Fábry Károly (1851–1925)

A BékésWiki wikiből

A lap 2019. június 21., 10:22-kori változata

ügyvéd, író, publicista

Élete

A Fábry család sírja

Fábry Károly 1851. június 2-án békéscsabai iparos családba született. Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. Három testvére volt: Sámuel, Ida (Gécs Jánosné) és Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja.

A gimnázium alsó négy osztályát Csabán, a felső négyet Szarvason, a jogot pedig Eperjesen végezte 1869 és 1871 között.

Wagner János földbirtokos lányát, Wagner Jeanne-t vette feleségül. Lányaik: Margit (Rudnyánszky Titusz aranyosmaróti főszolgabíróval házasodott össze) és Magda (Wittmann Ferenc neje). Fiuk, Károly az isonzo-i csatában vesztette életét 1917-ben.

Fábry Károly 1925. február 6-án Békéscsabán hunyt el.

Munkássága

Az 1873-ban letett ügyvédi vizsga után irodát nyitott Békéscsabán, ahol rendes esküdtszéki tag volt.

Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe és a községi, a megyei és az országos politika meghatározó alakjává vált. 1905-ben a gyomai választókerületben lett képviselő, majd 1906-ban újraválasztották. A '48-as Függetlenségi Párt tagja volt. 1910-ben elhagyta az ügyvédi pályát, s ettől kezdve csabai és köröstarcsai birtokainak jövedelméből élt. 1911. március 29-ei hatállyal Fábry Károly és törvényes utódai megkapták a „Felsőalmási” nemesi előnevet a közügyek terén szerzett érdemeik elismeréseként.

Számos tárcát, több politikai cikket írt. Írásaiban sokat foglalkozott a város közügyeivel. Fábry egyetlen fia elvesztése után visszavonultan élt, majd a jelenből a múlthoz fordulva történeti tanulmányokban örökítette meg szülővárosa históriáját. 1921-ben írta meg és adta közzé a Körösvidékben A csabai nagy árvíz és egyebek című művét, melyet külön kötetben is kiadtak. 1923-ban a város jelentette meg a Tallózás Csaba múltjából című könyvét. 1924-ben jelent meg a Csabai élet című munkája, melyben a Békésmegyei Közlöny adatait gyűjtötte össze egy helyismereti tanulmánykötetben.

Fábry Károly igyekezett támogatni a helyi értékeket, rendszeresen képviselte magát a város kulturális, társadalmi eseményein. A vármegye legtöbb adót befizetői névsorában rendszeresen előfordult a neve. Jelen volt a Kálmán Farkas emlékére rendezett hangversenyen 1910-ben, ahol a felülfizetők között volt. A Garzó Gyula református lelkész síremlékállítása céljából rendezett társas-estélyen is a támogatók között szerepelt. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre által szervezett megyebálon felülfizető volt. A rokkant katonák támogatása céljából Dobozon rendezett Kabaré-estélyen családjával szintén a felülfizetők között szerepelt. Adománnyal támogatta a vármegyei közkórház karácsonyfáját. Támogatta a Békéscsabán állítandó Erzsébet-szobor felállítását. Ügyvédi oklevele megszerzésének 50. évfordulóján egymillió koronás ösztöndíj-alapítványt hozott létre a Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban végzett diákok számára. Emellett 100.000 koronával támogatta a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyletet, 50.000-el a békéscsabai Múzeum-Egyletet. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc konstantinápolyi sírhelyéhez történő 1903-as nemzeti zarándoklaton. Választott tagja volt a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium kormányzó bizottságának. Békéscsabán a 18 éves fiatalok honvéd-sorozási szemlebizottságának elnöke volt. A Békés vármegyei kaszinó vidéki tagja volt. A Múzeumi Bizottság elnökeként adománnyal segítette a békéscsabai múzeum gyarapodását. Gróf Andrássy Gyula budapesti szobrának leleplezésén Békés vármegyét képviselte, mint küldöttségvezető és a vármegye koszorújának vivője.

A Polgári Kör elnökeként sokat tett a csabai polgárság összefogásáért. Ad hoc irodalmi társaságot szervezett, melynek feladata lett volna Békéscsaba monográfiájának megírása. Munkái a város- és a társadalomtörténet szempontjából forrásértékűek. Halálának első évfordulóján özvegye 500-500 ezer koronával támogatta a Stefánia Egyesületet, a Békéscsabai Nőegyletet, valamint a Békésmegyei Szegény Diákok Nyomorenyhítő Akcióját.

Emlékezete

Békéscsabán 1992-től utca őrzi emlékét.

Művei

• A csabai nagy árviz és egyebek. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda, 1923.
• Tallózás Csaba múltjából, 1738–1803. Békéscsaba : Körösvidék Nyomda 1923.
• Csabai élet : tallózások Csaba múltjából. Mezőberény : Baltha J. Nomda, 1924.

Források

• A Békéscsabai Ág. H. Ev. Rudolf-Főgimnázium LI-ik értesítője az 1915–1916. iskolai évről. közzéteszi: Bukovszky János. Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1916. 25. p. (Látogatva: 2017.08.14.)
• Adomány. In: Körösvidék, 7. évf. 32. szám (1926. február 10.) 5. p. (Látogatva: 2019. 06. 21.)
• Békés, 34. évf. 31. szám (1902. augusztus 3.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békés, 35. évf. 48. szám (1903. november 29.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békés, 37. évf. 49. szám (1905. november 19.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békés, 37. évf. 5. szám (1905. január 29.) 7. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békés, 38. évf. 30. szám (1906. július 29.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békés, 38. évf. 48. szám (1906. december 2.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békés, 47. évf. 37. szám (1915. szeptember 12.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békés, 49. évf. 49. szám (1917. december 9.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békés, 50. évf. 2. szám (1918. január 13.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békés, 52. évf. 105. szám (1920. december 29.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békés, 55. évf. 78. szám (1923. szeptember 29.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békésmegyei Közlöny, 32. évf. 106. szám (1905. november 12.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 11. szám (1910. február 6.) 6. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békésmegyei Közlöny, 37. évf. 2. szám (1910. január 6.) 5. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békésmegyei Közlöny, 40. évf. 40. szám (1913. május 22.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 35. szám (1924. február 24.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 13. szám (1925. január 17.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 32. szám (1926. február 10.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békésvármegye Hivatalos Lapja, 14. évf. 16. szám (1911. április 13.) 108. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Békésvármegye Hivatalos Lapja, 7. évf. 3. szám (1904. január 21.) 16. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Emlékirat a szarvasi 40 éves találkozóról. 1869–1909. Békéscsaba : Corvina Nyomda, 1909. 18. p. (A hátsó fedőlap belső oldalán kéziratban Fábry Károly életrajzi adatai.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fábry Károly. In: Békésmegyei Közlöny. 52. évf. 31. szám (1925. február 8.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Fábry Károly: Arcképek. In: Békésmegyei Közlöny 32. évf. 12. szám (1905. január 19.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 8. köt. Budapest : Argumentum Kiadó; MTA Könyvtára, 1992. 77. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Korniss Géza: Fábry Károly halálára. In: Békésmegyei Közlöny. 52. évf. 32. szám (1925. február 10.) 2. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Körösvidék, 3. évf. 20. szám (1922. január 25.) 3. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)
• Tolnavármegye, 13. évf. 42. szám (1903. október 18.) 4. p. (Látogatva: 2017. 08. 14.)

Kapcsolódó irodalom

• Fábry Károly: A kisipar állami támogatása In: Békésmegyei közlöny, 36. évf. 87. szám (1909. október 31.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 15.)
• Fábry Károly: Hol vagytok, magyarok? In: Békésmegyei közlöny, 36. évf. 53. szám (1909. július 4.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 15.)
• Fábry Károly: Tanulságok egy beszámolóból In: Békésmegyei közlöny, 36. évf. 61. szám (1909. augusztus 1.) 1. p. (Látogatva: 2017. 08. 15.)