Banner Benedek (1884–1968)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Élete: kép 300px)
a (Szócikkcímek egységesítése)
 
(9 közbeeső változat nincs mutatva)
4. sor: 4. sor:
[[Fájl:Banner Benedek.jpg|bélyegkép|300px|Banner Benedek]]
[[Fájl:Banner Benedek.jpg|bélyegkép|300px|Banner Benedek]]
-
[[1884]]. [[április 25.|április 25-én]] [[Székudvar|Székudvaron]] született. Édesapja [[Banner József]] okl. gazda , testvére [[Banner Mária]].   
+
'''[[1884]]. [[április 25.|április 25-én]] [[Székudvar|Székudvaron]] született.''' Édesapja [[Banner József]] (1848–1931) okl. gazda, édesanyja Wieland Mária Krisztina (1857–1893). Három testvére született: Mária (1882–1927), Miklós (1886–1941) és János (1888–1971).   
-
Gyermekkorát [[Békés|Békésen]] töltötte, [[Békéscsaba|Békéscsabán]] '''a [[Békéscsabai Evangélikus Gimnázium|Rudolf-főgimnáziumban]] érettségizett'''. A kolozsvári egyetem elvégzése után ([[1901]]-[[1905]]), [[1905|1905-ben]] '''történelem-földrajz szakos tanári szakvizsgát tett'''. [[1912|1912-ben]] '''néprajzból doktorált''' [[Kolozsvár|Kolozsváron]].  
+
Gyermekkorát [[Békés|Békésen]] töltötte, [[Békéscsaba|Békéscsabán]] '''a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|Rudolf Főgimnáziumban]] érettségizett'''. A kolozsvári egyetem elvégzése után ([[1901]][[1905]]), [[1905|1905-ben]] '''történelem–földrajz szakos tanári szakvizsgát tett'''. [[1912|1912-ben]] '''néprajzból doktorált''' [[Kolozsvár|Kolozsváron]].  
-
Pályájának kezdeti szakaszában újságíróként, gyakorló tanárként, valamint magánnevelőként tevékenykedett. [[1910]] és [[1914]] között a [[Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeumtársulat]] másodtitkára és a temesvári múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. [[1914|1914-ben]] a Felügyelőség által szervezett néprajzi tanfolyamon szerzett új ismereteket. A háború kitöréséig a temesvári magyar kir. áll. főreál iskolában tanított, és onnan vonult hadba a részleges mozgósítás napján. [[1915]]. [[október 21.|október 21-én]] orosz fogságba esett, közel 5 évet töltött [[Szibéria]] különböző fogolytáboraiban. [[Gyóni Géza (1884-1917)|Gyóni Géza]] nem csak iskolatársa, hanem szibériai fogolytársa is volt.
+
[[1923|1923-ban]] eljegyezte [[Jeney Gizella|Jeney Gizellát]], a női ipartanonc-iskola tanítóját, akit [[1924]]. [[február 3.|február 3-án]], Biharnagybajomban feleségül vett.
-
A hadifogságból hazatérve [[1921|1921-től]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] '''a [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)|Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban]] tanárként tevékenykedett''', szigorúan igényes és következetes pedagógus volt , aminek [[1934]] és [[1945]] között az '''igazgatója volt'''. A leánygimnázium igazgatójaként didaktikai, pedagógiai, földrajzi és történelmi kérdésekkel foglalkozott és tankönyvet is írt. Irodalmi és tudományos irodalmi tevékenységét elismerve, a [[szegedi Dugonics Társaság]] és a [[szegedi Alföldkutató Bizottság]] tagjai közé választották. Az [[Auróra Kör]] szépirodalmi osztályát elnökként vezette.
+
'''Budapesten hunyt el [[1968]]. [[szeptember 24.|szeptember 24-én]].'''
-
[[1923|1923-ban]] eljegyezte [[Jeney Gizella|Jeney Gizellát]] , a női ipartanonciskola tanítóját , akit [[1924]]. [[február 3.|február 3-án]],  [[Biharnagybajom|Biharnagybajomban]] feleségül vette.
+
-
[[1923|1923-ban]] lett a ''[[Munkácsy Mihály Múzeum|békéscsabai múzeum]] munkatársa''. [[1925|1925-től]] gondozta a néprajzi anyagot, majd az 1930-as évek elején - amikor [[Rell Lajos (1874-1952)|Rell Lajos]], az intézmény igazgatója végleg megvált vezetői tisztségétől - a Régiség-, Érem- és Ereklye Tárat vette át. Jó felkészültségű, széles körű régészeti, néprajzi, történeti ismeretekkel rendelkezett. A néprajz és muzeológia mellett foglalkozott régészettel is. Ez utóbbi öccse, [[Banner János|Banner Jánosnak]] köszönhető, aki az 1920-as évektől a szegedi egyetem régészeti tanszékén dolgozott, és akinek szegedi és hódmezővásárhelyi ásatásain [[1925]]-[[1943]] között rendszeresen részt vett. Békés megyében is '''több ásatás során jelen volt''': [[1942|1942-ben]] a [[Kerepeczky-tanya|Kerepeczky-tanyánál]], [[1951|1951-ben]] az eleki téglagyárnál, [[1930|1930-ban]] Békéscsaba-Fényesen  egy szkíta és kelta temető területén, [[1932|1932-ben]] [[Telekgerendás|Telekgerendáson]]. [[1940|1940-ben]] szkíta sírt tártak fel a Deák Ferenc utcában és szarmata koriakat az Árpád-soron. [[1945]] és [[1950]] között a [[Munkácsy Mihály Múzeum|múzeum]] régészeti tevékenységét a nyugdíjas Banner Benedek koordinálta.  
+
== Munkássága ==
 +
Pályájának kezdeti szakaszában '''újságíróként, gyakorló tanárként,''' valamint '''magánnevelőként tevékenykedett'''. [[1910]] és [[1914]] között a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-társulat másodtitkára és a temesvári múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. A háború kitöréséig a temesvári magyar kir. áll. főreál iskolában tanított, és onnan vonult hadba a részleges mozgósítás napján. [[1915]]. [[október 21.|október 21-én]] orosz fogságba esett. Közel 5 évet töltött Szibéria különböző fogolytáboraiban, ahol – egykori iskolatársa – [[Gyóni Géza (1884–1917)|Gyóni Géza]] fogolytársa volt.
-
Az [[1926|1926-ban]] megszerveződő [[Csabai Öregdiákok Szövetsége|Csabai Öregdiákok Szövetségének]] alapító ülésén társelnöknek választották, [[Szalay József]] mellé.  [[1929|1929-ben]] virilisjog gyakorlással bízták meg a békéscsabai képviselő testületben.
+
A hadifogságból hazatérve [[1921|1921-től]] [[Békéscsaba|Békéscsabán]] '''a [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Békéscsaba)|Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban]] tanított''', melynek [[1934]] és [[1945]] között az '''igazgatója is volt'''. Igazgatóként didaktikai, pedagógiai, földrajzi és történelmi kérdésekkel foglalkozott és tankönyvet is írt. Irodalmi és tudományos tevékenységét elismerve, a szegedi Dugonics Társaság és a szegedi Alföldkutató Bizottság tagjai közé választották. Az [[Auróra Kör]] szépirodalmi osztályát elnökként vezette.  
-
Lényegesnek tartotta a megye múzeum ügyének fejlesztését. [[1935|1935-ben]] rendezte a múzeum anyagát és állandó régészeti-néprajzi kiállítást hozott létre. [[1936|1936-ban]] a békéscsabai Munkácsy Mihály-szobor felállításának kezdeményezői között volt. Számos néprajzi, régészeti tárgyú írása és a hadifogság élményeit feldolgozó kötete jelent meg. [[1946|1946-ban]] bekövetkezett nyugdíjba vonulása után főleg néprajzi vonatkozású cikkeket írt. Munkásságáért megkapta az Eötvös Loránd Tudományegyetem aranydiplomáját.  
+
-
'''Budapesten hunyt el''' [[1968]]. [[szeptember 24.|szeptember 24-én]].
+
[[1923|1923-ban]] lett '''a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|békéscsabai múzeum]] munkatársa'''. [[1925|1925-től]] gondozta a néprajzi anyagot, majd az 1930-as évek elején – amikor [[Rell Lajos (1874–1952)|Rell Lajos]], az intézmény igazgatója végleg megvált vezetői tisztségétől – a Régiség-, Érem- és Ereklye Tárat vette át. Jó felkészültségű, széles körű régészeti, néprajzi, történeti ismeretekkel rendelkezett. A néprajz és muzeológia mellett régészettel is foglalkozott. Ez utóbbi öccsének, Banner Jánosnak köszönhető, aki az 1920-as évektől a szegedi egyetem régészeti tanszékén dolgozott, és akinek szegedi és hódmezővásárhelyi ásatásain [[1925]]–[[1943]] között rendszeresen részt vett. Békés megyében is '''több ásatáson jelen volt''': [[1942|1942-ben]] a Kerepeczky-tanyánál, [[1951|1951-ben]] az eleki téglagyárnál, [[1930|1930-ban]] Békéscsaba–Fényesen  egy szkíta és kelta temető területén, [[1932|1932-ben]] [[Telekgerendás|Telekgerendáson]]. [[1940|1940-ben]] szkíta sírt tártak fel a Deák Ferenc utcában és szarmata koriakat az Árpád-soron. [[1945]] és [[1950]] között a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|múzeum]] régészeti tevékenységét a nyugdíjas Banner Benedek koordinálta.
 +
 
 +
Az [[1926|1926-ban]] megszerveződő Csabai Öregdiákok Szövetségének alapító ülésén társelnöknek választották [[Szalay József]] mellé. [[1929|1929-ben]] virilis jog gyakorlással bízták meg a békéscsabai képviselő testületben.
 +
 
 +
Lényegesnek tartotta a megye múzeum ügyének fejlesztését. [[1935|1935-ben]] rendezte a múzeum anyagát és állandó régészeti–néprajzi kiállítást hozott létre. [[1936|1936-ban]] a békéscsabai Munkácsy Mihály-szobor felállításának kezdeményezői között volt. Számos néprajzi, régészeti tárgyú írása és a hadifogság élményeit feldolgozó kötete jelent meg. [[1946|1946-ban]] bekövetkezett nyugdíjba vonulása után főleg néprajzi vonatkozású cikkeket írt. Munkásságáért megkapta az Eötvös Loránd Tudományegyetem aranydiplomáját.  
== Művei ==
== Művei ==
-
* Adatok a Nyitra-megyei Ság község tótjainak tárgyi néprajzához. Békés: Derchsel ny., 1912. p. 86. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Adatok a Nyitra-megyei Ság község tótjainak tárgyi néprajzához. Békés : Derchsel ny., 1912 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Mehmed Tahir, Cuzuki Kenzo és mások. Békéscsaba: Corvina ny., 1922. p. 158. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár  
+
* Mehmed Tahir, Cuzuki Kenzo és mások. Békéscsaba : Corvina ny., 1922 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* A pokol tornácán. Békéscsaba: 1924. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár  
+
* A pokol tornácán. Békéscsaba, 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Mandzsúrián keresztül. Budapest: Egyetemi ny. 1927. p. 81. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár  
+
* Mandzsúrián keresztül. Budapest : Egyetemi ny. 1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* A békéscsaba-fényesi sírmező. Szeged: Szeged Városi ny. 1933. p. 29. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár  
+
* A békéscsaba-fényesi sírmező. Szeged : Szeged Városi ny. 1933 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Középkori gölöncsér-kemence Békéscsabán. Budapest: Egyetemi ny. 1933. p. 7. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár  
+
* Középkori gölöncsér-kemence Békéscsabán. Budapest : Egyetemi ny. 1933 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsaba földrajza. Budapest: Sárik ny., 1936. p. 18. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár  
+
* Békéscsaba földrajza. Budapest : Sárik ny., 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Adalékok Gyóni Géza hadifogoly életéhez. Visszaemlékezések. (Hely nélkül.) 1962. p. 45. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár  
+
* Adalékok Gyóni Géza hadifogoly életéhez. Visszaemlékezések. (Hely nélkül.) 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
== Források ==
== Források ==
-
 
+
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. 491., 493., 519., 531. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. p. 491.,493.,519.,531. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve 2010. Békéscsaba–Gyula : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2010_BRMTEvk_01/?query=%22banner%20benedek%22&pg=29&layout=s 26. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_Sk_2010_BRMTEvk_01/?query=%22banner%20benedek%22&pg=29&layout=s A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyve 2010. Békéscsaba-Gyula : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2010. 26.p] (Látogatva: 2017.06.15.)
+
* Ando György et al.: Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban, 1899–1999. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999. 35. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Ando György et al.: Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban, 1899-1999. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999. 35.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Banner János Dr.: Banner Benedek emlékének. In: Békési Élet, 5. évf. 1970. 2. sz. 233–242. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Banner János Dr.: Banner Benedek emlékének. In: Békési Élet. 5. évf, (1970.) 2. sz. p. 233-242. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár  
+
* Banner János: Arcok a gyermekkorból In: Békési Élet, 23. évf. 1. szám (1988) 41. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba: Körösvidék ny., 1930. p. 418. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár  
+
* Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 220. szám (1993. szeptember 21.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_09/?query=%22banner%20benedek%22&pg=277&layout=s 6. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
-
* Békésmegyei fejek. 1929. Békéscsaba: Corvina ny. 1929. p. 111. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békés, 63. évf. 39. szám (1931. május 16.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1931/?query=%22banner%20benedek%22&pg=200&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_GYULAIKAT_10/?query=%22banner%20benedek%22&pg=119&layout=s Gyucha Attila: A szkíta kor emlékei Békés megyében In. Hatalmasok viadalokban : az Alföld szkíte kora. Gyula : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Erkel Ferenc Múzeum, 2001. 118.p] (Látogatva: 2017.06.15.)
+
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. Főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1930. 418. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest: Akadémiai K., 1981. p. 42. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei fejek. 1929. Szerk.: Gergely Gábor Arnold. Békéscsaba : Corvina ny. 1929. 111. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Magyar néprajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1977. p. 208. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
* Békésmegyei Közlöny, 50. évf. 94. szám (1923. november 25.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1923_4/?query=%22banner%20benedek%22&pg=54&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
-
* Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon : Békés megye jelentősebb 10-11. századi sírleletei. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2015. 34., 60.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár  
+
* Békésmegyei Közlöny, 51. évf. 17. szám (1924. február 2.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_1/?query=%22banner%20benedek%22&pg=74&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
-
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899-1979. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1979. p. 46-47. Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár  
+
* Békésmegyei Közlöny, 52. évf. 205. szám (1925. szeptember 12.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_3/?query=%22banner%20benedek%22&pg=280&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
-
 
+
* Békésmegyei Közlöny, 53. évf. 138. szám (1926. június 22.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_2/?query=%22banner%20benedek%22&pg=350&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Bekes_1931/?query=%22banner%20benedek%22&pg=200&layout=s Békés, 63. évf. 39. szám. 1931. május 16. 3.p] (Látogatva: 2017.06.15.)
+
* Békésmegyei Közlöny, 54. évf. 25. szám (1927. február 1.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_1/?query=%22banner%20benedek%22&pg=134&layout=s 3. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1993_09/?query=%22banner%20benedek%22&pg=277&layout=s Békés Megyei Hírlap, 48. évf. 220. szám. 1993. szeptember 21. 6.p] (Látogatva: 2017.06.15.)
+
* Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 8. szám (1929. január 10.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_1/?query=%22banner%20benedek%22&pg=52&layout=s 5. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1923_4/?query=%22banner%20benedek%22&pg=54&layout=s Békésmegyei közlöny, 50. évf. 94. szám. 1923. november 25. 3.p] (Látogatva: 2017.06.15.)
+
* Békésmegyei Közlöny, 63. évf. 259. szám (1936. november 12.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_4/?query=%22banner%20benedek%22&pg=165&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1924_1/?query=%22banner%20benedek%22&pg=74&layout=s Békésmegyei közlöny, 51. évf. 17. szám. 1924. február 2. 5.p] (Látogatva: 2017.06.15.)
+
* Gyucha Attila: A szkíta kor emlékei Békés megyében In. Hatalmasok viadalokban : az Alföld szkíte kora. Gyula : Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága Erkel Ferenc Múzeum, 2001. [https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_GYULAIKAT_10/?query=%22banner%20benedek%22&pg=119&layout=s 118. p.] (Látogatva: 2017.06.15.)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1925_3/?query=%22banner%20benedek%22&pg=280&layout=s Békésmegyei közlöny, 52. évf. 205. szám. 1925. szeptember 12. 3.p] (Látogatva: 2017.06.15.)
+
* Körösvidék, 8. évf. 58. szám (1927. március 12.) [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1927_03-04/?query=%22banner%20benedek%22&pg=63&layout=s 2. p.] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1926_2/?query=%22banner%20benedek%22&pg=350&layout=s Békésmegyei közlöny, 53. évf. 138. szám. 1926. június 22. 2.p] (Látogatva: 2017.06.15.)
+
* Magyar életrajzi lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai K., 1981. 42. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1927_1/?query=%22banner%20benedek%22&pg=134&layout=s Békésmegyei közlöny, 54. évf. 25. szám. 1927. február 1. 3.p] (Látogatva: 2017.06.15.)
+
* Magyar néprajzi lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai K., 1977. 208. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1929_1/?query=%22banner%20benedek%22&pg=52&layout=s Békésmegyei közlöny, 56. évf. 8. szám. 1929. január 10. 5.p] (Látogatva: 2017.06.15.)
+
* Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakon : Békés megye jelentősebb 10–11. századi sírleletei. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2015. 34., 60. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesmegyeiKozlony_1936_4/?query=%22banner%20benedek%22&pg=165&layout=s Békésmegyei közlöny, 63. évf. 259. szám. 1936. november 12. 2.p] (Látogatva: 2017.06.15.)
+
* Vass István, G.: A békéscsabai múzeum története. 1899–1979. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1979. 46–47. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)  
-
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1927_03-04/?query=%22banner%20benedek%22&pg=63&layout=s Körösvidék, 8. évf. 58. szám. 1927. március 12. 2.p] (Látogatva: 2017.06.15.)
+
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Banner Benedek: A békéscsaba-fényesi sírmező. Szeged : Városi ny., 1933 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Banner Benedek: A pokol tornácán : elbeszélések Szibériából, a hadifogságból. Békéscsaba : Corvina ny., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Banner Benedek: Adalékok Gyóni Géza hadifogoly életéhez. Békéscsaba : Banner B., 1962 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Banner Benedek: Adatok a nyitramegyei Ság község tótjainak tárgyi ethnografiájához. Békés : Drechsel ny., 1912 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Banner Benedek: Békéscsaba földrajza. Budapest, 1936 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Banner Benedek: Középkori gölöncsér-kemence Békéscsabán. Budapest : Egyet. ny., 1933 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Banner Benedek: Mandzsúrián keresztül. Budapest : Egyet. ny., 1927 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Banner Benedek: Mehmed Tahir, Cuzuki Kenzo és mások : abból, amit neki hoztam keletről. Békéscsaba : Corvina ny., 1922 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Dr. Banner Benedek emlékének In: Békési Élet, 5. évf. (1970) 233. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* In memoriam : 707 megdicsőült fiának emlékére fájdalmas, büszke kegyelettel Békés község. Szerk.: Banner Benedek. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1924 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Banner Benedek: Adalékok Gyóni Géza hadifogoly életéhez. Békéscsaba : Banner B., 1962.
+
== Külső hivatkozás ==
-
* Banner Benedek: Adatok a nyitramegyei Ság község tótjainak tárgyi ethnografiájához. Békés : Drechsel ny., 1912.
+
* [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_B13@0251 Banner Benedek gyászjelentése] (Látogatva: 2017. 06. 15.)
-
* Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia. főszerk. Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930.
+
-
* Banner Benedek: A békéscsaba-fényesi sírmező. Szeged : Városi ny., 1933.
+
-
* Banner Benedek: Békéscsaba földrajza. Budapest, 1936.
+
-
* In memoriam : 707 megdicsőült fiának emlékére fájdalmas, büszke kegyelettel Békés község. szerk. Banner Benedek. Békéscsaba : Körösvidék ny., 1924.
+
-
* Banner Benedek: Középkori gölöncsér-kemence Békéscsabán. Budapest : Egyet. ny., 1933.
+
-
* Banner Benedek: Mandzsúrián keresztül. Budapest : Egyet. ny., 1927.
+
-
* Banner Benedek: Mehmed Tahir, Cuzuki Kenzo és mások : abból, amit neki hoztam keletről. Békéscsaba : Corvina ny., 1922.
+
-
* Banner Benedek: A pokol tornácán : elbeszélések Szibériából, a hadifogságból. Békéscsaba : Corvina ny., 1924.
+
-
* Dr. Banner Benedek emlékének In. Békési Élet 1970. 5. évf. 233.p Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár
+
-
 
+
-
== Külső hivatkozások ==
+
-
 
+
-
* [http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_B13@0251 Banner Benedek gyászjelentése] (Látogatva: 2017.06.15.)
+
-
 
+
[[Kategória:Békéscsaba]]
[[Kategória:Békéscsaba]]

A lap jelenlegi, 2021. március 29., 12:55-kori változata

régész, néprajzkutató, tanár

Tartalomjegyzék

Élete

Banner Benedek

1884. április 25-én Székudvaron született. Édesapja Banner József (1848–1931) okl. gazda, édesanyja Wieland Mária Krisztina (1857–1893). Három testvére született: Mária (1882–1927), Miklós (1886–1941) és János (1888–1971).

Gyermekkorát Békésen töltötte, Békéscsabán a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett. A kolozsvári egyetem elvégzése után (19011905), 1905-ben történelem–földrajz szakos tanári szakvizsgát tett. 1912-ben néprajzból doktorált Kolozsváron.

1923-ban eljegyezte Jeney Gizellát, a női ipartanonc-iskola tanítóját, akit 1924. február 3-án, Biharnagybajomban feleségül vett.

Budapesten hunyt el 1968. szeptember 24-én.

Munkássága

Pályájának kezdeti szakaszában újságíróként, gyakorló tanárként, valamint magánnevelőként tevékenykedett. 1910 és 1914 között a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-társulat másodtitkára és a temesvári múzeum néprajzi osztályának vezetője volt. A háború kitöréséig a temesvári magyar kir. áll. főreál iskolában tanított, és onnan vonult hadba a részleges mozgósítás napján. 1915. október 21-én orosz fogságba esett. Közel 5 évet töltött Szibéria különböző fogolytáboraiban, ahol – egykori iskolatársa – Gyóni Géza fogolytársa volt.

A hadifogságból hazatérve 1921-től Békéscsabán a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban tanított, melynek 1934 és 1945 között az igazgatója is volt. Igazgatóként didaktikai, pedagógiai, földrajzi és történelmi kérdésekkel foglalkozott és tankönyvet is írt. Irodalmi és tudományos tevékenységét elismerve, a szegedi Dugonics Társaság és a szegedi Alföldkutató Bizottság tagjai közé választották. Az Auróra Kör szépirodalmi osztályát elnökként vezette.

1923-ban lett a békéscsabai múzeum munkatársa. 1925-től gondozta a néprajzi anyagot, majd az 1930-as évek elején – amikor Rell Lajos, az intézmény igazgatója végleg megvált vezetői tisztségétől – a Régiség-, Érem- és Ereklye Tárat vette át. Jó felkészültségű, széles körű régészeti, néprajzi, történeti ismeretekkel rendelkezett. A néprajz és muzeológia mellett régészettel is foglalkozott. Ez utóbbi öccsének, Banner Jánosnak köszönhető, aki az 1920-as évektől a szegedi egyetem régészeti tanszékén dolgozott, és akinek szegedi és hódmezővásárhelyi ásatásain 19251943 között rendszeresen részt vett. Békés megyében is több ásatáson jelen volt: 1942-ben a Kerepeczky-tanyánál, 1951-ben az eleki téglagyárnál, 1930-ban Békéscsaba–Fényesen egy szkíta és kelta temető területén, 1932-ben Telekgerendáson. 1940-ben szkíta sírt tártak fel a Deák Ferenc utcában és szarmata koriakat az Árpád-soron. 1945 és 1950 között a múzeum régészeti tevékenységét a nyugdíjas Banner Benedek koordinálta.

Az 1926-ban megszerveződő Csabai Öregdiákok Szövetségének alapító ülésén társelnöknek választották Szalay József mellé. 1929-ben virilis jog gyakorlással bízták meg a békéscsabai képviselő testületben.

Lényegesnek tartotta a megye múzeum ügyének fejlesztését. 1935-ben rendezte a múzeum anyagát és állandó régészeti–néprajzi kiállítást hozott létre. 1936-ban a békéscsabai Munkácsy Mihály-szobor felállításának kezdeményezői között volt. Számos néprajzi, régészeti tárgyú írása és a hadifogság élményeit feldolgozó kötete jelent meg. 1946-ban bekövetkezett nyugdíjba vonulása után főleg néprajzi vonatkozású cikkeket írt. Munkásságáért megkapta az Eötvös Loránd Tudományegyetem aranydiplomáját.

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök