyula: Haan Lajos levelei Ipolyi Arnoldhoz. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1971/?pg=327&layout=s Békési Élet : népszerű tudományos és kulturális antológia, 6. évf. 2. sz. (1971) 322–325. p.]
 +
* Székely Lajos: Haán Lajos naplója. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1972/?pg=521&layout=s Békési Élet : népszerű tudományos és kulturális antológia, 7. évf. 3. sz. (1972) 510–511. p.]
 +
* Táborszky László: Haan Lajos, a csabai lelkész. In: Lelkipásztor : evangélikus lelkészi szakfolyóirat, 66. évf. 10. sz. (1991) 319–320 p.
 +
* Tibori János: Haán Lajos: Békéscsaba története. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesiElet_1969/?pg=172&layout=s Békési Élet : népszerű tudományos és kulturális antológia, 4. évf. 1. sz. (1969) 171. p.]
 +
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
* Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba). In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Evang%C3%A9likus_nagytemplom_%28B%C3%A9k%C3%A9scsaba%29 Wikipédia] (Látogatva: 2013. 11. 07.)
 +
* Haan János In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_J%C3%A1nos Wikipédia] (Látogatva: 2013. 11. 07.)
 +
* Haan Lajos [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_H01@0082 gyászjelentése] (Látogatva: 2017. 10. 26.)
 +
* Haan Lajos In: [http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm Magyar Protestáns Panteon] (Látogatva: 2013. 11. 07.)
 +
* Haan Lajos In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos Wikipédia] (Látogatva: 2013. 11. 07.)
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
 +
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória:Haan család]]
 +
[[Kategória:Egyházi személyek]]
 +
[[Kategória:Pedagógusok]]
 +
[[Kategória:Helytörténészek]]
 +
[[Kategória: 1848/49]]

A lap jelenlegi, 2021. március 11., 07:25-kori változata

evangélikus lelkész, tanító, történetíró

Haan Lajos portréja

Tartalomjegyzék

Élete

Haan Lajos síremléke

Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei: Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, Károly Albert, Constantina Elisabetha és Gábor Antal.

Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt az egész család Békéscsabára költözött. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. Bölcseleti és teológiai ismereteit a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte bővíteni 1834-ben. Már ekkor is foglalkoztatta a magyar–nemzetiségi kapcsolat: a magyar–szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.

1839 őszén a békési főszolgabírónál, Vidovich Ferencnél vállalt nevelői állást. 1841 szeptemberében a Német Szövetségbe utazott, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a Jénában, majd Berlinben töltött egy–egy félév után hazaindult társaival. Hazatérte után, 1842 novemberében tanítói állást vállalt Csabán, egy – az evangélikus egyház által létesített – „felsőbb magyar iskolában”, ahol már kizárólag magyarul oktatta tótul beszélő diákjait. Ugyanebben az évben édesapja mellé segédlelkésszé választották, 1843. június 6-án pedig Selmecbányán lelkésszé szentelték.

1846. október 1-én feleségül vette Wilim Karolinát. 1848. szeptember 20-án megszületett lányuk, Karolina Szidónia (Linka). Felesége – aki szívtágulásban és vízkórban szenvedett – gyermekük születése után két hónappal meghalt. Haan Lajos később újranősült, első neje húgát, Wilim Amáliát vette el.

Az 1848–49-es szabadságharc idején három hétig tábori lelkészként, saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. 1849 áprilisától hat éven át Nagylakon volt önálló lelkész, majd 1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán, s ott is szolgált haláláig.

1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta.

1891. augusztus 12-én Békéscsabán hunyt el. A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.

Munkássága

Tanítói pálya

A "felsőbb magyar iskola" 1842-es létrejötte mérföldkőnek számított Békéscsaba életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak legyen lehetősége magyarul tanulni.

Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt. Komolyan vette hivatását, s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy–két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.

Lelkészi hivatás

Érdeklődése a lelkészi hivatás iránt már gyermekkorában elkezdődött. 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban az ótemplom fennállásának századik évfordulója alkalmából Haant megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt Tessedik Sámuel is elmondott. Önálló lelkészi pályája Nagylakon kezdődött 1849-ben. Békéscsabára 1855-ben tért vissza: apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. A tanítói hivatás mellett, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden a várost érintő kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.

1873-ban egyetemes főjegyzőnek választották meg. Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Történetírás

Békéscsaba múltja iránt már kisgyermekkorában elkezdett érdeklődni: gyakran kérdezgette a templomba járó öregeket, forgatta a régi anyakönyveket. Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett Csaba történetét illetően, művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is. 1870-ben elkészült Békés vármegye hajdana című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről című kutatása. 1885-ben megbízták Békés megye történetének megírásával. Művét – bár még halála előtt elkészült – végül nem adták ki, kézirata azonban megtalálható a Békés Megyei Levéltárban. Haan munkássága nemcsak helytörténeti szempontból jelentős. Egész életében szem előtt tartotta a magyar és a szlovák nemzetiség békés együttélését. 18471894-ig alapító tagja és alelnöke volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak. Az évkönyvekben rendszeresen publikált. Az első csabai casinóban jegyzői tisztet töltött be. Ő rendezte az első koncerteket, ő hívott meg pesti művészeket a csabaiak szórakoztatására.

Szerkesztői tevékenysége

Emlékezete

Békéscsabán utcát és teret neveztek el róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra.

Emlékét több tábla őrzi:

Művei

Műveinek részletesebb felsorolása az MTA Történeti adattárában olvasható.

Lásd még

Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök