Fábry Károly (1851–1925)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Művei: Leírások javítása)
a (Kép feltöltése)
 
(4 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
 +
[[Fájl:Fabry Karoly balpart.jpg|bélyegkép|300px|Fábry Károly]]
[[Fájl:Fabry Karoly sirja.jpg|bélyegkép|300px|A Fábry család sírja]]
[[Fájl:Fabry Karoly sirja.jpg|bélyegkép|300px|A Fábry család sírja]]
 +
[[Fájl:Fabryhaz Bcs2018.jpg|bélyegkép|300px|Fábry Károly egykori lakása]]
'''Fábry Károly [[1851]]. [[június 2.|június 2-án]] békéscsabai iparos családba született.''' Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. Három testvére volt: Sámuel, Ida (Gécs Jánosné) és Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja.  
'''Fábry Károly [[1851]]. [[június 2.|június 2-án]] békéscsabai iparos családba született.''' Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. Három testvére volt: Sámuel, Ida (Gécs Jánosné) és Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja.  
13. sor: 15. sor:
== Munkássága ==  
== Munkássága ==  
-
Az '''[[1873|1873-ban]]''' letett ügyvédi vizsga után '''irodát nyitott Békéscsabán''', ahol rendes esküdtszéki tag volt.
+
Az '''[[1873|1873-ban]]''' letett ügyvédi vizsga után '''irodát nyitott Békéscsabán''', ahol rendes esküdtszéki tag volt. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|békéscsabai evangélikus gimnáziumban]] kisegítőként '''gyorsírást tanított'''.
Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe és a községi, a megyei és az országos politika meghatározó alakjává vált. '''[[1905|1905-ben]] a gyomai választókerületben lett képviselő''', majd [[1906|1906-ban]] újraválasztották. '''A '48-as Függetlenségi Párt tagja volt.''' '''[[1910|1910-ben]] elhagyta az ügyvédi pályát''', s ettől kezdve csabai és köröstarcsai birtokainak jövedelméből élt. [[1911]]. [[március 29.|március 29-ei]] hatállyal Fábry Károly és törvényes utódai '''megkapták a „Felsőalmási” nemesi előnevet''' a közügyek terén szerzett érdemeik elismeréseként.  
Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe és a községi, a megyei és az országos politika meghatározó alakjává vált. '''[[1905|1905-ben]] a gyomai választókerületben lett képviselő''', majd [[1906|1906-ban]] újraválasztották. '''A '48-as Függetlenségi Párt tagja volt.''' '''[[1910|1910-ben]] elhagyta az ügyvédi pályát''', s ettől kezdve csabai és köröstarcsai birtokainak jövedelméből élt. [[1911]]. [[március 29.|március 29-ei]] hatállyal Fábry Károly és törvényes utódai '''megkapták a „Felsőalmási” nemesi előnevet''' a közügyek terén szerzett érdemeik elismeréseként.  
-
Számos tárcát, több politikai cikket írt. Írásaiban sokat foglalkozott a város közügyeivel. Fábry egyetlen fia elvesztése után visszavonultan élt, majd a jelenből a múlthoz fordulva történeti tanulmányokban örökítette meg szülővárosa históriáját. '''[[1921|1921-ben]] írta''' meg és adta közzé a [[Körösvidék|Körösvidékben]] '''''A csabai nagy árvíz és egyebek című művét''''', melyet külön kötetben is kiadtak. '''[[1923|1923-ban]]''' a város jelentette meg a '''''Tallózás Csaba múltjából''''' című könyvét. '''[[1924|1924-ben]]''' jelent meg a '''''Csabai élet''''' című munkája, melyben a [[Békésmegyei Közlöny]] adatait gyűjtötte össze egy helyismereti tanulmánykötetben.   
+
Számos tárcát, több politikai cikket írt. Írásaiban sokat foglalkozott a város közügyeivel. Fábry egyetlen fia elvesztése után visszavonultan élt, majd a jelenből a múlthoz fordulva történeti tanulmányokban örökítette meg szülővárosa históriáját. '''[[1921|1921-ben]] írta''' meg és adta közzé a [[Körösvidék (1)|Körösvidékben]] '''''A csabai nagy árvíz és egyebek című művét''''', melyet külön kötetben is kiadtak. '''[[1923|1923-ban]]''' a város jelentette meg a '''''Tallózás Csaba múltjából''''' című könyvét. '''[[1924|1924-ben]]''' jelent meg a '''''Csabai élet''''' című munkája, melyben a [[Békésmegyei Közlöny]] adatait gyűjtötte össze egy helyismereti tanulmánykötetben.   
Fábry Károly '''igyekezett támogatni a helyi értékeket, rendszeresen képviselte magát a város kulturális, társadalmi eseményein.''' A vármegye legtöbb adót befizetői névsorában rendszeresen előfordult a neve. Jelen volt a Kálmán Farkas emlékére rendezett hangversenyen [[1910|1910-ben]], ahol a felülfizetők között volt. A Garzó Gyula református lelkész síremlékállítása céljából rendezett társas-estélyen is a támogatók között szerepelt. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre által szervezett megyebálon felülfizető volt. A rokkant katonák támogatása céljából Dobozon rendezett Kabaré-estélyen családjával szintén a felülfizetők között szerepelt. Adománnyal támogatta a vármegyei közkórház karácsonyfáját. Támogatta a Békéscsabán állítandó Erzsébet-szobor felállítását. Ügyvédi oklevele megszerzésének 50. évfordulóján egymillió koronás ösztöndíj-alapítványt hozott létre a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban]] végzett diákok számára. Emellett 100.000 koronával támogatta a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyletet, 50.000-el a békéscsabai Múzeum-Egyletet. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc konstantinápolyi sírhelyéhez történő [[1903|1903-as]] nemzeti zarándoklaton. Választott tagja volt a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium kormányzó bizottságának. Békéscsabán a 18 éves fiatalok honvéd-sorozási szemlebizottságának elnöke volt. A Békés vármegyei kaszinó vidéki tagja volt. A Múzeumi Bizottság elnökeként adománnyal segítette a békéscsabai múzeum gyarapodását. Gróf Andrássy Gyula budapesti szobrának leleplezésén Békés vármegyét képviselte, mint küldöttségvezető és a vármegye koszorújának vivője.   
Fábry Károly '''igyekezett támogatni a helyi értékeket, rendszeresen képviselte magát a város kulturális, társadalmi eseményein.''' A vármegye legtöbb adót befizetői névsorában rendszeresen előfordult a neve. Jelen volt a Kálmán Farkas emlékére rendezett hangversenyen [[1910|1910-ben]], ahol a felülfizetők között volt. A Garzó Gyula református lelkész síremlékállítása céljából rendezett társas-estélyen is a támogatók között szerepelt. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre által szervezett megyebálon felülfizető volt. A rokkant katonák támogatása céljából Dobozon rendezett Kabaré-estélyen családjával szintén a felülfizetők között szerepelt. Adománnyal támogatta a vármegyei közkórház karácsonyfáját. Támogatta a Békéscsabán állítandó Erzsébet-szobor felállítását. Ügyvédi oklevele megszerzésének 50. évfordulóján egymillió koronás ösztöndíj-alapítványt hozott létre a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban]] végzett diákok számára. Emellett 100.000 koronával támogatta a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyletet, 50.000-el a békéscsabai Múzeum-Egyletet. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc konstantinápolyi sírhelyéhez történő [[1903|1903-as]] nemzeti zarándoklaton. Választott tagja volt a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium kormányzó bizottságának. Békéscsabán a 18 éves fiatalok honvéd-sorozási szemlebizottságának elnöke volt. A Békés vármegyei kaszinó vidéki tagja volt. A Múzeumi Bizottság elnökeként adománnyal segítette a békéscsabai múzeum gyarapodását. Gróf Andrássy Gyula budapesti szobrának leleplezésén Békés vármegyét képviselte, mint küldöttségvezető és a vármegye koszorújának vivője.   
58. sor: 60. sor:
* Békésvármegye Hivatalos Lapja, 7. évf. 3. szám (1904. január 21.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1904/?query=%22F%C3%A1bry%20K%C3%A1roly%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=35&layout=s 16. p.] (Látogatva: 2017. 08. 14.)
* Békésvármegye Hivatalos Lapja, 7. évf. 3. szám (1904. január 21.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1904/?query=%22F%C3%A1bry%20K%C3%A1roly%22%2Bb%C3%A9k%C3%A9scsaba&pg=35&layout=s 16. p.] (Látogatva: 2017. 08. 14.)
* Emlékirat a szarvasi 40 éves találkozóról. 1869–1909. Békéscsaba : Corvina Nyomda,  1909. 18. p. (A hátsó fedőlap belső oldalán kéziratban Fábry Károly életrajzi adatai.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Emlékirat a szarvasi 40 éves találkozóról. 1869–1909. Békéscsaba : Corvina Nyomda,  1909. 18. p. (A hátsó fedőlap belső oldalán kéziratban Fábry Károly életrajzi adatai.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Értesitő a békés-csabai Ágost. Hitv. Evang. Real-Gymnasiumról. Békéscsaba : Real-gymn., 1874. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekescsaba_2122_evangelikus_gimnazium_2131_1874/?query=%22f%C3%A1bry%20k%C3%A1roly%22&pg=9&layout=s 10. p.] (Látogatva: 2020. 01. 21.)
* Fábry Károly. In: Békésmegyei Közlöny. 52. évf. 31. szám (1925. február 8.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_1/?pg=155&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 14.)
* Fábry Károly. In: Békésmegyei Közlöny. 52. évf. 31. szám (1925. február 8.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_1/?pg=155&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 14.)
* Fábry Károly: Arcképek. In: Békésmegyei Közlöny 32. évf. 12. szám (1905. január 19.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1905_1/?pg=37&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 14.)
* Fábry Károly: Arcképek. In: Békésmegyei Közlöny 32. évf. 12. szám (1905. január 19.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1905_1/?pg=37&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 14.)

A lap jelenlegi, 2021. június 2., 11:26-kori változata

ügyvéd, író, publicista

Tartalomjegyzék

Élete

Fábry Károly
A Fábry család sírja
Fábry Károly egykori lakása

Fábry Károly 1851. június 2-án békéscsabai iparos családba született. Apja Fábry János, anyja Kraller Magdolna. Három testvére volt: Sámuel, Ida (Gécs Jánosné) és Sándor, Békés vármegye al-, majd főispánja.

A gimnázium alsó négy osztályát Csabán, a felső négyet Szarvason, a jogot pedig Eperjesen végezte 1869 és 1871 között.

Wagner János földbirtokos lányát, Wagner Jeanne-t vette feleségül. Lányaik: Margit (Rudnyánszky Titusz aranyosmaróti főszolgabíróval házasodott össze) és Magda (Wittmann Ferenc neje). Fiuk, Károly az isonzo-i csatában vesztette életét 1917-ben.

Fábry Károly 1925. február 6-án Békéscsabán hunyt el.

Munkássága

Az 1873-ban letett ügyvédi vizsga után irodát nyitott Békéscsabán, ahol rendes esküdtszéki tag volt. A békéscsabai evangélikus gimnáziumban kisegítőként gyorsírást tanított.

Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe és a községi, a megyei és az országos politika meghatározó alakjává vált. 1905-ben a gyomai választókerületben lett képviselő, majd 1906-ban újraválasztották. A '48-as Függetlenségi Párt tagja volt. 1910-ben elhagyta az ügyvédi pályát, s ettől kezdve csabai és köröstarcsai birtokainak jövedelméből élt. 1911. március 29-ei hatállyal Fábry Károly és törvényes utódai megkapták a „Felsőalmási” nemesi előnevet a közügyek terén szerzett érdemeik elismeréseként.

Számos tárcát, több politikai cikket írt. Írásaiban sokat foglalkozott a város közügyeivel. Fábry egyetlen fia elvesztése után visszavonultan élt, majd a jelenből a múlthoz fordulva történeti tanulmányokban örökítette meg szülővárosa históriáját. 1921-ben írta meg és adta közzé a Körösvidékben A csabai nagy árvíz és egyebek című művét, melyet külön kötetben is kiadtak. 1923-ban a város jelentette meg a Tallózás Csaba múltjából című könyvét. 1924-ben jelent meg a Csabai élet című munkája, melyben a Békésmegyei Közlöny adatait gyűjtötte össze egy helyismereti tanulmánykötetben.

Fábry Károly igyekezett támogatni a helyi értékeket, rendszeresen képviselte magát a város kulturális, társadalmi eseményein. A vármegye legtöbb adót befizetői névsorában rendszeresen előfordult a neve. Jelen volt a Kálmán Farkas emlékére rendezett hangversenyen 1910-ben, ahol a felülfizetők között volt. A Garzó Gyula református lelkész síremlékállítása céljából rendezett társas-estélyen is a támogatók között szerepelt. A Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köre által szervezett megyebálon felülfizető volt. A rokkant katonák támogatása céljából Dobozon rendezett Kabaré-estélyen családjával szintén a felülfizetők között szerepelt. Adománnyal támogatta a vármegyei közkórház karácsonyfáját. Támogatta a Békéscsabán állítandó Erzsébet-szobor felállítását. Ügyvédi oklevele megszerzésének 50. évfordulóján egymillió koronás ösztöndíj-alapítványt hozott létre a Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban végzett diákok számára. Emellett 100.000 koronával támogatta a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyletet, 50.000-el a békéscsabai Múzeum-Egyletet. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc konstantinápolyi sírhelyéhez történő 1903-as nemzeti zarándoklaton. Választott tagja volt a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Rudolf Főgimnázium kormányzó bizottságának. Békéscsabán a 18 éves fiatalok honvéd-sorozási szemlebizottságának elnöke volt. A Békés vármegyei kaszinó vidéki tagja volt. A Múzeumi Bizottság elnökeként adománnyal segítette a békéscsabai múzeum gyarapodását. Gróf Andrássy Gyula budapesti szobrának leleplezésén Békés vármegyét képviselte, mint küldöttségvezető és a vármegye koszorújának vivője.

A Polgári Kör elnökeként sokat tett a csabai polgárság összefogásáért. Ad hoc irodalmi társaságot szervezett, melynek feladata lett volna Békéscsaba monográfiájának megírása. Munkái a város- és a társadalomtörténet szempontjából forrásértékűek. Halálának első évfordulóján özvegye 500-500 ezer koronával támogatta a Stefánia Egyesületet, a Békéscsabai Nőegyletet, valamint a Békésmegyei Szegény Diákok Nyomorenyhítő Akcióját.

Emlékezete

Békéscsabán 1992-től utca őrzi emlékét.

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök