Becsey Oszkár (1889–1979)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Leírások egységesítése)
a (Belső hivatkozások javítása)
12. sor: 12. sor:
== Munkássága ==
== Munkássága ==
[[Fájl:Becsey csalad sirja.jpg|bélyegkép|300px|A Becsey család sírja]]
[[Fájl:Becsey csalad sirja.jpg|bélyegkép|300px|A Becsey család sírja]]
-
Hatéves klinikai tevékenysége után '''[[1919|1919-ben]]''' a [[Békéscsaba|békéscsabai]] városi vezetés meghívására – '''[[Remenár Elek (1876-1959)|dr. Remenár Elek]] igazgató főorvos ajánlására – osztályvezető főorvosnak nevezték ki''' a közkórház belgyógyászati és fertőző osztályának élére. '''Fontosnak tartotta egy korszerű belgyógyászati osztály létrehozását, de lényegesnek tartotta a fertőzőbeteg-gyógykezelés elfogadható szintre emelését.''' Osztályán egy gyenge minőségű röntgenkészüléken végezte a röntgendiagnosztikát és létrehozott egy jól felszerelt laboratóriumot is. Az alapvető vizsgálatok elvégzésére megtanította az orvosokat és ápolónőket is. Szükségesnek tartotta egy központi laboratórium és kórbonctani részleg felállítását. A fertőzőbeteg-ellátás területén már nehezebben tudott eredményeket elérni, mindig ellenállásba ütközött a kórházi bizottságnál. '''A 25 ágyas fertőző pavilont 50 ágyasra szerette volna bővíteni''', mert a járványos betegségek nagy számban tizedelték a város lakosságát. Az eredménytelen kísérletezés után [[1940|1940-ben]] 10.000 pengőt ajánlott fel a kórházi fertőzőpavilon bővítésére, azzal a feltétellel, hogy az építkezést a következő évben kezdjék meg és a nevét ne tüntessék fel sehol. A kórházi bizottság és Jánossy Gyula polgármester a felajánlott támogatást hálával vette tudomásul, '''[[1942|1942-ben]] megvalósult a fertőző osztály kibővítése'''.  
+
Hatéves klinikai tevékenysége után '''[[1919|1919-ben]]''' a [[Békéscsaba|békéscsabai]] városi vezetés meghívására – '''[[Remenár Elek (1876–1959)|dr. Remenár Elek]] igazgató főorvos ajánlására – osztályvezető főorvosnak nevezték ki''' a közkórház belgyógyászati és fertőző osztályának élére. '''Fontosnak tartotta egy korszerű belgyógyászati osztály létrehozását, de lényegesnek tartotta a fertőzőbeteg-gyógykezelés elfogadható szintre emelését.''' Osztályán egy gyenge minőségű röntgenkészüléken végezte a röntgendiagnosztikát és létrehozott egy jól felszerelt laboratóriumot is. Az alapvető vizsgálatok elvégzésére megtanította az orvosokat és ápolónőket is. Szükségesnek tartotta egy központi laboratórium és kórbonctani részleg felállítását. A fertőzőbeteg-ellátás területén már nehezebben tudott eredményeket elérni, mindig ellenállásba ütközött a kórházi bizottságnál. '''A 25 ágyas fertőző pavilont 50 ágyasra szerette volna bővíteni''', mert a járványos betegségek nagy számban tizedelték a város lakosságát. Az eredménytelen kísérletezés után [[1940|1940-ben]] 10.000 pengőt ajánlott fel a kórházi fertőzőpavilon bővítésére, azzal a feltétellel, hogy az építkezést a következő évben kezdjék meg és a nevét ne tüntessék fel sehol. A kórházi bizottság és Jánossy Gyula polgármester a felajánlott támogatást hálával vette tudomásul, '''[[1942|1942-ben]] megvalósult a fertőző osztály kibővítése'''.  
A II. világháború idején bátor magatartást tanúsított, amikor osztályán zsidó származású orvosokat alkalmazott a katonai gyakorlatra hívott orvosok helyett, akiknek egyúttal az életét is megmentette. [[1946|1946-ban]] minden jogigény nélkül, koholt vádakkal '''eltávolították az osztályáról'''. A betegek és a közvélemény felháborodásának nyomására [[1948|1948-ban]] '''rehabilitálták'''. '''Orvosi tevékenységét nyugdíjas korában megyeszerte híres rendelőjében – a [https://goo.gl/3ehBwS Deák utca 5. szám alatt] – folytatta''', egészen [[1978]] januárjáig, amikor beszüntette a rendelést.
A II. világháború idején bátor magatartást tanúsított, amikor osztályán zsidó származású orvosokat alkalmazott a katonai gyakorlatra hívott orvosok helyett, akiknek egyúttal az életét is megmentette. [[1946|1946-ban]] minden jogigény nélkül, koholt vádakkal '''eltávolították az osztályáról'''. A betegek és a közvélemény felháborodásának nyomására [[1948|1948-ban]] '''rehabilitálták'''. '''Orvosi tevékenységét nyugdíjas korában megyeszerte híres rendelőjében – a [https://goo.gl/3ehBwS Deák utca 5. szám alatt] – folytatta''', egészen [[1978]] januárjáig, amikor beszüntette a rendelést.
-
'''Dr. Becsey jelentős szerepet vállalt a város társadalmi életében is:''' tagja volt a békéscsabai Levente Egyesületnek, az [[1927|1927-ben]] megszerveződő békéscsabai autós és motoros egyesület, az Alföldi Touring Club választmányi tagjaként vállalt szerepet. Jogosítványt motorkerékpár vezetésére [[1926]] nyarán szerzett. Társelnöke volt az [[1937|1937-ben]] megalakuló Békéscsabai Orvosi Körnek [[Petényi (Donner) László (1887-1971)|dr. Donner László]] és dr. Feldmann Ignácz mellett. Többször az adományozott szegény iskolás gyermekeknek és a legtöbbet adózó békéscsabaiak között is megtaláljuk a nevét. Előadásokat tartott katolikus programokon és orvosi tanfolyamokon is.  
+
'''Dr. Becsey jelentős szerepet vállalt a város társadalmi életében is:''' tagja volt a békéscsabai Levente Egyesületnek, az [[1927|1927-ben]] megszerveződő békéscsabai autós és motoros egyesület, az Alföldi Touring Club választmányi tagjaként vállalt szerepet. Jogosítványt motorkerékpár vezetésére [[1926]] nyarán szerzett. Társelnöke volt az [[1937|1937-ben]] megalakuló Békéscsabai Orvosi Körnek [[Petényi (Donner) László (1887–1971)|dr. Donner László]] és dr. Feldmann Ignácz mellett. Többször az adományozott szegény iskolás gyermekeknek és a legtöbbet adózó békéscsabaiak között is megtaláljuk a nevét. Előadásokat tartott katolikus programokon és orvosi tanfolyamokon is.  
[[1965|1965-ben]] a békéscsabai kórház jubileumi ünnepségén a nyugdíjas Becsey doktor '''dicsérő oklevelet vehetett át a városi tanács elnökétől'''. Ugyanebben az évben közlekedési balesetet szenvedett [[Békéscsaba|Békéscsabán]], lábtöréssel került kórházba.
[[1965|1965-ben]] a békéscsabai kórház jubileumi ünnepségén a nyugdíjas Becsey doktor '''dicsérő oklevelet vehetett át a városi tanács elnökétől'''. Ugyanebben az évben közlekedési balesetet szenvedett [[Békéscsaba|Békéscsabán]], lábtöréssel került kórházba.

A lap 2021. február 23., 12:36-kori változata

belgyógyász főorvos

Tartalomjegyzék

Élete

1889. június 12-én Szabadkán született. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte, ahol 1913-ban orvosi oklevelet kapott.

1913-tól 1919-ig az ország egyik leghíresebb belgyógyászati klinikáján Jendrassik Ernő akadémikus mellett dolgozott tanársegédként. Pesten bel- és ideggyógyászatból kitűnő képzettséget kapott, ugyanakkor bővítette kórtani és laboratóriumi ismereteit is. Korányi Sándornál belgyógyászatot, Lenhossek Mihálynál anatómiát tanult, fizikából Eötvös Lóránd vizsgáztatta.

A mély vallású humanista orvos két gyermekét már kiskorukban elvesztette, a legidősebb fiú pedig felnőtt korában halt meg. Ő maga gégerák miatt súlyos műtéten esett át, de erős akarattal újra megtanult beszélni.

1979. május 13-án, 90 éves korában hunyt el Békéscsabán.

Munkássága

A Becsey család sírja

Hatéves klinikai tevékenysége után 1919-ben a békéscsabai városi vezetés meghívására – dr. Remenár Elek igazgató főorvos ajánlására – osztályvezető főorvosnak nevezték ki a közkórház belgyógyászati és fertőző osztályának élére. Fontosnak tartotta egy korszerű belgyógyászati osztály létrehozását, de lényegesnek tartotta a fertőzőbeteg-gyógykezelés elfogadható szintre emelését. Osztályán egy gyenge minőségű röntgenkészüléken végezte a röntgendiagnosztikát és létrehozott egy jól felszerelt laboratóriumot is. Az alapvető vizsgálatok elvégzésére megtanította az orvosokat és ápolónőket is. Szükségesnek tartotta egy központi laboratórium és kórbonctani részleg felállítását. A fertőzőbeteg-ellátás területén már nehezebben tudott eredményeket elérni, mindig ellenállásba ütközött a kórházi bizottságnál. A 25 ágyas fertőző pavilont 50 ágyasra szerette volna bővíteni, mert a járványos betegségek nagy számban tizedelték a város lakosságát. Az eredménytelen kísérletezés után 1940-ben 10.000 pengőt ajánlott fel a kórházi fertőzőpavilon bővítésére, azzal a feltétellel, hogy az építkezést a következő évben kezdjék meg és a nevét ne tüntessék fel sehol. A kórházi bizottság és Jánossy Gyula polgármester a felajánlott támogatást hálával vette tudomásul, 1942-ben megvalósult a fertőző osztály kibővítése.

A II. világháború idején bátor magatartást tanúsított, amikor osztályán zsidó származású orvosokat alkalmazott a katonai gyakorlatra hívott orvosok helyett, akiknek egyúttal az életét is megmentette. 1946-ban minden jogigény nélkül, koholt vádakkal eltávolították az osztályáról. A betegek és a közvélemény felháborodásának nyomására 1948-ban rehabilitálták. Orvosi tevékenységét nyugdíjas korában megyeszerte híres rendelőjében – a Deák utca 5. szám alatt – folytatta, egészen 1978 januárjáig, amikor beszüntette a rendelést.

Dr. Becsey jelentős szerepet vállalt a város társadalmi életében is: tagja volt a békéscsabai Levente Egyesületnek, az 1927-ben megszerveződő békéscsabai autós és motoros egyesület, az Alföldi Touring Club választmányi tagjaként vállalt szerepet. Jogosítványt motorkerékpár vezetésére 1926 nyarán szerzett. Társelnöke volt az 1937-ben megalakuló Békéscsabai Orvosi Körnek dr. Donner László és dr. Feldmann Ignácz mellett. Többször az adományozott szegény iskolás gyermekeknek és a legtöbbet adózó békéscsabaiak között is megtaláljuk a nevét. Előadásokat tartott katolikus programokon és orvosi tanfolyamokon is.

1965-ben a békéscsabai kórház jubileumi ünnepségén a nyugdíjas Becsey doktor dicsérő oklevelet vehetett át a városi tanács elnökétől. Ugyanebben az évben közlekedési balesetet szenvedett Békéscsabán, lábtöréssel került kórházba.

Emlékezete

Források

Kapcsolódó irodalom

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Becsey_Oszk%C3%A1r_(1889%E2%80%931979)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök