Bartóky József (1865–1928)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(lelőhely írásmódjának változtatása)
a (Nyelvi ellenőrzés)
1. sor: 1. sor:
író, államtitkár   
író, államtitkár   
-
 
== Élete ==
== Élete ==
[[Fájl:Bartoky Jozsef foto.jpg‎|bélyegkép|Bartóky József]]
[[Fájl:Bartoky Jozsef foto.jpg‎|bélyegkép|Bartóky József]]
-
'''Bartóky József [[1865]]. [[november 27.|november 27]]-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja, Bartóky István, jómódú földbirtokos, édesanyja Szulimán Jolán volt. Testvérei Mária és Gábor. [[1875]]-ben kezdte el tanulmányait a békéscsabai ágostai hitvallású evangélikus algimnáziumban. A gimnázium utolsó négy osztályát Szarvason végezte ([[1879]]-[[1883]]). Az érettségi után''' Pesten és Nagyváradon jogot tanult'''. A jogi diploma megszerzése után egy ideig egy ügyvéd mellett gyakornokoskodott, de végül – mivel úgy érezte, hogy az ügyvédi pálya nem neki való – '''közigazgatási pályán helyezkedett el'''. '''Ferenc József kitüntette a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével''' (a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül), '''és a III. osztályú Osztrák Császári Vaskorona-renddel'''. IV. Károly a Vöröskereszt körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadi ékítményes I. oszt. díszjelvényét adományozta neki, illetve megkapta az I. oszt. Polgári Hadi Érdemkeresztet is. '''Első elnöke volt az 1926. május 19-én alakuló Szarvasi Öregdiákok Szövetségének''' (Sz.Ö.Sz.), tiszteletbeli tagja a Csabai Öregdiákok Szövetségének. '''Elévülhetetlen érdemeket szerzett a zebegényi katolikus templom építésében''': kapcsolatai révén 15 ezer korona államsegélyhez juttatta az építkezést. Nagy szerepe volt abban is, hogy a fiatal Kós Károly terveit fogadja el a templomépítő bizottság.
+
'''Bartóky József [[1865]]. [[november 27.|november 27]]-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja, Bartóky István, jómódú földbirtokos, édesanyja Szulimán Jolán volt. Testvérei Mária és Gábor. [[1875]]-ben kezdte el tanulmányait a békéscsabai ágostai hitvallású evangélikus algimnáziumban. A gimnázium utolsó négy osztályát Szarvason végezte ([[1879]]-[[1883]]). Az érettségi után''' Pesten és Nagyváradon jogot tanult'''. A jogi diploma megszerzése után egy ideig egy ügyvéd mellett gyakornokoskodott, de végül – mivel úgy érezte, hogy az ügyvédi pálya nem neki való – '''közigazgatási pályán helyezkedett el'''. '''Ferenc József kitüntette a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével''' (a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül), '''és a III. osztályú Osztrák Császári Vaskorona-renddel'''. IV. Károly a Vöröskereszt tagjaként szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadi ékítményes I. oszt. díszjelvényét adományozta neki, illetve megkapta az I. oszt. Polgári Hadi Érdemkeresztet is. '''Első elnöke volt az [[1926]]. [[május 19.|május 19-én]] alakuló Szarvasi Öregdiákok Szövetségének''' (Sz.Ö.Sz.), tiszteletbeli tagja a Csabai Öregdiákok Szövetségének. '''Elévülhetetlen érdemeket szerzett a zebegényi katolikus templom építésében''': kapcsolatai révén 15 ezer korona államsegélyhez juttatta az építkezést. Nagy szerepe volt abban is, hogy a fiatal Kós Károly terveit fogadja el a templomépítő bizottság.
 +
'''[[1893]]. [[január 24.|január 24]]-én házasságot kötött Székács Juliannával''' (1872–1949). '''Két lányuk született, Magdolna''' (1894-1963) '''és Melinda''' (1896-1967). Elsőszülött leánya, Magda férjhez ment Jékey László nagybirtokoshoz, akitől két fia született: Domonkos (1913-1933) és Gedeon (1918-1981). Bartóky Melinda (Duci) 1924-ben férjhez ment Szőnyi István festőművészhez, akitől két gyermeke született: Zsuzsa (1924-2014) és Péter (1926-1945). Duci és Szőnyi Zebegényben, abban az egykori parasztházban éltek, melyet Bartóky József 1905-ben vásárolt nyaralónak. Ez a ház nyújtott menedéket az 1950-es évek elején Magdának és kitelepített családjának is. Itt kapott helyet jóval később, 1967-ben a Szőnyi István Múzeum.
-
'''[[1893]]. [[január 24.|január 24]]-én házasságot kötött Székács Juliannával''' (1872–1949). '''Két lányuk született, Magdolna''' (1894-1963) '''és Melinda''' (1896-1967). Elsőszülött leánya, Magda férjhez ment Jékey László nagybirtokoshoz, akitől két fia született: Domonkos (1913-1933) és Gedeon (1918-1981). Bartóky Melinda (Duci) 1924-ben férjhez ment Szőnyi István festőművészhez, akitől két gyermeke született: Zsuzsa (1924-2014) és Péter (1926-1945). Duci és Szőnyi Zebegényben, abban az egykori parasztházban éltek, melyet Bartóky József 1905-ben vásárolt nyaralónak. Ez a ház nyújtott menedéket az 1950-es évek elején Magdának és kitelepített családjának is. Itt kapott helyet jóval később, 1967-ben a Szőnyi István Múzeum. '''Bartóky József [[1928]]. [[július 5.|július 5]]-én halt meg Budapesten. Búcsúztatása a Kerepesi úti temetőben volt 1928. július 6-án, földi maradványait másnap helyezték örök nyugalomra Zebegényben, a családi sírboltban.'''
+
'''Bartóky József [[1928]]. [[július 5.|július 5]]-én halt meg Budapesten. Búcsúztatása a Kerepesi úti temetőben volt 1928. július 6-án, földi maradványait másnap helyezték örök nyugalomra Zebegényben, a családi sírboltban.'''
== Munkássága ==
== Munkássága ==
-
'''[[1890]]-től Békés vármegyében szolgabíróként, majd [[1892]]-től orosházi főszolgabíróként, [[1894]]-től főjegyzőként tevékenykedett.''' '''[[1897]]-től a Földművelésügyi Minisztérium osztálytanácsosaként, [[1904]]-től miniszteri tanácsosként, [[1910]] és [[1918]] között (nyugdíjazásáig) államtitkárként dolgozott.''' [[1898]]-tól a földművelésügyi kormányzat valamennyi szociális törvényjavaslatát ő készítette. '''Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénztárt és munkásközvetítést, és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté nevét.''' Munkássága elismeréséül [[1915]]-ben megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot. '''Az ő nevéhez fűződik a magyar népművelés alapjainak letétele és a községi népkönyvtárak létesítése.'''
+
'''[[1890]]-től Békés vármegyében szolgabíróként, majd [[1892]]-től orosházi főszolgabíróként, [[1894]]-től pedig főjegyzőként tevékenykedett.''' '''[[1897]]-től a Földművelésügyi Minisztérium osztálytanácsosaként, [[1904]]-től miniszteri tanácsosként, [[1910]] és [[1918]] között (nyugdíjazásáig) államtitkárként dolgozott.''' [[1898]]-tól a földművelésügyi kormányzat valamennyi szociális törvényjavaslatát ő készítette. '''Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénztárt és munkásközvetítést, és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté nevét.''' Munkássága elismeréséül [[1915]]-ben megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot. '''Az ő nevéhez fűződik a magyar népművelés alapjainak letétele és a községi népkönyvtárak létesítése.'''
-
Szépírói ambíciói már korán jelentkeztek: szépirodalmi dolgozatai, elbeszélései, novellái jelentek meg [[1885]] és [[1891]] között a Békésmegyei Közlönyben, az Ország-Világ, a Hét c. lapokban. Tehetsége azonban nem bontakozhatott ki a család rosszallása miatt („komoly pályára” szánták), így '''közel 30 évre búcsút mondott a szépirodalomnak'''. '''Nyugalomba vonulása után, [[1918]]-tól kezdett újra írni, eleinte Senki Pál álnév alatt.''' Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására kezdett a saját neve alatt publikálni. '''Munkái jelentek meg a Budapesti Szemlében, Budapesti Hírlapban, a Napkeletben, a Pesti Hírlapban, Új Időkben''' stb. '''Első könyve, a száz állatmesét tartalmazó Magyar fabulák [[1921]]-ben jelent meg.''' '''Ezt gyors ütemben követte''' többi könyve, '''novellák, elbeszélések hosszú sora'''. Alakjai és történetei inkább erkölcsi vagy társadalmi, mint lélektani élre voltak beállítva. A témái főképpen két forrásból valók: a népélet és a hivatalnoki élet, azok a körök, melyekből a legtöbb anyagot kapta. A népéletet a hagyományos szemmel nézte, a magyar parasztban való humoros gyönyörködés szemléletéből, amelybe néha belevegyült a humánus ember jószívű együttérzése az egyszerű emberek küzdelmeivel. A hivatalnokélet bajait, kicsinyes anyagi gondjait, apró intrikáit annak az embernek a kedélyes mosolyával ábrázolta, aki fölébe került mindennek, de szolidaritást érez vele. Néhány történeti tárgyú novellájában nála szokatlan erővel rögzítette a magyar múlt egy-egy pillanatát. '''Drámát is írt (Zsuzsi címmel), és egy vidám könyvet (Finom fickók!) kisgyermekek számára''', melyet Bartóky Duci, a lánya illusztrált. Az Őszi esték c. elbeszéléskötetével elnyerte az Akadémia kiegészített fővárosi díját. '''A Kisfaludy Társaság [[1922]]-ben, a Petőfi Társaság [[1924]]-ben választotta tagjai közé.
+
Szépírói ambíciói már korán jelentkeztek: szépirodalmi dolgozatai, elbeszélései, novellái jelentek meg [[1885]] és [[1891]] között a Békésmegyei Közlönyben, az Ország-Világ, a Hét c. lapokban. Tehetsége azonban nem bontakozhatott ki a család rosszallása miatt („komoly pályára” szánták), így '''közel 30 évre búcsút mondott a szépirodalomnak'''. '''Nyugalomba vonulása után, [[1918]]-tól kezdett újra írni, eleinte Senki Pál álnév alatt.''' Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására kezdett a saját neve alatt publikálni. '''Munkái jelentek meg a Budapesti Szemlében, a Budapesti Hírlapban, a Napkeletben, a Pesti Hírlapban, az Új Időkben''', stb. '''Első könyve, a száz állatmesét tartalmazó Magyar fabulák [[1921]]-ben jelent meg.''' '''Ezt további könyvek, '''novellák, elbeszélések követték'''. Történeteiben leginkább erkölcsi vagy társadalmi problémákat jelenít meg. Műveinek témáját a népi- és a hivatalnoki élet adta. Néhány történeti tárgyú novellájában nála szokatlan erővel rögzítette a magyar múlt egy-egy pillanatát. '''Drámát is írt (Zsuzsi címmel), és egy vidám könyvet (Finom fickók!) kisgyermekek számára''', melyet Bartóky Duci, a lánya illusztrált. Az Őszi esték c. elbeszéléskötetével elnyerte az Akadémia kiegészített fővárosi díját. '''A Kisfaludy Társaság [[1922]]-ben, a Petőfi Társaság [[1924]]-ben választotta tagjai közé.
'''
'''
== Emlékezete ==
== Emlékezete ==

A lap 2018. augusztus 22., 13:49-kori változata

író, államtitkár

Tartalomjegyzék

Élete

Bartóky József

Bartóky József 1865. november 27-én született Békéscsabán. Édesapja, Bartóky István, jómódú földbirtokos, édesanyja Szulimán Jolán volt. Testvérei Mária és Gábor. 1875-ben kezdte el tanulmányait a békéscsabai ágostai hitvallású evangélikus algimnáziumban. A gimnázium utolsó négy osztályát Szarvason végezte (1879-1883). Az érettségi után Pesten és Nagyváradon jogot tanult. A jogi diploma megszerzése után egy ideig egy ügyvéd mellett gyakornokoskodott, de végül – mivel úgy érezte, hogy az ügyvédi pálya nem neki való – közigazgatási pályán helyezkedett el. Ferenc József kitüntette a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével (a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül), és a III. osztályú Osztrák Császári Vaskorona-renddel. IV. Károly a Vöröskereszt tagjaként szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadi ékítményes I. oszt. díszjelvényét adományozta neki, illetve megkapta az I. oszt. Polgári Hadi Érdemkeresztet is. Első elnöke volt az 1926. május 19-én alakuló Szarvasi Öregdiákok Szövetségének (Sz.Ö.Sz.), tiszteletbeli tagja a Csabai Öregdiákok Szövetségének. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a zebegényi katolikus templom építésében: kapcsolatai révén 15 ezer korona államsegélyhez juttatta az építkezést. Nagy szerepe volt abban is, hogy a fiatal Kós Károly terveit fogadja el a templomépítő bizottság.

1893. január 24-én házasságot kötött Székács Juliannával (1872–1949). Két lányuk született, Magdolna (1894-1963) és Melinda (1896-1967). Elsőszülött leánya, Magda férjhez ment Jékey László nagybirtokoshoz, akitől két fia született: Domonkos (1913-1933) és Gedeon (1918-1981). Bartóky Melinda (Duci) 1924-ben férjhez ment Szőnyi István festőművészhez, akitől két gyermeke született: Zsuzsa (1924-2014) és Péter (1926-1945). Duci és Szőnyi Zebegényben, abban az egykori parasztházban éltek, melyet Bartóky József 1905-ben vásárolt nyaralónak. Ez a ház nyújtott menedéket az 1950-es évek elején Magdának és kitelepített családjának is. Itt kapott helyet jóval később, 1967-ben a Szőnyi István Múzeum.

Bartóky József 1928. július 5-én halt meg Budapesten. Búcsúztatása a Kerepesi úti temetőben volt 1928. július 6-án, földi maradványait másnap helyezték örök nyugalomra Zebegényben, a családi sírboltban.

Munkássága

1890-től Békés vármegyében szolgabíróként, majd 1892-től orosházi főszolgabíróként, 1894-től pedig főjegyzőként tevékenykedett. 1897-től a Földművelésügyi Minisztérium osztálytanácsosaként, 1904-től miniszteri tanácsosként, 1910 és 1918 között (nyugdíjazásáig) államtitkárként dolgozott. 1898-tól a földművelésügyi kormányzat valamennyi szociális törvényjavaslatát ő készítette. Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénztárt és munkásközvetítést, és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté nevét. Munkássága elismeréséül 1915-ben megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot. Az ő nevéhez fűződik a magyar népművelés alapjainak letétele és a községi népkönyvtárak létesítése.

Szépírói ambíciói már korán jelentkeztek: szépirodalmi dolgozatai, elbeszélései, novellái jelentek meg 1885 és 1891 között a Békésmegyei Közlönyben, az Ország-Világ, a Hét c. lapokban. Tehetsége azonban nem bontakozhatott ki a család rosszallása miatt („komoly pályára” szánták), így közel 30 évre búcsút mondott a szépirodalomnak. Nyugalomba vonulása után, 1918-tól kezdett újra írni, eleinte Senki Pál álnév alatt. Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására kezdett a saját neve alatt publikálni. Munkái jelentek meg a Budapesti Szemlében, a Budapesti Hírlapban, a Napkeletben, a Pesti Hírlapban, az Új Időkben, stb. Első könyve, a száz állatmesét tartalmazó Magyar fabulák 1921-ben jelent meg. Ezt további könyvek, novellák, elbeszélések követték. Történeteiben leginkább erkölcsi vagy társadalmi problémákat jelenít meg. Műveinek témáját a népi- és a hivatalnoki élet adta. Néhány történeti tárgyú novellájában nála szokatlan erővel rögzítette a magyar múlt egy-egy pillanatát. Drámát is írt (Zsuzsi címmel), és egy vidám könyvet (Finom fickók!) kisgyermekek számára, melyet Bartóky Duci, a lánya illusztrált. Az Őszi esték c. elbeszéléskötetével elnyerte az Akadémia kiegészített fővárosi díját. A Kisfaludy Társaság 1922-ben, a Petőfi Társaság 1924-ben választotta tagjai közé.

Emlékezete

Bartóky József gyászhíre

Művei

Szakirodalmi munkái

Szépirodalmi munkái

kéziratban maradt színművei: Fekete felhők, Pénz

Források


Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök