Haan Lajos (1818–1891)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Külső hivatkozások: Javítás)
(+ kategória)
 
(4 közbeeső változat nincs mutatva)
5. sor: 5. sor:
[[Fájl:20160614_haan_lajos_siremleke 905x1200.jpg|bélyegkép|300px|Haan Lajos síremléke]]
[[Fájl:20160614_haan_lajos_siremleke 905x1200.jpg|bélyegkép|300px|Haan Lajos síremléke]]
-
'''Sámsonházán (Nógrád megye) született [[1818]]. [[augusztus 13.|augusztus 13]]-án''', [[Haan János (1779-1855)|Haan János]] lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei: Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, Károly Albert, Constantina Elisabetha és [[Haan Antal (1827-1888)|Gábor Antal]].
+
'''Sámsonházán (Nógrád megye) született [[1818]]. [[augusztus 13.|augusztus 13]]-án''', [[Haan János (1779–1855)|Haan János]] lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei: Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, Károly Albert, Constantina Elisabetha és [[Haan Antal (1827–1888)|Gábor Antal]].
Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait [[Békéscsaba|Csabán]], a gimnáziumot pedig [[Mezőberény|Mezőberényben]] végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte bővíteni [[1834]]-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar–nemzetiségi kapcsolat''': a magyar–szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.
Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt '''az egész család Békéscsabára költözött'''. Elemi iskolai tanulmányait [[Békéscsaba|Csabán]], a gimnáziumot pedig [[Mezőberény|Mezőberényben]] végezte el. '''Bölcseleti és teológiai ismereteit''' a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte bővíteni [[1834]]-ben. Már ekkor is '''foglalkoztatta a magyar–nemzetiségi kapcsolat''': a magyar–szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.
-
[[1839]] őszén a békési főszolgabírónál, Vidovich Ferencnél vállalt nevelői állást. [[1841]] szeptemberében a Német Szövetségbe utazott, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy-egy félév''' után hazaindult társaival.
+
[[1839]] őszén a békési főszolgabírónál, Vidovich Ferencnél vállalt nevelői állást. [[1841]] szeptemberében a Német Szövetségbe utazott, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a '''Jénában, majd Berlinben töltött egy–egy félév''' után hazaindult társaival.
Hazatérte után, '''[[1842]] novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy – az evangélikus egyház által létesített – „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait.  
Hazatérte után, '''[[1842]] novemberében tanítói állást''' vállalt Csabán, egy – az evangélikus egyház által létesített – „felsőbb magyar iskolában”, ahol már '''kizárólag magyarul oktatta''' tótul beszélő diákjait.  
'''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, '''[[1843]]. [[június 6.|június 6-án]] pedig Selmecbányán lelkésszé szentelték'''.
'''Ugyanebben az évben''' édesapja mellé '''segédlelkésszé''' választották, '''[[1843]]. [[június 6.|június 6-án]] pedig Selmecbányán lelkésszé szentelték'''.
26. sor: 26. sor:
A '''"felsőbb magyar iskola"''' [[1842|1842-es]] létrejötte mérföldkőnek számított [[Békéscsaba|Békéscsaba]] életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak legyen lehetősége magyarul tanulni.
A '''"felsőbb magyar iskola"''' [[1842|1842-es]] létrejötte mérföldkőnek számított [[Békéscsaba|Békéscsaba]] életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak legyen lehetősége magyarul tanulni.
-
Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt. '''Komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy-két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.
+
Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt. '''Komolyan vette hivatását''', s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy–két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.
=== Lelkészi hivatás ===
=== Lelkészi hivatás ===
Érdeklődése a lelkészi hivatás iránt már gyermekkorában elkezdődött.  
Érdeklődése a lelkészi hivatás iránt már gyermekkorában elkezdődött.  
-
[[1845]]. [[november 9.|november 9]]-én az Evangélikus Nagytemplomban '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haant megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel, id. (1710-1749)|Tessedik Sámuel]] is elmondott.
+
[[1845]]. [[november 9.|november 9]]-én az [[Evangélikus Nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus Nagytemplomban]] '''az ótemplom fennállásának századik évfordulója''' alkalmából Haant megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt [[Tessedik Sámuel, id. (1710–1749)|Tessedik Sámuel]] is elmondott.
'''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött [[1849|1849-ben]]. '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] [[1855]]-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. A tanítói hivatás mellett, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden a  várost érintő kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.
'''Önálló lelkészi pályája''' Nagylakon kezdődött [[1849|1849-ben]]. '''[[Békéscsaba|Békéscsabára]] [[1855]]-ben tért vissza''': apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. A tanítói hivatás mellett, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden a  várost érintő kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.
44. sor: 44. sor:
=== Szerkesztői tevékenysége ===
=== Szerkesztői tevékenysége ===
-
*Budapesti Hírlap: 1887.01.01–1887.12.31
+
*Budapesti Hírlap: 1887. 01. 01. – 1887. 12. 31.
-
*Protestáns Egyházi és Iskolai Lap: 1881.01.01
+
*Protestáns Egyházi és Iskolai Lap: 1881. 01. 01.
-
*Archaeologiai Közlemények: 1881.01.01
+
*Archaeologiai Közlemények: 1881. 01. 01.
-
*[[Békés (2)|Békés]]: 1875.01.01–1875.12.31
+
*[[Békés (2)|Békés]]: 1875. 01. 01. – 1875. 12. 31.
-
*Figyelő: 1875.01.01–1875.12.31
+
*Figyelő: 1875. 01. 01. – 1875. 12. 31.
-
*Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyvei: 1875.01.01
+
*Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyvei: 1875. 01. 01.
-
*[[Békésmegyei Közlöny]]: 1875.01.01–1888.12.31
+
*[[Békésmegyei Közlöny]]: 1875. 01. 01. – 1888. 12. 31.
-
*Magyarország és a Nagyvilág: 1874.01.01–1874.12.31
+
*Magyarország és a Nagyvilág: 1874. 01. 01. – 1874. 12. 31.
-
*Századok: 1867.01.01–1883.12.31
+
*Századok: 1867. 01. 01. – 1883. 12. 31.
-
*Vasárnapi Ujság: 1866.01.01–1866.12.31
+
*Vasárnapi Ujság: 1866. 01. 01. – 1866. 12. 31.
-
*Statisztikai Közlemények: 1864.01.01–1864.12.31
+
*Statisztikai Közlemények: 1864. 01. 01. – 1864. 12. 31.
-
*Közlemények: 1841.01.01–1841.12.31
+
*Közlemények: 1841. 01. 01. – 1841. 12. 31.
-
*Koszorú: 1840.01.01–1840.12.31
+
*Koszorú: 1840. 01. 01. – 1840. 12. 31.
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
146. sor: 146. sor:
* Haan Lajos In: [http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm Magyar Protestáns Panteon] (Látogatva: 2013. 11. 07.)
* Haan Lajos In: [http://church.lutheran.hu/reformatio/ppanteon/pp_ev_haan_lajos.htm Magyar Protestáns Panteon] (Látogatva: 2013. 11. 07.)
* Haan Lajos In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos Wikipédia] (Látogatva: 2013. 11. 07.)
* Haan Lajos In: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Haan_Lajos Wikipédia] (Látogatva: 2013. 11. 07.)
-
 
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]
155. sor: 154. sor:
[[Kategória:Egyházi személyek]]  
[[Kategória:Egyházi személyek]]  
[[Kategória:Pedagógusok]]
[[Kategória:Pedagógusok]]
 +
[[Kategória:Helytörténészek]]
 +
[[Kategória: 1848/49]]

A lap jelenlegi, 2021. március 11., 07:25-kori változata

evangélikus lelkész, tanító, történetíró

Haan Lajos portréja

Tartalomjegyzék

Élete

Haan Lajos síremléke

Sámsonházán (Nógrád megye) született 1818. augusztus 13-án, Haan János lelkész és Petényi Judit gyermekeként. Testvérei: Vilmos János, Vilhelmina Johanna, Anna Constantina, Károly Albert, Constantina Elisabetha és Gábor Antal.

Alig egyhónapos volt, amikor édesapja lelkészi hivatása miatt az egész család Békéscsabára költözött. Elemi iskolai tanulmányait Csabán, a gimnáziumot pedig Mezőberényben végezte el. Bölcseleti és teológiai ismereteit a jó hírű eperjesi kollégiumban kezdte bővíteni 1834-ben. Már ekkor is foglalkoztatta a magyar–nemzetiségi kapcsolat: a magyar–szlovák önképzőkörnek előbb könyvtárnoka, majd alelnöke lett.

1839 őszén a békési főszolgabírónál, Vidovich Ferencnél vállalt nevelői állást. 1841 szeptemberében a Német Szövetségbe utazott, hogy befejezze teológiai tanulmányait, ám a Jénában, majd Berlinben töltött egy–egy félév után hazaindult társaival. Hazatérte után, 1842 novemberében tanítói állást vállalt Csabán, egy – az evangélikus egyház által létesített – „felsőbb magyar iskolában”, ahol már kizárólag magyarul oktatta tótul beszélő diákjait. Ugyanebben az évben édesapja mellé segédlelkésszé választották, 1843. június 6-án pedig Selmecbányán lelkésszé szentelték.

1846. október 1-én feleségül vette Wilim Karolinát. 1848. szeptember 20-án megszületett lányuk, Karolina Szidónia (Linka). Felesége – aki szívtágulásban és vízkórban szenvedett – gyermekük születése után két hónappal meghalt. Haan Lajos később újranősült, első neje húgát, Wilim Amáliát vette el.

Az 1848–49-es szabadságharc idején három hétig tábori lelkészként, saját feljegyzései szerint főhadnagyi rangban szolgált Becskereken. 1849 áprilisától hat éven át Nagylakon volt önálló lelkész, majd 1855-ben átvette édesapja helyét Békéscsabán, s ott is szolgált haláláig.

1858-ban az észtországi Tudós Társaság, 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat, 1877. május 24-én pedig a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta.

1891. augusztus 12-én Békéscsabán hunyt el. A Kastélyi temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.

Munkássága

Tanítói pálya

A "felsőbb magyar iskola" 1842-es létrejötte mérföldkőnek számított Békéscsaba életében. Az iskola szellemének megfelelően Haan Lajos tevékenysége is azt a célt szolgálta, hogy minél több szlovák (tót) ajkú lakosnak legyen lehetősége magyarul tanulni.

Saját elmondása szerint következetes, inkább dorgáló, mintsem büntető tanító volt. Komolyan vette hivatását, s mindent megtett, hogy emeljen valamit az oktatás színvonalán. Naplójában leírta, hogy egy–két év után diákjai már tökéletesen beszéltek és írtak magyarul.

Lelkészi hivatás

Érdeklődése a lelkészi hivatás iránt már gyermekkorában elkezdődött. 1845. november 9-én az Evangélikus Nagytemplomban az ótemplom fennállásának századik évfordulója alkalmából Haant megbízták ugyanazon prédikáció előadásával, amelyet száz évvel azelőtt Tessedik Sámuel is elmondott. Önálló lelkészi pályája Nagylakon kezdődött 1849-ben. Békéscsabára 1855-ben tért vissza: apja halála után ugyanis őt választották a helyére lelkésznek. A tanítói hivatás mellett, lelkészi teendőit is igen komolyan vette. Foglalkozott minden a várost érintő kérdéssel, segítő kezet nyújtott az arra rászorulóknak. Kevés szabadidejét kutatásra, írásra fordította.

1873-ban egyetemes főjegyzőnek választották meg. Csabai lelkészségének 25. évfordulója alkalmából, 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Történetírás

Békéscsaba múltja iránt már kisgyermekkorában elkezdett érdeklődni: gyakran kérdezgette a templomba járó öregeket, forgatta a régi anyakönyveket. Tanítóként adatgyűjtésbe és rendszerezésbe kezdett Csaba történetét illetően, művét pedig 1845-ben nemcsak magyarul, de szlovákul is kiadták a presbitérium megbízásából B-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról címmel. Munkájában részletesen beszámolt a város kialakulásáról, helyrajzáról és gazdasági helyzetéről, de jellemezte annak néprajzát s lakóinak szokásait is. 1870-ben elkészült Békés vármegye hajdana című, két kötetes alkotása, 1878-ban pedig Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről című kutatása. 1885-ben megbízták Békés megye történetének megírásával. Művét – bár még halála előtt elkészült – végül nem adták ki, kézirata azonban megtalálható a Békés Megyei Levéltárban. Haan munkássága nemcsak helytörténeti szempontból jelentős. Egész életében szem előtt tartotta a magyar és a szlovák nemzetiség békés együttélését. 18471894-ig alapító tagja és alelnöke volt a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulatnak. Az évkönyvekben rendszeresen publikált. Az első csabai casinóban jegyzői tisztet töltött be. Ő rendezte az első koncerteket, ő hívott meg pesti művészeket a csabaiak szórakoztatására.

Szerkesztői tevékenysége

Emlékezete

Békéscsabán utcát és teret neveztek el róla, a szoborsétányon pedig 1975 óta megtekinthető Kiss Kovács Gyula Haan Lajosról készült mellszobra.

Emlékét több tábla őrzi:

Művei

Műveinek részletesebb felsorolása az MTA Történeti adattárában olvasható.

Lásd még

Evangélikus Kistemplom (Békéscsaba)

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök