Bartóky József (1865–1928)
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(helyesírási hiba javítása) |
a (Bartóky József (1865-1928) lapot átneveztem Bartóky József (1865–1928) névre: Hosszú kötőjel) |
||
| (8 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
író, államtitkár | író, államtitkár | ||
| - | |||
== Élete == | == Élete == | ||
| - | [[Fájl:Bartoky Jozsef foto.jpg|bélyegkép|Bartóky József]] | + | [[Fájl:Bartoky Jozsef foto.jpg|bélyegkép|300px|Bartóky József]] |
| - | '''Bartóky József [[1865]]. [[november 27.|november 27]]-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja, Bartóky István, jómódú földbirtokos, édesanyja Szulimán Jolán volt. Testvérei Mária és Gábor. [[1875]]-ben kezdte el tanulmányait a | + | [[Fájl:Bartoky Jozsef diszmagyarban 1910.jpg|bélyegkép|300px|Bartóky József díszmagyarban]] |
| + | '''Bartóky József [[1865]]. [[november 27.|november 27]]-én született [[Békéscsaba|Békéscsabán]].''' Édesapja, Bartóky István, jómódú földbirtokos, édesanyja Szulimán Jolán volt. Testvérei Mária és Gábor. [[1875]]-ben kezdte el tanulmányait a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Algimnáziumban]]. A gimnázium utolsó négy osztályát Szarvason végezte ([[1879]]-[[1883]]). Az érettségi után''' Pesten és Nagyváradon jogot tanult'''. A jogi diploma megszerzése után egy ideig egy ügyvéd mellett gyakornokoskodott, de végül – mivel úgy érezte, hogy az ügyvédi pálya nem neki való – '''közigazgatási pályán helyezkedett el'''. '''Ferenc József kitüntette a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével''' (a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül), '''és a III. osztályú Osztrák Császári Vaskorona-renddel'''. IV. Károly a Vöröskereszt tagjaként szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadi ékítményes I. oszt. díszjelvényét adományozta neki, illetve megkapta az I. oszt. Polgári Hadi Érdemkeresztet is. '''Első elnöke volt az [[1926]]. [[május 19.|május 19-én]] alakuló Szarvasi Öregdiákok Szövetségének''' (Sz.Ö.Sz.), tiszteletbeli tagja a Csabai Öregdiákok Szövetségének. '''Elévülhetetlen érdemeket szerzett a zebegényi katolikus templom építésében''': kapcsolatai révén 15 ezer korona államsegélyhez juttatta az építkezést. Nagy szerepe volt abban is, hogy a fiatal Kós Károly terveit fogadja el a templomépítő bizottság. | ||
| + | '''[[1893]]. [[január 24.|január 24]]-én házasságot kötött Székács Juliannával''' (1872–1949). '''Két lányuk született, Magdolna''' (1894-1963) '''és Melinda''' (1896-1967). Elsőszülött leánya, Magda férjhez ment Jékey László nagybirtokoshoz, akitől két fia született: Domonkos (1913-1933) és Gedeon (1918-1981). Bartóky Melinda (Duci) 1924-ben férjhez ment Szőnyi István festőművészhez, akitől két gyermeke született: Zsuzsa (1924-2014) és Péter (1926-1945). Duci és Szőnyi Zebegényben, abban az egykori parasztházban éltek, melyet Bartóky József 1905-ben vásárolt nyaralónak. Ez a ház nyújtott menedéket az 1950-es évek elején Magdának és kitelepített családjának is. Itt kapott helyet jóval később, 1967-ben a Szőnyi István Múzeum. | ||
| - | + | '''Bartóky József [[1928]]. [[július 5.|július 5]]-én halt meg Budapesten. Búcsúztatása a Kerepesi úti temetőben volt 1928. július 6-án, földi maradványait másnap helyezték örök nyugalomra Zebegényben, a családi sírboltban.''' | |
== Munkássága == | == Munkássága == | ||
| - | '''[[1890]]-től Békés vármegyében szolgabíróként, majd [[1892]]-től orosházi főszolgabíróként, [[1894]]-től főjegyzőként tevékenykedett.''' '''[[1897]]-től a Földművelésügyi Minisztérium osztálytanácsosaként, [[1904]]-től miniszteri tanácsosként, [[1910]] és [[1918]] között (nyugdíjazásáig) államtitkárként dolgozott.''' [[1898]]-tól a földművelésügyi kormányzat valamennyi szociális törvényjavaslatát ő készítette. '''Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénztárt és munkásközvetítést, és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté nevét.''' Munkássága elismeréséül [[1915]]-ben megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot. '''Az ő nevéhez fűződik a magyar népművelés alapjainak letétele és a községi népkönyvtárak létesítése.''' | + | '''[[1890]]-től Békés vármegyében szolgabíróként, majd [[1892]]-től orosházi főszolgabíróként, [[1894]]-től pedig főjegyzőként tevékenykedett.''' '''[[1897]]-től a Földművelésügyi Minisztérium osztálytanácsosaként, [[1904]]-től miniszteri tanácsosként, [[1910]] és [[1918]] között (nyugdíjazásáig) államtitkárként dolgozott.''' [[1898]]-tól a földművelésügyi kormányzat valamennyi szociális törvényjavaslatát ő készítette. '''Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénztárt és munkásközvetítést, és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté nevét.''' Munkássága elismeréséül [[1915]]-ben megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot. '''Az ő nevéhez fűződik a magyar népművelés alapjainak letétele és a községi népkönyvtárak létesítése.''' |
| - | Szépírói ambíciói már korán jelentkeztek: szépirodalmi dolgozatai, elbeszélései, novellái jelentek meg [[1885]] és [[1891]] között a Békésmegyei Közlönyben, az Ország-Világ, a Hét c. lapokban. Tehetsége azonban nem bontakozhatott ki a család rosszallása miatt („komoly pályára” szánták), így '''közel 30 évre búcsút mondott a szépirodalomnak'''. '''Nyugalomba vonulása után, [[1918]]-tól kezdett újra írni, eleinte Senki Pál álnév alatt.''' Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására kezdett a saját neve alatt publikálni. '''Munkái jelentek meg a Budapesti Szemlében, Budapesti Hírlapban, a Napkeletben, a Pesti Hírlapban, Új Időkben''' stb. '''Első könyve, a száz állatmesét tartalmazó Magyar fabulák [[1921]]-ben jelent meg.''' '''Ezt | + | Szépírói ambíciói már korán jelentkeztek: szépirodalmi dolgozatai, elbeszélései, novellái jelentek meg [[1885]] és [[1891]] között a Békésmegyei Közlönyben, az Ország-Világ, a Hét c. lapokban. Tehetsége azonban nem bontakozhatott ki a család rosszallása miatt („komoly pályára” szánták), így '''közel 30 évre búcsút mondott a szépirodalomnak'''. '''Nyugalomba vonulása után, [[1918]]-tól kezdett újra írni, eleinte Senki Pál álnév alatt.''' Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására kezdett a saját neve alatt publikálni. '''Munkái jelentek meg a Budapesti Szemlében, a Budapesti Hírlapban, a Napkeletben, a Pesti Hírlapban, az Új Időkben''', stb. '''Első könyve, a száz állatmesét tartalmazó Magyar fabulák [[1921]]-ben jelent meg.''' '''Ezt további könyvek, '''novellák, elbeszélések követték'''. Történeteiben leginkább erkölcsi vagy társadalmi problémákat jelenít meg. Műveinek témáját a népi- és a hivatalnoki élet adta. Néhány történeti tárgyú novellájában nála szokatlan erővel rögzítette a magyar múlt egy-egy pillanatát. '''Drámát is írt (Zsuzsi címmel), és egy vidám könyvet (Finom fickók!) kisgyermekek számára''', melyet Bartóky Duci, a lánya illusztrált. Az Őszi esték c. elbeszéléskötetével elnyerte az Akadémia kiegészített fővárosi díját. '''A Kisfaludy Társaság [[1922]]-ben, a Petőfi Társaság [[1924]]-ben választotta tagjai közé. |
''' | ''' | ||
== Emlékezete == | == Emlékezete == | ||
| - | [[Fájl:Bartoky Jozsef gyaszhir.jpg|bélyegkép|Bartóky József gyászhíre]] | + | [[Fájl:Bartoky Jozsef gyaszhir.jpg|bélyegkép|300px|Bartóky József gyászhíre]] |
* '''Még életében utcát neveztek el róla''' [https://www.google.hu/maps/place/Zebegény,+Bartóky+József+út,+2627/@47.7977413,18.910165,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x476a878fcd676519:0x818513886049dd1d!8m2!3d47.7977413!4d18.9123537| '''Zebegényben'''.] | * '''Még életében utcát neveztek el róla''' [https://www.google.hu/maps/place/Zebegény,+Bartóky+József+út,+2627/@47.7977413,18.910165,17z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x476a878fcd676519:0x818513886049dd1d!8m2!3d47.7977413!4d18.9123537| '''Zebegényben'''.] | ||
* '''Szülővárosában, Békéscsabán 1929 és 1949 között [[Hajnóczy utca (Békéscsaba)|viselte utca a nevét.''']] | * '''Szülővárosában, Békéscsabán 1929 és 1949 között [[Hajnóczy utca (Békéscsaba)|viselte utca a nevét.''']] | ||
| 30. sor: | 31. sor: | ||
'''Szépirodalmi munkái''' | '''Szépirodalmi munkái''' | ||
| - | * Egyedül. Budapest : Franklin,1927 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Egyedül. Budapest : Franklin,1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* [http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/30/38/dd/1/dmek012181.pdf Finom fickók!] Budapest : Franklin, 1924 | * [http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/30/38/dd/1/dmek012181.pdf Finom fickók!] Budapest : Franklin, 1924 | ||
* Forgács. Budapest : Sylvester, 1926 | * Forgács. Budapest : Sylvester, 1926 | ||
* Jelenések. Budapest : Franklin, 1926 | * Jelenések. Budapest : Franklin, 1926 | ||
| - | * Magyar fabulák. Budapest : Franklin, 1921 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Magyar fabulák. Budapest : Franklin, 1921 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Mécsvilág. Budapest : Franklin, 1923 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Mécsvilág. Budapest : Franklin, 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Őszi esték. Budapest : Franklin, 1922 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Őszi esték. Budapest : Franklin, 1922 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Piros rózsák. Budapest : Franklin, 1925 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Piros rózsák. Budapest : Franklin, 1925 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Semper idem. Budapest : Franklin, 1926 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Semper idem. Budapest : Franklin, 1926 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Szivárvány. Budapest : Franklin, 1924 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Szivárvány. Budapest : Franklin, 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Télben. Budapest : Franklin, 1923 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Télben. Budapest : Franklin, 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
| - | * Új magyar fabulák. Szarvas : Szarvasi Öregdiákok Szövetsége, 1929 Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár | + | * Új magyar fabulák. Szarvas : Szarvasi Öregdiákok Szövetsége, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) |
* Zsuzsi. Kolozsvár : Minerva, 1927 | * Zsuzsi. Kolozsvár : Minerva, 1927 | ||
kéziratban maradt színművei: Fekete felhők, Pénz | kéziratban maradt színművei: Fekete felhők, Pénz | ||
| + | |||
| + | == Képgaléria == | ||
| + | <Gallery widths="300px" heights="300px"> | ||
| + | Fájl:BartokyJozsef utca Zebegeny.jpg|Bartóky József utca Zebegényben | ||
| + | Fájl:Zebegeny muzeum.jpg|Szőnyi István Emlékmúzeum | ||
| + | </Gallery> | ||
== Források == | == Források == | ||
| + | * Bartóky József kitüntetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1917/?query=bart%C5%91ky%20j%C3%B3zsef%20kit%C3%BCntet%C3%A9se&pg=110&layout=s Békés, 49. évf. 20. szám (1917. május 20.) 3. p.] | ||
| + | * Bartóky József-utca Zebegényben. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1927_08/?query=bart%C3%B3ky%20j%C3%B3zsef%20zebeg%C3%A9ny&pg=420&layout=s Pesti Hírlap, 49. évf. 186. sz. (1927. augusztus 18.) 9. p.] | ||
| + | * Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Csabai arcok: Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk. Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Dr. Bartóky József kitüntetése. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1911/?query=bart%C3%B3ky%20kit%C3%BCntet%C3%A9se&pg=485&layout=s Békés, 43. évf. 48. szám (1911. november 26.) 2–3. p.] | ||
| + | * Dr. Bartóky József kitüntetése. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1900_09/?query=bart%C3%B3ky%20j%C3%B3zsef%20vaskorona&pg=175&layout=s Pesti Napló, 51. évf. 251. szám (1900. szeptember 13.) 4. p.] | ||
| + | * Farkas Attila: A hazai szecesszió és a zebegényi templom. In: Országépítő, 16. évf. 4. szám (2005) mell., 6–12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Gajdács Mária: Bartóky József, 1865-1928. In: „Ez a mi munkánk” : a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KISZ érdeklődési körének dolgozatai. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, 1972–1974. 1. köt. 17–21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkássága. Budapest : MTA Irodalomtudományi Intézet : MTA Könyvtára : Petőfi Irodalmi Múzeum, 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Kitüntetések. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1917/?query=els%C5%91%20oszt%20polg%C3%A1ri%20hadi&pg=188&layout=s Békés, 49. évf. 33. szám (1917. augusztus 19.)5. p.] | ||
| + | * Levelek otthonról : Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz, 1949–1960. Szentendre : Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Magyar politikai lexikon : magyar politikusok, 1914–1929. Szerk. T. Boros László. Budapest : Európa, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Syposs Zoltán: Alkonyi órák. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Város Barátainak Köre, 1983 [!1984] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001–2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| - | * Bartóky József | + | == Kapcsolódó irodalom == |
| - | * Bartóky József | + | * Agárdi László: Bartóky József, az elbeszélő. In: [http://epa.oszk.hu/02500/02518/00116/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1942_01_14-27.pdf Irodalomtörténet, 31. évf. 1. szám (1942) 14–27. p.] |
| - | * | + | * Bartóky József meghalt. In: [http://epa.oszk.hu/02000/02076/00265/pdf/EPA02076_napkelet_1928_15_232-237.pdf Napkelet, 6. évf. 15. szám (1928) 232–233. p.] |
| - | + | * Bartóky József búcsúztatása. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1928_07/?query=bart%C3%B3ky%20j%C3%B3zsef%20zebeg%C3%A9ny&pg=113&layout=s Budapesti Hírlap, 48. évf. 152. szám (1928. július 7.) 6. p.] | |
| - | + | * Bartóky Józsefet eltemették Zebegényben. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1928_07/?query=bart%C3%B3ky%20j%C3%B3zsef%20zebeg%C3%A9ny&pg=135&layout=s Budapesti Hírlap, 48. évf. 153. szám (1928. július 8.) 12. p.] | |
| - | * | + | * Kosztolányi Dezső: Emlékezés Bartóky Józsefre : székfoglaló beszéd a Kisfaludy-Társaságban. In: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiSzemle_1930_219/?query=kosztol%C3%A1nyi%20dezs%C5%91%20bart%C3%B3ky&pg=462&layout=s Budapesti Szemle, 219. kötet 635-637. szám (1930) 459-461. p.] |
| - | * | + | * Schöpflin Aladár: Bartóky József. In: [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00447/13994.htm Nyugat, 21. évf. 14. szám (1928) 134–135. p.] |
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | * | + | |
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | ||
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
| - | |||
* [http://www.szonyimuzeum.hu/szonyi-istvan/szonyi-istvan-csaladrajza Bartóky József családrajza a Szőnyi Múzeum oldalán] | * [http://www.szonyimuzeum.hu/szonyi-istvan/szonyi-istvan-csaladrajza Bartóky József családrajza a Szőnyi Múzeum oldalán] | ||
* [http://mtdaportal.extra.hu/bartoky_jozsef.html Bartóky József művei online] | * [http://mtdaportal.extra.hu/bartoky_jozsef.html Bartóky József művei online] | ||
| - | |||
| - | |||
[[Kategória:Személyek]] | [[Kategória:Személyek]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. február 23., 12:52-kori változata
író, államtitkár
Tartalomjegyzék |
Élete
Bartóky József 1865. november 27-én született Békéscsabán. Édesapja, Bartóky István, jómódú földbirtokos, édesanyja Szulimán Jolán volt. Testvérei Mária és Gábor. 1875-ben kezdte el tanulmányait a Békéscsabai Ágostai Hitvallású Evangélikus Algimnáziumban. A gimnázium utolsó négy osztályát Szarvason végezte (1879-1883). Az érettségi után Pesten és Nagyváradon jogot tanult. A jogi diploma megszerzése után egy ideig egy ügyvéd mellett gyakornokoskodott, de végül – mivel úgy érezte, hogy az ügyvédi pálya nem neki való – közigazgatási pályán helyezkedett el. Ferenc József kitüntette a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével (a közszolgálat terén szerzett érdemei elismeréséül), és a III. osztályú Osztrák Császári Vaskorona-renddel. IV. Károly a Vöröskereszt tagjaként szerzett kiváló érdemei elismeréséül a Vöröskereszt hadi ékítményes I. oszt. díszjelvényét adományozta neki, illetve megkapta az I. oszt. Polgári Hadi Érdemkeresztet is. Első elnöke volt az 1926. május 19-én alakuló Szarvasi Öregdiákok Szövetségének (Sz.Ö.Sz.), tiszteletbeli tagja a Csabai Öregdiákok Szövetségének. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a zebegényi katolikus templom építésében: kapcsolatai révén 15 ezer korona államsegélyhez juttatta az építkezést. Nagy szerepe volt abban is, hogy a fiatal Kós Károly terveit fogadja el a templomépítő bizottság.
1893. január 24-én házasságot kötött Székács Juliannával (1872–1949). Két lányuk született, Magdolna (1894-1963) és Melinda (1896-1967). Elsőszülött leánya, Magda férjhez ment Jékey László nagybirtokoshoz, akitől két fia született: Domonkos (1913-1933) és Gedeon (1918-1981). Bartóky Melinda (Duci) 1924-ben férjhez ment Szőnyi István festőművészhez, akitől két gyermeke született: Zsuzsa (1924-2014) és Péter (1926-1945). Duci és Szőnyi Zebegényben, abban az egykori parasztházban éltek, melyet Bartóky József 1905-ben vásárolt nyaralónak. Ez a ház nyújtott menedéket az 1950-es évek elején Magdának és kitelepített családjának is. Itt kapott helyet jóval később, 1967-ben a Szőnyi István Múzeum.
Bartóky József 1928. július 5-én halt meg Budapesten. Búcsúztatása a Kerepesi úti temetőben volt 1928. július 6-án, földi maradványait másnap helyezték örök nyugalomra Zebegényben, a családi sírboltban.
Munkássága
1890-től Békés vármegyében szolgabíróként, majd 1892-től orosházi főszolgabíróként, 1894-től pedig főjegyzőként tevékenykedett. 1897-től a Földművelésügyi Minisztérium osztálytanácsosaként, 1904-től miniszteri tanácsosként, 1910 és 1918 között (nyugdíjazásáig) államtitkárként dolgozott. 1898-tól a földművelésügyi kormányzat valamennyi szociális törvényjavaslatát ő készítette. Kezdeményezésére indult meg a munkásház-építési akció, megszervezte a mezőgazdasági munkáspénztárt és munkásközvetítést, és a szakjogi irodalomban is értékes könyvekkel, alkotásokkal tette ismertté nevét. Munkássága elismeréséül 1915-ben megkapta a belső titkos tanácsosi méltóságot. Az ő nevéhez fűződik a magyar népművelés alapjainak letétele és a községi népkönyvtárak létesítése.
Szépírói ambíciói már korán jelentkeztek: szépirodalmi dolgozatai, elbeszélései, novellái jelentek meg 1885 és 1891 között a Békésmegyei Közlönyben, az Ország-Világ, a Hét c. lapokban. Tehetsége azonban nem bontakozhatott ki a család rosszallása miatt („komoly pályára” szánták), így közel 30 évre búcsút mondott a szépirodalomnak. Nyugalomba vonulása után, 1918-tól kezdett újra írni, eleinte Senki Pál álnév alatt. Schöpflin Aladár és Beöthy Zsolt buzdítására kezdett a saját neve alatt publikálni. Munkái jelentek meg a Budapesti Szemlében, a Budapesti Hírlapban, a Napkeletben, a Pesti Hírlapban, az Új Időkben, stb. Első könyve, a száz állatmesét tartalmazó Magyar fabulák 1921-ben jelent meg. Ezt további könyvek, novellák, elbeszélések követték. Történeteiben leginkább erkölcsi vagy társadalmi problémákat jelenít meg. Műveinek témáját a népi- és a hivatalnoki élet adta. Néhány történeti tárgyú novellájában nála szokatlan erővel rögzítette a magyar múlt egy-egy pillanatát. Drámát is írt (Zsuzsi címmel), és egy vidám könyvet (Finom fickók!) kisgyermekek számára, melyet Bartóky Duci, a lánya illusztrált. Az Őszi esték c. elbeszéléskötetével elnyerte az Akadémia kiegészített fővárosi díját. A Kisfaludy Társaság 1922-ben, a Petőfi Társaság 1924-ben választotta tagjai közé.
Emlékezete
- Még életében utcát neveztek el róla Zebegényben.
- Szülővárosában, Békéscsabán 1929 és 1949 között viselte utca a nevét.
- Szarvason, hajdani gimnáziumának falán (ma Tessedik Sámuel Múzeum) emléktáblát helyeztek el 1929. május 29-én.
Művei
Szakirodalmi munkái
- A gazdasági munkástörvény (1898: II. t.-cz.) magyarázata. Budapest : Franklin, 1907
- A gazdasági munkásügyekről. Budapest : Pallas, 1902
- A gazdasági munkásügyi törvények, rendeletek, határozatok gyűjteménye. Budapest : Grill, 1902
- Földmívelésügy. Budapest : Grill, 1911
Szépirodalmi munkái
- Egyedül. Budapest : Franklin,1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Finom fickók! Budapest : Franklin, 1924
- Forgács. Budapest : Sylvester, 1926
- Jelenések. Budapest : Franklin, 1926
- Magyar fabulák. Budapest : Franklin, 1921 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Mécsvilág. Budapest : Franklin, 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Őszi esték. Budapest : Franklin, 1922 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Piros rózsák. Budapest : Franklin, 1925 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Semper idem. Budapest : Franklin, 1926 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szivárvány. Budapest : Franklin, 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Télben. Budapest : Franklin, 1923 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Új magyar fabulák. Szarvas : Szarvasi Öregdiákok Szövetsége, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Zsuzsi. Kolozsvár : Minerva, 1927
kéziratban maradt színművei: Fekete felhők, Pénz
Képgaléria
 Bartóky József utca Zebegényben |
 Szőnyi István Emlékmúzeum |
Források
- Bartóky József kitüntetése. In: Békés, 49. évf. 20. szám (1917. május 20.) 3. p.
- Bartóky József-utca Zebegényben. In: Pesti Hírlap, 49. évf. 186. sz. (1927. augusztus 18.) 9. p.
- Czeglédi Imre: Békéscsaba megyei jogú város közterületi nevei. Békéscsaba : Önkormányzati Hivatal, 2000 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Csabai arcok: Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk. Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Dr. Bartóky József kitüntetése. In: Békés, 43. évf. 48. szám (1911. november 26.) 2–3. p.
- Dr. Bartóky József kitüntetése. In: Pesti Napló, 51. évf. 251. szám (1900. szeptember 13.) 4. p.
- Farkas Attila: A hazai szecesszió és a zebegényi templom. In: Országépítő, 16. évf. 4. szám (2005) mell., 6–12. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gajdács Mária: Bartóky József, 1865-1928. In: „Ez a mi munkánk” : a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola KISZ érdeklődési körének dolgozatai. Békéscsaba : Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, 1972–1974. 1. köt. 17–21. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkássága. Budapest : MTA Irodalomtudományi Intézet : MTA Könyvtára : Petőfi Irodalmi Múzeum, 1990 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kitüntetések. In: Békés, 49. évf. 33. szám (1917. augusztus 19.)5. p.
- Levelek otthonról : Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz, 1949–1960. Szentendre : Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Magyar politikai lexikon : magyar politikusok, 1914–1929. Szerk. T. Boros László. Budapest : Európa, 1929 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Syposs Zoltán: Alkonyi órák. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Tóth Lajos: Arcképek Szarvas múltjából. Szarvas : Szarvas Város Barátainak Köre, 1983 [!1984] (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001–2007 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Agárdi László: Bartóky József, az elbeszélő. In: Irodalomtörténet, 31. évf. 1. szám (1942) 14–27. p.
- Bartóky József meghalt. In: Napkelet, 6. évf. 15. szám (1928) 232–233. p.
- Bartóky József búcsúztatása. In: Budapesti Hírlap, 48. évf. 152. szám (1928. július 7.) 6. p.
- Bartóky Józsefet eltemették Zebegényben. In: Budapesti Hírlap, 48. évf. 153. szám (1928. július 8.) 12. p.
- Kosztolányi Dezső: Emlékezés Bartóky Józsefre : székfoglaló beszéd a Kisfaludy-Társaságban. In: Budapesti Szemle, 219. kötet 635-637. szám (1930) 459-461. p.
- Schöpflin Aladár: Bartóky József. In: Nyugat, 21. évf. 14. szám (1928) 134–135. p.
