Donner Lajos (1849–1923)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(kapcsolódó irodalom szerkesztése)
(kategória szerkesztése)
6. sor: 6. sor:
majd egy évet a jénai egyetemen. Tanári oklevelét [[1879]]-ben nyerte el''' magyar nyelvből.
majd egy évet a jénai egyetemen. Tanári oklevelét [[1879]]-ben nyerte el''' magyar nyelvből.
-
'''[[1874.]] [[szeptember l]]-jétől a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' '''[[1877]]-ben ezen intézet igazgatójának választották.''' E minőségében működött az iskola különböző fejlődési fokozatain [[1914.]] szeptemberéig, amikor '''40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult'''.
+
'''[[1874.]] [[szeptember l]]-jétől a [[Békéscsaba|békéscsabai]] Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak.''' '''[[1877]]-ben ezen intézet igazgatójának választották.''' E minőségében működött az iskola különböző fejlődési fokozatain [[1914.]] szeptemberéig, amikor '''40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult'''.
Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. '''Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt'''. Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét.  
Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. '''Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt'''. Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét.  
18. sor: 18. sor:
* Donner Lajos 1849-1923. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium és ... értesítője az 1923/24. évről. Békéscsaba :  Leánygimn. és ... 1923-1924. p. 1-2.
* Donner Lajos 1849-1923. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium és ... értesítője az 1923/24. évről. Békéscsaba :  Leánygimn. és ... 1923-1924. p. 1-2.
* Donner Lajos jubileuma. A csabai polgári iskola 25 éve. In: Békésmegyei Közlöny. 26. évf. 50. sz. 1899. június 22. p. 2.
* Donner Lajos jubileuma. A csabai polgári iskola 25 éve. In: Békésmegyei Közlöny. 26. évf. 50. sz. 1899. június 22. p. 2.
 +
 +
[[Kategória:Békéscsaba]]
 +
[[Kategória:Pedagógus]]
 +
[[Kategória:Személyek]]

A lap 2015. február 19., 18:50-kori változata

tanár, iskolaigazgató.

A Vas megyei Körmenden született 1849. február 16-án.

Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben, majd egy évet a jénai egyetemen. Tanári oklevelét 1879-ben nyerte el magyar nyelvből.

1874. szeptember l-jétől a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak. 1877-ben ezen intézet igazgatójának választották. E minőségében működött az iskola különböző fejlődési fokozatain 1914. szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.

Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt. Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét.

1923. október 6-án hunyt el Békéscsabán.

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök