Boros János (1912–1991)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(Új oldal, tartalma: „kísérleti fizikus == Élete == 1912. november 30-án született Békéscsabán vasutas családban. A békéscsabai evangélikus gimnáziumban érettségizett. Egyetemi …”)
a (Kép feltöltése)
 
(12 közbeeső változat nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
1912. november 30-án született Békéscsabán vasutas családban. A békéscsabai evangélikus gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait 1931-ben Szegeden kezdte meg. Tanárai voltak többek között: Riesz Frigyes, Kerékjártó Béla, Kalmár László, Haar Alfréd, Fröhlich Pál, Bay Zoltán, Náray Szabó István, Gyulai Zoltán.  
+
[[Fájl:Boros Janos BekeEsSzabadsag.jpg|bélyegkép|300px|Boros János]]
 +
'''[[1912]]. [[november 30.|november 30-án]] született [[Békéscsaba|Békéscsabán]]'''. A [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett. '''Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg''' [[1931|1931-ben]].
-
1937-től 1940-ig kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben. Közben, 1938-ban bölcsészetdoktorátust szerzett fizika főtárgyból, ugyanott. 1940-től már díjas gyakornok és c. tanársegéd volt. Debrecenből 1941-ben Gyulai Zoltánnal együtt a kolozsvári Fizikai Intézetbe ment tovább. 1942 októberétől 1944 májusáig a prágai Károly Egyetemen volt tanulmányúton B. Gudden professzor mellett.  
+
[[1937|1937-től]] [[1940|1940-ig]] '''kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben''', ahol [[1938|1938-ban]] '''bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából'''. [[1940|1940-től]] gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. [[1941|1941-től]] a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. [[1942]] októberétől [[1944]] májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen.
 +
 
 +
'''[[1991]] januárjában hunyt el''', a temetésére [[január 29.|január 29-én]] került sor.
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
1946-47-ben a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán a fizika tanszék teendőit, mint helyettes tanár látta el. Dékáni engedéllyel 1945-47-ben Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba is bekapcsolódott, lumineszcencia és fényelektromos vizsgálatokat végzett fehérjéken. Magántanári próbaelőadását tartott a BME mérnöki karán 1950-ben "A félvezető kutatás néhány problémája" címmel, mely írásban is megjelent a Fizikai Szemlében. A fizikai tudomány kandidátusa fokozatot tudományos munkássága alapján 1952-ben kapta meg. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást vezette. Mint tudományos főmunkatárs ment nyugdíjba 1973-ban.  
+
'''Első pályadíj-nyertes dolgozatát egyetemi hallgató írta meg''' [[1934|1934-ben]] Szegeden ''Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon'' címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadásukat [[1935|1935-ben]] a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében mutatták be a ''Merevült kősó elektromos vezetése'' címmel. Gyulaival közös dolgozatot is megjelentettek német nyelven. Szegeden kísérleteket végzett a Rockefeller-alapból származó eszközökkel. A tapasztalatokról MTA ülésen számolt be [[1937|1937-ben]].
-
A fizikus haláláig részt vett a közéletben. 1988-ban a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még vállalt műhelyvezetést.
+
1946–47-ben '''a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán''' a fizika tanszéken '''helyettes tanár''' pozícióban dolgozott. Dékáni engedéllyel [[1945]] és [[1947]] között lehetősége nyílt bekapcsolódni '''Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba'''. [[1950|1950-ben]] magántanári próbaelőadást tartott a BME mérnöki karán  ''A félvezető kutatás néhány problémája'' címmel. Az előadás anyaga publikáció formájában is megjelent a ''Fizikai Szemle'' című folyóiratban ([http://real-j.mtak.hu/6388/1/FizikaiSzemle_02_1952.pdf 1952. 2. évf. 2. szám]). [[1952|1952-ben]] '''megkapta a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot''' kiemelkedő tudományos munkássága miatt. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást irányította. Vállalatok, intézmények külső tudományos szakértőjeként is tevékenykedett. '''Tudományos főmunkatársként ment nyugdíjba''' [[1973|1973-ban]].  
-
Első pályadíj-nyertes dolgozatát még, mint egyetemi hallgató írta meg 1934-ben Szegeden "Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon" címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadását 1935-ben a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében "Merevült kősó elektromos vezetése" címmel tartotta meg. Ugyanebben az évben jelent meg közös dolgozatuk "Elektrische Ausmessung der Erholung verfestiger Steinsalzkristalle" címen a "Zeitsehrift für Physik"-ben. Szegedhez kapcsolódnak a Rockefeller-alapból beszerzett eszközökkel végzett vizsgálatai is, melyekről az MTA III. Osztályának 1937 májusi ülésén számolt be, "Ion vezetés vékony kristályrétegekben" címmel. A beszámoló mind magyarul, mind németül megjelent. A prágai egyetemen végzett munkájából készült cikk "Elektrische und optische Eigenschaften von VanadiumpentoxydKristallen" csak a háború után jelenhetett meg. Cikkeire - többek között - F. Seitz, A. Smekal, P. L. Pratt hivatkozott. Műszaki egyetemi működése során számos esetben volt szakértője és tudományos tanácsadója különböző vállalatoknak és intézményeknek. Cukorrefraktométerek hitelesítésére alkalmas folyadékok törésmutatójának meghatározása épp úgy érdekelte, mint az áramlási sebesség mérése hőérzékeny fémoxiddal (termisztorral). Utolsó munkáinak egyikében pedig elektromos térben megszilárdult szintetikus gyanták fizikai tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozott.
+
Egészen haláláig '''tevékenyen részt vett a közéletben'''. [[1988|1988-ban]] a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba.
== Művei ==
== Művei ==
-
Áramlási sebesség mérése hőérzékeny fémoxiddal/termisztorral. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HidrologiaiKozlony_1956/?query=boros%20j%C3%A1nos&pg=181&layout=s Hidrológiai Közlöny, 36 évf. 1956/3. szám. 166 - 169. p.] (Látogatva: 2017.08.11.)
+
* Áramlási sebesség mérése hőérzékeny fémoxiddal/termisztorral. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HidrologiaiKozlony_1956/?query=boros%20j%C3%A1nos&pg=181&layout=s Hidrológiai Közlöny, 36 évf. 3. szám (1956) 166–169. p.]  
-
 
+
* Építészeti fizika. I-II. Budapest. Tankönyvkiadó. 1967. 313. p.
-
Építészeti fizika. I-II. Budapest. Tankönyvkiadó. 1967. 313. p.
+
* A félvezető anyagok. Budapest. Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. 1954. 24. p.  
-
 
+
* Föltételezhető, hogy minden egyes abszorpciós maximum valamilyen kristállyal kapcsolatos. Az  I. Magyar Fizikus Kongresszus. Ötödik nap. 1953. augusztus 28. péntek Hozzászólások. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MAFIZFO_02/?query=boros%20j%C3%A1nos&pg=452&layout=s Magyar Fizikai Folyóirat A MTA III. osztályának fizikai közleménye. 2. kötet 5. szám (1954) 439. p.]  
-
A félvezető anyagok. Budapest. Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat. 1954. 24. p.  
+
* Konvektív áramlások víztisztító reaktorban.In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HidrologiaiKozlony_1964/?query=boros%20j%C3%A1nos&pg=542&layout=s Hidrológiai Közlöny, 44. évf. 11. szám (1964) 501–505. p.]  
-
 
+
* Néhány új kísérleti eszköz. In: [http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz5102/borosj5102.html Fizikai Szemle, 2.szám (1951) 25. p.]  
-
Föltételezhető, hogy minden egyes abszorpciós maximum valamilyen kristállyal kapcsolatos. Az  I. Magyar Fizikus Kongresszus. Ötödik nap. 1953. augusztus 28. péntek Hozzászólások. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MAFIZFO_02/?query=boros%20j%C3%A1nos&pg=452&layout=s Magyar Fizikai Folyóirat - A MTA III. osztályának fizikai közleménye 1954. 2. kötet / 5. sz. 439. p.] (Látogatva: 2017.08.11.)
+
* Gyulai Zoltán 70 éves. In: [http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1957/borosgyulai5706.html Fizikai Szemle, 6.szám (1957) 179–181. p.]  
-
 
+
* Boros János – Császár Sándor: A NaCl és KBr pasztillák elektromos vezetése. Építőipari Műszaki Egyetem Fizikai Intézete. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MAFIZFO_04/?query=boros%20j%C3%A1nos&pg=20&layout=s Magyar Fizikai Folyóirat A MTA III. osztályának fizikai közleménye 4. kötet. 1. szám (1956) 19. p.]
-
Konvektív áramlások víztisztító reaktorban.In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/HidrologiaiKozlony_1964/?query=boros%20j%C3%A1nos&pg=542&layout=s Hidrológiai Közlöny, 44. évf. 1964/11. szám. 501 - 505. p.] (Látogatva: 2017.08.11.)
+
-
 
+
-
Néhány új kísérleti eszköz. In: [http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz5102/borosj5102.html Fizikai Szemle 1951/2.szám. 25. p.] (Látogatva: 2017.08.10.)
+
-
 
+
-
Gyulai Zoltán 70 éves. In: [http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1957/borosgyulai5706.html Fizikai Szemle 1957/6.szám. 179-181. p.] (Látogatva: 2017.08.10.)
+
-
 
+
-
Boros János – Császár Sándor: A NaCl és KBr pasztillák elektromos vezetése. Építőipari Műszaki Egyetem Fizikai Intézete. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MAFIZFO_04/?query=boros%20j%C3%A1nos&pg=20&layout=s Magyar Fizikai Folyóirat - A MTA III. osztályának fizikai közleménye 1956. 4. kötet / 1. sz. 19. p.]
+
-
(Látogatva: 2017.08.11.)
+
== Források ==
== Források ==
-
* Boros J. - Dávid P. - Hartmann E. - Jeszenszky B. Malicskó L. - Szomor P., Acta Periodica Polytechnica, 1972/16. 153-174. p.  
+
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. 432. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Boros J. - Vavrinecz G., Élelmezési Ipar 1953/7, 167-172. p.
+
* Hartmann Ervin: Boros János (1912–1991). In. [http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9103/he9103.html Fizikai Szemle, 3. szám (1991) 93. p.] (Látogatva: 2017. 08. 11.)
-
* Boros J., Hidrológiai Közlöny, 1956/36. 166-169. p.
+
* Radnai Gyula: Az Eötvös-versenyek feladatai II. 1989–1997. In. [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/eotvos-versenyek/ar03.html#ftn.id512630 Tankonyvtar.hu] (Látogatva: 2017. 08. 11.)
-
* Boros J., MTA Mat. és Természettud. Értesítője, 1937/56, 655-670. p. 
+
-
* Boros J., Zeitschrift f. Phys., 1938/108. 162-167. p.
+
-
* Boros J., Zeitschrift f. Phys., 1949/126. 721-724. p.  
+
-
* Boros János.- Z. Gyulai Zoltán, Zeitschrift f. Phys., 1935/ 96. 355-358. p.
+
-
* Boros János: A félvezetőkutatás néhány problémája In: Fizikai Szemle. 1952/2 34-37. p.  
+
-
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba, História Könyvkiadó Bt., 2011. 432. p. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
-
* Boros János rövid életrajza In: [http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=boros] (Látogatva: 2017.11. 02.)
+
* Boros János rövid életrajza In: [http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=boros Tudosnaptar.kfki.hu] (Látogatva: 2017. 11. 02.)
-
* Hartmann Ervin: Boros János. [http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9103/he9103.html] (Látogatva: 2017.10.31.)
+
 
 +
[[Kategória:Békéscsaba]]
 +
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Fizikusok]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória:Békéscsabai Százak]]

A lap jelenlegi, 2022. november 30., 12:01-kori változata

kísérleti fizikus

Tartalomjegyzék

Élete

Boros János

1912. november 30-án született Békéscsabán. A Békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte meg 1931-ben.

1937-től 1940-ig kutató-ösztöndíjas gyakornok volt a debreceni Fizikai Intézetben, ahol 1938-ban bölcsészetdoktorátust szerzett fizikából. 1940-től gyakornoki és címzetes tanársegédi teendőket látott el. 1941-től a kolozsvári Fizikai Intézetben tanult tovább. 1942 októberétől 1944 májusáig tanulmányúton volt a prágai Károly Egyetemen.

1991 januárjában hunyt el, a temetésére január 29-én került sor.

Munkássága

Első pályadíj-nyertes dolgozatát egyetemi hallgató írta meg 1934-ben Szegeden Nagy nyomások okozta merevülések megszűnése természetes NaCl kristályokon címmel. Gyulai Zoltánnal közös első előadásukat 1935-ben a Szegedi Egyetem Barátainak Egyesületében mutatták be a Merevült kősó elektromos vezetése címmel. Gyulaival közös dolgozatot is megjelentettek német nyelven. Szegeden kísérleteket végzett a Rockefeller-alapból származó eszközökkel. A tapasztalatokról MTA ülésen számolt be 1937-ben.

1946–47-ben a budapesti Műegyetem mérnöki és építészmérnöki karán a fizika tanszéken helyettes tanár pozícióban dolgozott. Dékáni engedéllyel 1945 és 1947 között lehetősége nyílt bekapcsolódni Szent-Györgyi Albert professzor kutatásaiba. 1950-ben magántanári próbaelőadást tartott a BME mérnöki karán A félvezető kutatás néhány problémája címmel. Az előadás anyaga publikáció formájában is megjelent a Fizikai Szemle című folyóiratban (1952. 2. évf. 2. szám). 1952-ben megkapta a fizikai tudomány kandidátusa fokozatot kiemelkedő tudományos munkássága miatt. Az ötvenes és hatvanas években az építészkari fizika oktatást irányította. Vállalatok, intézmények külső tudományos szakértőjeként is tevékenykedett. Tudományos főmunkatársként ment nyugdíjba 1973-ban.

Egészen haláláig tevékenyen részt vett a közéletben. 1988-ban a XXXI. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton még műhelyvezetést vállalt. Idős korában is szívesen visszajárt a szegedi fizikai szertárba.

Művei

Források

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök