Beliczey Miklós (1901–1977)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(képkorrekció)
11. sor: 11. sor:
'''[[1936|1936-ban]] kötött házasságot''' egy osztrák grófnővel, '''Irmával''', akitől '''három gyermeke született''': István, György és Borbála.  
'''[[1936|1936-ban]] kötött házasságot''' egy osztrák grófnővel, '''Irmával''', akitől '''három gyermeke született''': István, György és Borbála.  
-
[[Fájl:Beliczey Miklos csaladi sirhely.JPG|bélyegkép|Neve a családi sírhelyen a békéscsabai Ligeti temetőben]].'''[[1977]]. [[március 21.|március 21-én]] hunyt el.'''
+
[[Fájl:Beliczey Miklos csaladi sirhely.JPG|bélyegkép|300px|Neve a családi sírhelyen a békéscsabai Ligeti temetőben]].'''[[1977]]. [[március 21.|március 21-én]] hunyt el.'''
== Munkássága ==
== Munkássága ==

A lap 2020. június 25., 17:49-kori változata

főispán

Tartalomjegyzék

Élete

Beliczey Miklós
A Beliczey család kopjafája

1901. június 12-én született Békéscsabán, régi magyar földbirtokos családból. Apja Beliczey Géza (magyar királyi főtanácsos, országgyűlési képviselő), anyja Baghy Lujza. Testvérei Mária és István. Apai nagyapja Beliczey István egykori főispán volt. A Beliczey család a 19. század első éveiben telepedett le Békés megyében, a Békéscsabához tartozó gerendási határban vettek földet. Apja halála után, Miklós örökölte az akkor még Békéscsabához tartozó csabaszabadi kúriát, illetve a csabai kúriát, amelyet még Beliczey Rudolf vásárolt meg az Urszinyiaktól. Így a Beliczeyek a teleket a csabai, a nyarakat pedig a csabaszabadi kúriában töltötték.

Iskolai tanulmányait magántanulóként végezte. A középiskoláit Békéscsabán (itt érettségizett) és Budapesten végezte, majd a középiskola befejezése után a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatta a tanulmányait. Beutazta Európát, eljutott Afrikába és Amerikába is.

1936-ban kötött házasságot egy osztrák grófnővel, Irmával, akitől három gyermeke született: István, György és Borbála.

Neve a családi sírhelyen a békéscsabai Ligeti temetőben
.1977. március 21-én hunyt el.

Munkássága

1924-ben a gyulai járás szolgabírójává nevezték ki, ez idő alatt egy rövid ideig közigazgatási gyakornok is volt. Szolgabírói posztján 1929-ben véglegesítették. 1926-tól tagja volt Békés vármegye Törvényhatósági Bizottságának, valamint Békéscsaba város képviselő-testületének. 1928-tól felügyelő-bizottsági tagja lett az Első Gazdasági Vasútnak és választmányi tagja a Békésvármegyei Gazdasági Egyesületnek. Az 1927-ben megalakult Körösvidéki Motorsport ügyvezető elnöke, a szegedi Délvidéki Automobil Klubnak pedig alelnöke volt. Több szervezetben is elnöki tisztséget töltött be, így például: a Békéscsabai Római Katolikus Egyházközségben, a Csabai Vívó Egyletben, a Csabai Atlétikai Klubban és a Békésvármegyei Földműves Szövetkezetben is. A Körösvidék című napilapnál pedig az igazgatói feladatkört látta el. Nagyapjához hasonlóan birtokán dohánytermesztéssel foglalkozott.

1939-ben nevezték ki Békés vármegye főispánjává, tisztségét 1944. március 19-ig töltötte be. (A nyilas uralom alatt nem akart főispán lenni). Főispánsága alatt lemondott egyes bizottsági tagságáról, így a Békéscsabai megyei város képviselő-testületben viselt tagságáról is. Kapcsolata a várossal később is szoros maradt, 1942. szeptember 30-án Békéscsaba díszpolgárává választották.

Emlékezete

Műve

Lásd még

Beliczey Géza (1863-1938)

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök