Gerla

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Kapcsolódó irodalom: Módosítás: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár -> Békés Megyei Könyvtár)
(Kapcsolódó irodalom: Külső hivatkozások aktualizálása)
45. sor: 45. sor:
* A békés-gerlai út. In.: Békés 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.) Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3143&secID=6921 elektronikus változat])
* A békés-gerlai út. In.: Békés 33. évf. 34. sz. 2.p (1901. augusztus 25.) Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3143&secID=6921 elektronikus változat])
* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=566 elektronikus változat])
* A Békésvármegyei Régészeti és Mivelődéstörténelmi Társulat évkönyve : Boszorkány perek Békésvármegyében. Békés-Gyula : Békésvármegyei Régészeti és Mívelődéstörténeti Társulat, 1888. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu:80/?docId=566 elektronikus változat])
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=4279&secID=8057 A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011.]
+
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4279 A gerlai közoktatás történetének 150 éve. Békéscsaba : Gerlai Általános Művelődési Központ, 2011.]
* A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In.: Békés 35. évf. 32. sz. 1.p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3392&secID=7170 elektronikus változat])
* A vármegye legtöbb adót fizetőinek névjegyzéke az 1904-dik évre. In.: Békés 35. évf. 32. sz. 1.p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár ([http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=3392&secID=7170 elektronikus változat])
* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. december 30.) 304.sz. melléklet 6-7. p.
* Az irányítás két formája : korszerű településkapcsolatok. In.: Magyar Hírlap, 13.évf. (1980. december 30.) 304.sz. melléklet 6-7. p.
* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.
* Bugár-Mészáros Károly: Alföldi kastélyok és kúriák hasznosítási lehetőségei. In: Magyar építőipar 36.évf. (1987) 9-10.sz. 521-524. p.
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=2825&secID=6603 Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011.)
+
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4280 Dobos Ágnes: Védett rovarok a Körös-Maros Nemzeti Park területén. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár] (szakdolgozat, 2011.)
* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. Békés Megyei Hirlap 58. évf. (2003. jún. 6.) 131. sz. 1. p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
* Fekete G. Kata: Monostornyomok az erdőben. Békés Megyei Hirlap 58. évf. (2003. jún. 6.) 131. sz. 1. p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In.: Nimród 7.évf. (1975) 11.sz. 18-19. p.
* Komlósi Sándor: Üzemi vadászterületünk története. In.: Nimród 7.évf. (1975) 11.sz. 18-19. p.
59. sor: 59. sor:
* Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In.: Heti Mérleg 3. (1993) 8. 4. p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
* Mikóczy Erika: Gerla, Marx és a hófuvás, In.: Heti Mérleg 3. (1993) 8. 4. p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
* Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Bp. : Trefort Kiadó, 2008. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
* Nagyné Falucskai Anna: Játékgyűjtemény a testtudat, téri tájékozódás fejlesztéséhez. Bp. : Trefort Kiadó, 2008. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
-
* [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=4280&secID=8058 Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében.] (szakdolgozat)
+
* [http://ek.bmk.hu:80/?docId=4280 Nagyné Falucskai Anna: Tanulási képességek és készségek vizsgálata az iskolába lépő gyermekek körében.] (szakdolgozat)
* Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In.: Békés Megyei Hírlap 59. (2004. jún. 28.) 149. 6.p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
* Pocsaji Richárd: Gerlai kastélyt vegyenek! In.: Békés Megyei Hírlap 59. (2004. jún. 28.) 149. 6.p. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]]
* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)  
* Szabó Tünde: A gerlai Wenckheim kastély. Békéscsaba : Szabó Tünde, 1996. (szakdolgozat)  
-
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár [http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=667&secID=4445 Elektronikus változat]  
+
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Parkért Egyesület, 2008. Lelőhely: [[Békés Megyei Könyvtár]], Békés Megyei Elektronikus Könyvtár [http://ek.bmk.hu:80/?docId=667 Elektronikus változat]  
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. július 30.) 31. sz. 1853-1859. p.
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 1. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. július 30.) 31. sz. 1853-1859. p.
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. augusztus 27.) 35. sz. 2111-2115. p.
* Szepesvári Elemér: Általános egészségügyi szűrővizsgálat Gerla községben. 2. In.: Orvosi Hetilap 113. évf. (1972. augusztus 27.) 35. sz. 2111-2115. p.
* Szepesvári Elemér: Phenylbutazon kenőcs alkalmazása az általános orvosi gyakorlatban. In.: Orvosi Hetilap 112.évf. (1971. március 7.) 10. sz. 567-569. p.
* Szepesvári Elemér: Phenylbutazon kenőcs alkalmazása az általános orvosi gyakorlatban. In.: Orvosi Hetilap 112.évf. (1971. március 7.) 10. sz. 567-569. p.
-
*[http://ek.bmk.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=278&secID=4293 Vincze Andrea: A szlovák nemzetiség hagyományos ételei a Körös-Maros régióban. In.: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár]
 
== Térképek, birtokvázlatok ==
== Térképek, birtokvázlatok ==

A lap 2016. július 11., 09:01-kori változata

A Békéscsaba belvárosától 8 km-re fekvő városrészt a Békéscsabát és Dobozt összekötő műútról leágazó bekötőúton lehet megközelíteni. Vasútállomása nincsen, de a 20-as helyi járattal, vagy a Békéscsaba-Doboz helyközi autóbuszjárattal megközelíthető.

Szomszédos települések: Doboz, Békés, Gyula.

A városrész két részre tagolódik, belső és külső Gerlára. Az elnevezéseket, a Körösök gyakori áradása miatt a Wenckheim-uradalom köré épített gátrendszer inspirálta. Belső Gerlához a gátrendszeren belüli rész, külső Gerlához a gátrendszeren kívüli rész tartozik.

Gerlától 1-1,5 km-re fekszik Póstelek - a környék népszerű szabadidőközpontja, a hajdani Széchenyi-Weinckheim birtok - ahová Gerláról a sárga turista jelzés mentén gyalog, vagy kerékpárral lehet eljutni.

Ó-Gerla és a monostor helye a mai Gerla és Békés között lévő műútról közelíthető meg. Az Ó-gerlai Kovácsi-erdőben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu.

Tartalomjegyzék

Adatok

Története

Ó-Gerla

A település nevének, meglétének első írásos nyomai 1295-ből származnak. Az Ó-gerlai erdő kétpúpú dombján állt a monostor. Kőkorszaki leletek bizonyítják, hogy a település már korábban létezett. A Gerláról származó szerpenti balta, kőcsákány foka, felakasztható csiszolókő jelenleg a gyulai múzeumban látható. A történelem során Gerlát hol Gyulához, hol Dobozhoz, hol Békéscsabához csatolták. A Vata nemzetség egyik ága Gerlán rendezkedett be. A település a XIV-XVI században az Ábrahámffy család (Ábránfy) birtoka volt. 1383-ban két vízimalma volt Gerlának, melyek igen értékessé tették a települést. II. Péter 1533-ban ferencesrendi szerzeteseket küldött az Ábrahámffy család kérésére a Monostor-ere szigetre. A monostor romjai az 1870-es években még láthatóak voltak. Valószínűsíthető, hogy az Ábrahámffyak sírboltja is a monostorban volt. A régi Gerla területén, az Ó-gerlai Kovácsi-erdőben 1984-ben feltárták a régi templom helyét, majd visszatemették, mert a bemutatóhely kialakítására már nem volt pénz. Az Ábrahámffy család férfi ágának kihalása után (1580) a település hanyatlásnak indult. 1662-ben Wesselényi Ferenc nádor, mint uratlan birtokot Zsoldos Istvánnak (egyes források szerint Soldos Istvánnak), Gombos Györgynek és Trombitás Istvánnak ajándékozta más birtokokkal együtt. A település 1685-ben kiüresedett, majd 1711 után ismét benépesült. Gerla a gyulai uradalom részeként 1723-ban került Harruckern János György tulajdonába. A gyulai uradalmat Harruckern János György szolgálatai elismeréséül kapta IV. Károlytól.

A mai Gerla

Az iskola épülete (2003)
A település a XVIII. században Wenckheim József Ágoston Harruckern Mária Cecíliával kötött házassága révén a Wenckheim család birtokába került. A gerlai kastélyt és magtárat 1854-1862 között gróf Wenkcheim Károly építette Ybl Miklós tervei alapján, mely Ó-Gerlától délre, Békéscsabáról haladva a dobozi út jobb oldalán, a mai Gerla központjában található. 1874-ben Károly gróf a kedvezőbb adózás miatt Gerla-Póstelek néven önálló pusztai falut alapított. 1888. tavaszán, a nagy csabai árvíz idején Gerla öles víz alá került, ezáltal a falu részben megsemmisült. 1889-ben Gerlát mint pusztát Dobozhoz csatolták. A gyakori áradások miatt a gerlai Wenckheim uradalom központja köré védgátat építettek. Az uradalmat Károly fia, Géza mintagazdasággá fejlesztette. A XX. század első felében a gerlai uradalmat lórévasút (keskeny nyomközű gazdasági vasút) kötötte össze a Pósteleki uradalommal, s azon keresztül más településsekkel is.

A II. világháború után az egykori uradalom és park nagy részét felparcellázták és sorra építették a típusházakat. Ekkor kezdett kialakulni Gerla mai arculata. A kastélyban orvosi rendelő, tanácsi iroda, házasságkötő terem és iskola is működött. A mára már 2 hektárrá zsugorodott kastélypark természetvédelmi terület lett. Gerlát 1958. január 1-jén önálló községgé nyilvánították, de önállósága 1984. január 1-jén megszűnt, mert VIII. kerületként Békéscsabához csatolták. 1998. szeptember 1. óta Gerlát kerékpárút köti össze Békéscsabával. A település szennyvízhálózatát 2011-ben kezdték el kiépíteni. Ekkor szüntették meg azt az 1910-ben létesített artézi kutat, amely korábban a törpevízmű magvát képezte.

Lásd még

Gerlai vonatkozású szócikkek

Forrás

Kapcsolódó irodalom

Térképek, birtokvázlatok

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Gerla
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök