Donner Lajos (1849–1923)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Donner Lajos (1849-1923) lapot átneveztem Donner Lajos (1849–1923) névre: Hosszú kötőjel)
a (Kiegészítés: sírhely)
 
7. sor: 7. sor:
'''[[1879]]. [[december 29.|december 29-én]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél''' a műegyetemen tanult.  
'''[[1879]]. [[december 29.|december 29-én]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél''' a műegyetemen tanult.  
-
'''Donner Lajos [[1923]]. [[október 6.|október 6-án]] hunyt el Békéscsabán.'''  
+
'''Donner Lajos [[1923]]. [[október 6.|október 6-án]] hunyt el Békéscsabán.''' A VI. kerületi (Bogárházi) evangélikus temetőben helyezték örök nyugalomra.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
51. sor: 51. sor:
* Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 142. szám (1879. december 30.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?query=%22donner%20lajos%22&pg=249&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 05.)
* Békésmegyei Közlöny, 6. évf. 142. szám (1879. december 30.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1879_2/?query=%22donner%20lajos%22&pg=249&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 05.)
* Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 212. szám (1880. november 4.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=%22donner%20lajos%22&pg=278&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 08. 05.)
* Békésmegyei Közlöny, 7. évf. 212. szám (1880. november 4.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1880_2/?query=%22donner%20lajos%22&pg=278&layout=s 1. p.] (Látogatva: 2017. 08. 05.)
-
* Békésmegyei Közlöny. 50. évf. 80. szám (1923. október 7.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1923_4/?pg=1&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 08. 11.)
+
* Békésmegyei Közlöny. 50. évf. 80. szám (1923. október 7.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1923_4/?pg=1&layout=s 2–3. p.] (Látogatva: 2017. 08. 11.)
* Donner Lajos 1849–1923. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium és ... értesítője az 1923/24. évről. Békéscsaba : Leánygimn. és ... 1923–1924. 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Donner Lajos 1849–1923. In: A békéscsabai M. Kir. Állami Lórántffy Zsuzsanna Leánygimnázium és ... értesítője az 1923/24. évről. Békéscsaba : Leánygimn. és ... 1923–1924. 1–2. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Donner Lajos jubileuma. A csabai polgári iskola 25 éve. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?pg=289&layout=s Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 50. szám (1899. június 22.) 2. p.]
* Donner Lajos jubileuma. A csabai polgári iskola 25 éve. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1899_1/?pg=289&layout=s Békésmegyei Közlöny, 26. évf. 50. szám (1899. június 22.) 2. p.]

A lap jelenlegi, 2022. október 18., 15:23-kori változata

tanár, iskolaigazgató

Tartalomjegyzék

Élete

Donner Lajos

A Vas megyei Körmenden született 1849. február 16-án. Középiskoláit a soproni líceumban végezte. Ugyanott hallgatott három évet a bölcsészet-teológiai intézetben, majd egy évet a jénai egyetemen tanult. Tanári oklevelet 1879-ben magyar nyelvből szerzett.

1879. december 29-én Békéscsabán feleségül vette Haan Idát. Fiuk, Donner Kornél a műegyetemen tanult.

Donner Lajos 1923. október 6-án hunyt el Békéscsabán. A VI. kerületi (Bogárházi) evangélikus temetőben helyezték örök nyugalomra.

Munkássága

1874. szeptember 1-jétől a békéscsabai Nőképző Társulat polgári leányiskolájához hívták meg tanárnak. 1877-ben a békéscsabai ágost. hitv. evang. algimnázium kisegítő tanára volt. 1877 szeptemberében a leköszönő Zsilinszky Endre után a polgári leányiskola igazgatójának választották. E minőségében tevékenykedett 1914 szeptemberéig, amikor 40 évi szolgálat után nyugdíjba vonult.

Élete, munkássága négy évtizeden át összeforrt az iskolával és Békéscsaba fejlődő társadalmi életével. A város felsőbb leányiskolájának egyik megalapítója volt. Az intézet megszilárdítása, fejlesztése, a város és környéke nőnevelésének irányítása Donner Lajos munkájának eredménye. Fáradhatatlanul dolgozott a tudomány terjesztésén, gyarapításán. Tudós munkásságának színtere a gyermektanulmányozás, a modern gyermekpszichológia volt. 1898-ban jelent meg A gyermek értelmi fejlődése gyermekpsychologiai szempontból című munkája, melyet pozitívan fogadott a neveléstudományi szakma. Az 1901-ben publikált Múzeum-Egyesület első kötete közölte Donner Lajos írását is.

Lázasan dolgozó, friss munkakedvű emberként ismerték, aki a város szellemi mozgalmainak és kultúrtörténetének egyik nagy alakjává vált. Békéscsabán több bizottsági-, valamint választmányi tisztséggel is rendelkezett. A Békéscsabai Múzeum-Egyesület választmányi tagja volt. 1877-ben tisztújítást követően a Békésmegyei Tanítóegyesület jegyzőjévé választották. Bizottsági tagja volt annak a választmánynak, ami az 1878-ban meghirdetett Békésvármegye földrajzi tankönyvének megírásához kapcsolódó pályázat elbírálásáért felelt. 1880-ban Bartóky István elnöklete alatt a Békésvármegyei Gazdasági Egylet Háziipar Osztályának jegyzőjévé választották. Elnöki tisztséget töltött be a Békéscsabai Tanítók Fiókegyesületében. Választmányi tag volt a békéscsabai Polgári Körben. Varságh Bélával, Zsilinszky Endrével együtt 1898-ban beválasztották a Népnevelő Bizottságba. Békéscsabán a Községi Közművelődési Bizottság – a népkönyvtárak felállítása érdekében – 1898-ban jött létre Zsilinszky Endre elnökkel, Fábry Géza és Donner Lajos tagokkal, valamint Babich Pál jegyzővel. A Békésvármegyei Tanítóegyesület békéscsabai járáskörének elnöke volt. Az 1899-ben megszerveződő Békés-Csabai Nemzeti Szövetség igazgatói választmányába került be. 1899-ben beválasztották a Csabai Ipariskolai Bizottság tagjai közé. A Békéscsabai Kaszinónál 1901-től könyvtárnoki tisztséget látott el. Előadásokat tartott a Békés-Csabai Múzeum-Egylet szabad líceumai keretében. Békés vármegye törvényhatóságának tagja volt Békéscsaba II. alkerületében. A Békéscsabai Kereskedelmi és Iparos Iskola felügyelője volt. Az 1902-ben megalakuló Csabai Községi Iskolaszék jegyzőjeként tevékenykedett. Az 1905. évi arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén beválasztották az iskolaszék, valamint a tankönyvvizsgáló-bizottság tagjai közé. Az 1908 márciusában megalakuló Országos Gyermekvédő-Liga békéscsabai agitácionális bizottságának tagja lett. Bekerült a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület békésmegyei osztályának igazgató-választmányába is.

Sokirányú társadalmi munkával segítette a városi közművelődés ügyét. A békéscsabai polgári leányiskola tanári kara felolvasásokat tartott az iskolai könyvtár felállítása érdekében. Donner Lajos többször is a felolvasók között volt. Támogatta a Békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Algimnázium építkezését. 1895-ben a békéscsabai Iparos Dalkör zászlóavató ünnepségén a polgári leányiskola képviseletében vett részt. Jelen volt az arad-békési ág. ev. egyházmegye közgyűlésén is. Szakmai és társadalmi szerepvállalása mellett kedvelte a billiárdot is, 1878-ban a békéscsabai kaszinóban rendezett versenyen első helyezést ért el.

Források

Kapcsolódó irodalom

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök