Boros János (1912–1991)
A BékésWiki wikiből
a (→Külső hivatkozások: átfogalmazás) |
a (Nyelvi ellenőrzés) |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
'''[[1912]]. [[november 30.|november 30-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. A [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett. '''Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg''' [[1931|1931-ben]]. | '''[[1912]]. [[november 30.|november 30-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. A [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett. '''Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg''' [[1931|1931-ben]]. | ||
| - | [[1937|1937-től]] [[1940|1940-ig]] '''kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben''', ahol [[1938|1938-ban]] '''bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából'''. [[1940|1940-től]] | + | [[1937|1937-től]] [[1940|1940-ig]] '''kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben''', ahol [[1938|1938-ban]] '''bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából'''. [[1940|1940-től]] gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. [[1941|1941-től]] a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. [[1942]] októberétől [[1944]] májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen. |
[[1991]] januárjában hunyt el, a temetésére [[január 29.|január 29-én]] került sor. | [[1991]] januárjában hunyt el, a temetésére [[január 29.|január 29-én]] került sor. | ||
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | '''Első pályadíj-nyertes dolgozatát | + | '''Első pályadíj-nyertes dolgozatát egyetemi hallgató írta meg''' [[1934|1934-ben]] Szegeden "Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon" címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadásukat [[1935|1935-ben]] a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében mutatták be, a "Merevült kősó elektromos vezetése" címmel. Gyulaival közös dolgozatot is megjelentettek német nyelven. Szegeden kísérleteket végzett a Rockefeller-alapból származó eszközökkel. A tapasztalatokról MTA ülésen számolt be [[1937|1937-ben]]. |
| - | + | 1946–47-ben '''a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán''' a fizika tanszéken '''helyettes tanár''' pozícióban dolgozott. Dékáni engedéllyel [[1945]] és [[1947]] között lehetősége nyílt bekapcsolódni '''Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba'''. [[1950|1950-ben]] magántanári próbaelőadást tartott a BME mérnöki karán, "A félvezető kutatás néhány problémája" címmel. Az előadás anyaga publikáció formájában is megjelent a Fizikai Szemle című folyóiratban ([http://real-j.mtak.hu/6388/1/FizikaiSzemle_02_1952.pdf 1952. 2. évf. 2. szám]). [[1952|1952-ben]] '''megkapta a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot''' kiemelkedő tudományos munkássága miatt. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást irányította. Vállalatok, intézmények külső tudományos szakértőjeként is tevékenykedett. '''Tudományos főmunkatársként ment nyugdíjba''' [[1973|1973-ban]]. | |
| - | Egészen haláláig '''részt vett a közéletben'''. [[1988|1988-ban]] a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba. | + | Egészen haláláig '''tevékenyen részt vett a közéletben'''. [[1988|1988-ban]] a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba. |
== Művei == | == Művei == | ||
A lap 2018. augusztus 24., 11:52-kori változata
kísérleti fizikus
Tartalomjegyzék |
Élete
1912. november 30-án született Békéscsabán. A Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg 1931-ben.
1937-től 1940-ig kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben, ahol 1938-ban bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából. 1940-től gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. 1941-től a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. 1942 októberétől 1944 májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen.
1991 januárjában hunyt el, a temetésére január 29-én került sor.
Munkássága
Első pályadíj-nyertes dolgozatát egyetemi hallgató írta meg 1934-ben Szegeden "Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon" címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadásukat 1935-ben a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében mutatták be, a "Merevült kősó elektromos vezetése" címmel. Gyulaival közös dolgozatot is megjelentettek német nyelven. Szegeden kísérleteket végzett a Rockefeller-alapból származó eszközökkel. A tapasztalatokról MTA ülésen számolt be 1937-ben.
1946–47-ben a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán a fizika tanszéken helyettes tanár pozícióban dolgozott. Dékáni engedéllyel 1945 és 1947 között lehetősége nyílt bekapcsolódni Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba. 1950-ben magántanári próbaelőadást tartott a BME mérnöki karán, "A félvezető kutatás néhány problémája" címmel. Az előadás anyaga publikáció formájában is megjelent a Fizikai Szemle című folyóiratban (1952. 2. évf. 2. szám). 1952-ben megkapta a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot kiemelkedő tudományos munkássága miatt. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást irányította. Vállalatok, intézmények külső tudományos szakértőjeként is tevékenykedett. Tudományos főmunkatársként ment nyugdíjba 1973-ban.
Egészen haláláig tevékenyen részt vett a közéletben. 1988-ban a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba.
Művei
- Áramlási sebesség mérése hőérzékeny fémoxiddal/termisztorral. In: Hidrológiai Közlöny, 36 évf. 1956/3. szám. 166 - 169. p. (Látogatva: 2017.08.11.)
- Építészeti fizika. I-II. Budapest. Tankönyvkiadó. 1967. 313. p.
- A félvezető anyagok. Budapest. Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. 1954. 24. p.
- Föltételezhető, hogy minden egyes abszorpciós maximum valamilyen kristállyal kapcsolatos. Az I. Magyar Fizikus Kongresszus. Ötödik nap. 1953. augusztus 28. péntek Hozzászólások. In: Magyar Fizikai Folyóirat - A MTA III. osztályának fizikai közleménye 1954. 2. kötet / 5. sz. 439. p. (Látogatva: 2017.08.11.)
- Konvektív áramlások víztisztító reaktorban.In: Hidrológiai Közlöny, 44. évf. 1964/11. szám. 501 - 505. p. (Látogatva: 2017.08.11.)
- Néhány új kísérleti eszköz. In: Fizikai Szemle 1951/2.szám. 25. p. (Látogatva: 2017.08.10.)
- Gyulai Zoltán 70 éves. In: Fizikai Szemle 1957/6.szám. 179-181. p. (Látogatva: 2017.08.10.)
- Boros János – Császár Sándor: A NaCl és KBr pasztillák elektromos vezetése. Építőipari Műszaki Egyetem Fizikai Intézete. In: Magyar Fizikai Folyóirat - A MTA III. osztályának fizikai közleménye 1956. 4. kötet / 1. sz. 19. p. (Látogatva: 2017.08.11.)
Források
- Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. 432. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
- Hartmann Ervin: Boros János (1912-1991). In. Fizikai Szemle 1991/3. 93. p.
- Radnai Gyula: Az Eötvös-versenyek feladatai II. 1989-1997. In. tankonyvtar.hu
Külső hivatkozások
- Boros János rövid életrajza In: [1] (Látogatva: 2017.11. 02.)
