Bitskoss János (1777–1831)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Nyelvi ellenőrzés part 2)
a (Bitskoss János (1777-1831) lapot átneveztem Bitskoss János (1777–1831) névre: Hosszú kötőjel)
 
(3 közbeeső változat nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
== Élete ==
== Élete ==
-
Bitskoss (eredeti családneve, a Bitsinszky szlovák felmenőkre utal) János '''[[1777]]. [[május 8.|május 8-án]] született Nagyszaláncon'''. Az elszegényedett nemesi család sarja humaniorai és filozófiai '''tanulmányait''' – jó eredménnyel – '''Kassán végezte'''. [[1797|1797-ben]] második évfolyamos filozófia szakos hallgatóként '''járt a nagyváradi jogakadémiára''', majd 3 évvel később ugyanebben a városban '''folytatta teológiai ismereteinek bővítését'''. Négy nyelven (magyarul, szlovákul, németül és latinul) beszélt, mire elhagyta az iskolapadot.
+
Bitskoss (eredeti családneve, a Bitsinszky szlovák felmenőkre utal) János '''[[1777]]. [[május 8.|május 8-án]] született Nagyszaláncon'''.  
 +
 
 +
Az elszegényedett nemesi család sarja humaniorai és filozófiai '''tanulmányait''' – jó eredménnyel – '''Kassán végezte'''. [[1797|1797-ben]] második évfolyamos filozófia szakos hallgatóként '''járt a nagyváradi jogakadémiára''', majd 3 évvel később ugyanebben a városban '''folytatta teológiai ismereteinek bővítését'''. Négy nyelven (magyarul, szlovákul, németül és latinul) beszélt, mire elhagyta az iskolapadot.
 +
 
 +
A nagylelkű és határozott lelkipásztor '''[[1831]]. [[május 12.|május 12-én]] hunyt el'''.
 +
 
 +
== Munkássága ==
Pályafutását Váradolaszin, Székelyhídon és Körösladányban '''káplánként kezdte''', Margittán és Csabán már plébánosként tevékenykedett.
Pályafutását Váradolaszin, Székelyhídon és Körösladányban '''káplánként kezdte''', Margittán és Csabán már plébánosként tevékenykedett.
13. sor: 19. sor:
Az igazságtalan közteherviselés ellen is felemelte hangját.  
Az igazságtalan közteherviselés ellen is felemelte hangját.  
-
A hívők tisztelték és szerették határozott plébánosukat. Az egyház számára Petrovszky János gazda 10 mázsás harangot adományozott, továbbá a Károlyi és a Stockhammer grófi család támogatásával – és az egyházközség hozzájárulásával – [[1818]]–[[1820]] között felépült az [[1769]] óta befejezetlen templom tornya.  
+
'''A hívők tisztelték és szerették''' határozott plébánosukat. Az egyház számára Petrovszky János gazda 10 mázsás harangot adományozott, továbbá a Károlyi és a Stockhammer grófi család támogatásával – és az egyházközség hozzájárulásával – [[1818]]–[[1820]] között felépült az [[1769]] óta befejezetlen [[Páduai Szent Antal-társszékesegyház (Békéscsaba)|templom]] tornya.  
Bitskoss '''[[1820]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] táblabírói kinevezést kapott''' a főispántól, így került be a Békés vármegyei tisztségviselők közé. '''A hivatali esküt [[október 4.|október 4-én]] tette le''', ettől kezdve a jogi ügyek terén is tekintélyt szerezhetett magának.
Bitskoss '''[[1820]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] táblabírói kinevezést kapott''' a főispántól, így került be a Békés vármegyei tisztségviselők közé. '''A hivatali esküt [[október 4.|október 4-én]] tette le''', ettől kezdve a jogi ügyek terén is tekintélyt szerezhetett magának.
22. sor: 28. sor:
   
   
Egy egészségügyi probléma miatt (szájbetegsége kezelésének reményével) utazott Váradra '''[[1830|1830-ban]]''', ahol végül '''lemondott plébániájáról'''. Híveire egy német nyelvű levelet hagyott, melyben felsorolta egyházi pályafutásának állomásait. Élete során készített leírásai – az esetenként előforduló erős szubjektivitás ellenére is – forrásértékűek. '''Végrendeletében''' a vagyonából egyenlő hányadban részesülők között''' a gyulai nemzeti iskola mellett megtalálhatjuk a csabai, a ladányi, a székelyhídi, a margittai és a gyulai egyházat is'''.  
Egy egészségügyi probléma miatt (szájbetegsége kezelésének reményével) utazott Váradra '''[[1830|1830-ban]]''', ahol végül '''lemondott plébániájáról'''. Híveire egy német nyelvű levelet hagyott, melyben felsorolta egyházi pályafutásának állomásait. Élete során készített leírásai – az esetenként előforduló erős szubjektivitás ellenére is – forrásértékűek. '''Végrendeletében''' a vagyonából egyenlő hányadban részesülők között''' a gyulai nemzeti iskola mellett megtalálhatjuk a csabai, a ladányi, a székelyhídi, a margittai és a gyulai egyházat is'''.  
-
 
-
A nagylelkű és határozott lelkipásztor '''[[1831]]. [[május 12.|május 12-én]] hunyt el'''.
 
== Források ==
== Források ==
29. sor: 33. sor:
* A Gyulai Római Katolikus Plébánia Évkönyve 2000, főszerk.: Kovács József és Merényi-Metzger Gábor. Gyula : Gyulai Római Katolikus Plébánia, 1999. 42. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* A Gyulai Római Katolikus Plébánia Évkönyve 2000, főszerk.: Kovács József és Merényi-Metzger Gábor. Gyula : Gyulai Római Katolikus Plébánia, 1999. 42. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* A művelődés évszázadai Békéscsabán, főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 258-260. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* A művelődés évszázadai Békéscsabán, főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 258–260. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 300. szám, 2005. 12. 23. 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 300. szám, 2005. 12. 23. 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 214-219. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 214–219. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsaba története I. :  a kezdetektől 1848-ig, főszerk.: Janovich B. Dénes és Erdmann Gyula. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 526-528. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Békéscsaba története I. :  a kezdetektől 1848-ig, főszerk.: Janovich B. Dénes és Erdmann Gyula. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 526–528. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Gécs Béla: Csabai bírók - csabai históriák ; 1717-1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008. 47. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Gécs Béla: Csabai bírók - csabai históriák ; 1717–1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008. 47. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715-1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009.  233. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715–1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009.  233. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Héjja Julianna Erika: Könyv és olvasója Gyulán a XVIII. század első felétől 1848-ig : olvasmánytörténeti dolgozatok IX. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2003. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Héjja Julianna Erika: Könyv és olvasója Gyulán a XVIII. század első felétől 1848-ig : olvasmánytörténeti dolgozatok IX. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2003. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

A lap jelenlegi, 2021. február 23., 16:12-kori változata

római katolikus plébános

Tartalomjegyzék

Élete

Bitskoss (eredeti családneve, a Bitsinszky szlovák felmenőkre utal) János 1777. május 8-án született Nagyszaláncon.

Az elszegényedett nemesi család sarja humaniorai és filozófiai tanulmányait – jó eredménnyel – Kassán végezte. 1797-ben második évfolyamos filozófia szakos hallgatóként járt a nagyváradi jogakadémiára, majd 3 évvel később ugyanebben a városban folytatta teológiai ismereteinek bővítését. Négy nyelven (magyarul, szlovákul, németül és latinul) beszélt, mire elhagyta az iskolapadot.

A nagylelkű és határozott lelkipásztor 1831. május 12-én hunyt el.

Munkássága

Pályafutását Váradolaszin, Székelyhídon és Körösladányban káplánként kezdte, Margittán és Csabán már plébánosként tevékenykedett.

1810. december 1-én került a Békéscsabai Római Katolikus Egyházközség élére előde, Thuránszky József helyére. Konfliktusokkal tarkított, küzdelmes szakasz kezdődött el ezen a napon. Az elhanyagolt állapotban lévő egyházközség – az ún. “Communitas catholica” (“Katolikus Közösség”) már 1797-ben, Grátzay Imre plébánossága alatt felbomlott – rengeteg feladatot tartogatott számára. A lakosok összetartását segítő templomi foglalkozások elmaradásának egyik következménye az emberek egyháztól való elhidegülése volt. Az újonnan kinevezett Bitskoss ezért személyesen az otthonukban kereste fel a híveket. Összeírást készített, melyből kiderül, hogy az 1811-ben még 2081 lelket számláló katolikus közösség 1821-re 2784 fősre emelkedett.

Támogatta a nem katolikus családoknál szolgáló cselédek szabad vallásgyakorlását (katolikus ünnepek megtartása, misére járás, kötelező böjt). Az igazságtalan közteherviselés ellen is felemelte hangját.

A hívők tisztelték és szerették határozott plébánosukat. Az egyház számára Petrovszky János gazda 10 mázsás harangot adományozott, továbbá a Károlyi és a Stockhammer grófi család támogatásával – és az egyházközség hozzájárulásával – 18181820 között felépült az 1769 óta befejezetlen templom tornya.

Bitskoss 1820. szeptember 27-én táblabírói kinevezést kapott a főispántól, így került be a Békés vármegyei tisztségviselők közé. A hivatali esküt október 4-én tette le, ettől kezdve a jogi ügyek terén is tekintélyt szerezhetett magának.

A plébános 12 év alatt rengeteget tett a Békéscsabai Katolikus Egyházközségért. 1823. augusztus 1-én elhagyta a települést, (utóda Erdélyi József volt) és Gyulán folytatta életét. Szeptemberben iktatták be hivatalába, a plébániatemplom felavatására szolgálatának első évében (1824. május 16-án) került sor, a szertartást Vurum József váradi püspök végezte.

142 kötetes (91 művet tartalmazó) könyvtára volt nyelvkönyvekkel, építészeti és fizikai témájú szakirodalmakkal. Érdekesség, hogy az 1751-ben kiadott Rudimenta linguae graecae című kötet a későbbiekben Mogyoróssy Jánoshoz, a gyulai könyvtár alapítójához került.

Egy egészségügyi probléma miatt (szájbetegsége kezelésének reményével) utazott Váradra 1830-ban, ahol végül lemondott plébániájáról. Híveire egy német nyelvű levelet hagyott, melyben felsorolta egyházi pályafutásának állomásait. Élete során készített leírásai – az esetenként előforduló erős szubjektivitás ellenére is – forrásértékűek. Végrendeletében a vagyonából egyenlő hányadban részesülők között a gyulai nemzeti iskola mellett megtalálhatjuk a csabai, a ladányi, a székelyhídi, a margittai és a gyulai egyházat is.

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök