Gaburek Károly (1936–1986)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2017. augusztus 21., 11:36-kor történt szerkesztése után volt.

festőművész

Tartalomjegyzék

Élete

Békéscsabán született 1936. április 5-én. Édesapja asztalos, amatőr festő volt. Az általános iskola elvégzése után gimnáziumba jelentkezett, de a Mélyépítő Technikumba nyert felvételt. Nem volt nagy kedve a műszaki pályához. Jeles tanuló volt mindig, csak a rajzolás terén akadtak nehézségei. Ezért járt második osztályos korától az ismert csabai festőművész, Mokos József szakkörébe, ahol megpróbálta a rajzolás és festés műhelytitkait ellesni. Fél év múlva részt vett egy budapesti kiállításon, melynek eredményeként különbözeti vizsga nélkül vették fel a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba. Tanárai és szülei rábeszélésére azonban mégsem itt kezdte el tanulmányait, hanem elvégezte a technikumot. Ezután egy évig dolgozott, majd 1955-től az Iparművészeti Főiskola hallgatója lett. A díszítő festőtanszéken Rákosi Zoltán, Miháltz Pál, Szentiványi Lajos, Z. Gács György és Hincz Gyula voltak a mesterei, miközben bejárt a szobrász-keramikus-ötvös műhelybe is. 1960-ban kapta meg az oklevelet. Ahogy ő mondta: "...Nemcsak szakma került a kezembe, hanem festő is lettem."

A diploma megszerzése után, 1960-ban szülővárosában telepedett le. Ekkor lett tagja a Művészeti Alap Dél-Alföldi Területi Munkacsoportjának, s ettől az évtől állított ki rendszeresen. Több önálló bemutatója is volt, gyakran vett részt csoportos tárlatokon. Közben hat évig a Békés Megyei Tanács Tervezőirodáján dolgozott grafikusként.

Gaburek Károly művészetének egyik alapélménye az ember és természet ősi és mindig új, korszerű, időszerű együttélése. A főiskola utáni első művei jó mesterségbeli tudással megoldottak, de a mesterek hatására kissé bátortalanok voltak. Művészetének gyökereit, egyetemes művészetbeni rokonságát kutatva korai korszakában bizonyos vásárhelyi etikai, magatartásbeli hasonlóságot fedezhetünk fel. Ugyanakkor az alföldi realisták hatása is érvényesül alkotásaiban. Igazi magára találása a helyi kötődés megmaradása melletti önálló festői mondanivaló érvényre jutásával következett be. Itt már a táj és a környezet csak az indítást adja, mert az újjáteremtés útján minden önálló, külön világgá alakul át. Egész életműve etikailag, művészi magatartását tekintve a tájszeretetre és a humánumra épült. Monumentalitás, drámai erő, feszültség jellemzi műveinek többségét, de olykor egy kapu, egy fehér fal vagy öreg ablak útján lírai hangvétellel vall életformáról, sorsról, emberi környezetről. Különös tekintettel nyúlt a család és az anyaság témájához, melynek oka, hogy utóda nem született.

Műveiből tárlatot nyitottak megyeszerte (Békéscsaba, Orosháza, Gyoma, Gyula), Budapesten, de külföldön, például Zrenjaninban is (1972). Első önálló tárlatára 1973-ig kellett várni, október 14-én nyílt meg a Munkácsy Mihály Múzeumban. 1973-ban felajánlotta négy alkotását az új központi fűtést és új bútorokat kapó Vilim utca óvoda számára. Neki köszönhetően a KISZ-lakótelepi óvoda is faliképpel gazdagodott.

Művészete elismeréseképpen négy alkalommal Miniszteri Nívódíjat, 1971-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóján a Békés Megyei Tanács jutalmazta kiemelkedő népművelői munkásságáért. 1973-ban Békéscsaba város különdíját kapta. Nagyjából 2000 alkotása létezik, melyek közintézményekben, hazai és külföldi közgyűjteményekben és magánkézben vannak. Békéscsabán, Orosházán és Békésen találhatók meg faliképei.

Gaburek Károlyhoz nem csak a festmények készítése állt közel. 1978. augusztus 20-án Mladonyiczky Béla műtermének udvarán tartott művészi összejövetelen Gaburek Károly készítette el a birkapörköltet.

Utolsó kiállítása nem sokkal az 50. születésnapját követően 1986 áprilisában nyílt a Megyei Tanács székházában. Békéscsabán halt meg 1986. június 23-án hosszantartó betegség után. Július 4-én a békéscsabai ligeti temetőben helyezték végső nyugalomba.

Emlékezete

2006-ban a festőművész születésének 70., halálának 20. évfordulóján Otthonainkból címmel nyílt tárlat a Munkácsy Mihály Emlékházban 13 családoktól kölcsönzött festményből.

Katalógusok

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök