Dér (Drienyovszky) Endre (1922–2004)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „író, evangélikus lelkész == Élete == '''Békéscsabán született 1922. július 7-én.''' Az evangélikus [[Békéscsabai Evang…”)
a (Az evangélikus gimnázium belső hivatkozása)
4. sor: 4. sor:
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1922]]. [[július 7.|július 7-én]].'''  
'''[[Békéscsaba|Békéscsabán]] született [[1922]]. [[július 7.|július 7-én]].'''  
-
Az evangélikus [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett [[1941|1941-ben]]. '''A pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán teológiát végzett [[1945|1945-ben]], majd [[1964|1964-ben]] a Szegedi Tudományegyetemen magyartanári képesítést szerzett.'''  
+
Az [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|evangélikus Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett [[1941|1941-ben]]. '''A pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán teológiát végzett [[1945|1945-ben]], majd [[1964|1964-ben]] a Szegedi Tudományegyetemen magyartanári képesítést szerzett.'''  
Dér Endre életének 82. évében, '''[[2004]]. [[május 21.|május 21-én]] hunyt el.'''
Dér Endre életének 82. évében, '''[[2004]]. [[május 21.|május 21-én]] hunyt el.'''

A lap 2019. július 23., 11:38-kori változata

író, evangélikus lelkész

Tartalomjegyzék

Élete

Békéscsabán született 1922. július 7-én.

Az evangélikus Rudolf Főgimnáziumban érettségizett 1941-ben. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem soproni Evangélikus Hittudományi Karán teológiát végzett 1945-ben, majd 1964-ben a Szegedi Tudományegyetemen magyartanári képesítést szerzett.

Dér Endre életének 82. évében, 2004. május 21-én hunyt el.

Munkássága

19451950-ig lelkészként dolgozott Mezőtúron és Budapesten, a Józsefvárosban.

Már gimnáziumi évei alatt a népi írók munkássága felé fordult figyelme, a gimnázium alkotó légköre is nagy hatással volt a fiatal Dér Endrére. A népi írók szellemiségén túl családi gyökereiben szociáldemokrata nézetek határozták meg gondolkodását: apai nagyapja a szocdem párt földmunkás tagozatának titkára volt a megyében, s vele együtt Dér Endre édesanyja is nagy tisztelője volt Kéthly Annának. A család egyetlen valóban buzgón vallásos tagja apai nagyanyja volt.

Tizenhat éves korában jelent meg első verse a Körösvidék című békéscsabai lapban. Írói világának kialakulásában meghatározó élményt jelentett szegényparaszti származása, Békéscsabán töltött gyermekkora. Kisregényei izgalmasak, fordulatosak; sokrétűen ábrázolják a társadalom és a magánélet időszerű s mindnyájunkat érintő kérdéseit. Írásművészetének központi témája a parasztság és a népi értelmiség helyzetének ábrázolása. Bár szülőföldjétől távol élt, írásaiban sokszor merített itteni élményeiből, elbeszéléseiben gyakran megjelentek a békési emberek.

Népi kollégiumi tanár és a Madisz békéscsabai városi titkára is volt. Szegeden 1953-tól a Magyar Írók Szövetsége dél-magyarországi csoportjának titkára, 1963-tól a Szegedi Egyetem című lap szerkesztője, 1965-ben a Dél-Magyarország, 1966-tól a Tiszatáj, 1971-től az Építőmunkás és 19821983-ban a békéscsabai Új Aurora munkatársa volt. Cseh és szlovák nyelvű prózai műveket és verseket is fordított.

Díjak, kitüntetések

Főbb művei

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök