Balás Ádám (1872–1950)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
a (Balás Ádám (1872-?) lapot átneveztem Balás Ádám (1872–?) névre: Hosszú kötőjel)
a (Szócikkcímek egységesítése)
12. sor: 12. sor:
'''Tanári pályáját''' [[1896|1896-ban]] a '''vágújhelyi alreáliskolában kezdte''' előbb helyettes, majd rendes tanári pozícióban. [[1897]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] a vallás- és közoktatásügyi miniszter klasszika-filológia tanárrá nevezte ki az eperjesi főgimnáziumban. A következő évben megszerezte tanári végzettségét görög nyelv és irodalomból is. [[1899]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-től]] '''a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban]] tanított egészen a nyugdíjba vonulásáig.''' Az iskolai ügyekből lelkiismeretesen kivette a részét: 31 éven keresztül végezte az osztályfőnöki teendőket, volt a filológiai szertár felelőse, 15 évig vezette a tanári könyvtárat. Ezen kívül többször volt a tanári értekezletek és a kormányzó-bizottság jegyzője; éveken át volt igazgatóhelyettes. Támogatta az Ifjúsági Segítő Egyesületet, valamint a gimnáziumi alumneumot. Vezetésével kezdte meg működését a Rudolf Főgimnázium sakk-köre.
'''Tanári pályáját''' [[1896|1896-ban]] a '''vágújhelyi alreáliskolában kezdte''' előbb helyettes, majd rendes tanári pozícióban. [[1897]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] a vallás- és közoktatásügyi miniszter klasszika-filológia tanárrá nevezte ki az eperjesi főgimnáziumban. A következő évben megszerezte tanári végzettségét görög nyelv és irodalomból is. [[1899]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-től]] '''a [[Az evangélikus gimnázium (Békéscsaba)|békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban]] tanított egészen a nyugdíjba vonulásáig.''' Az iskolai ügyekből lelkiismeretesen kivette a részét: 31 éven keresztül végezte az osztályfőnöki teendőket, volt a filológiai szertár felelőse, 15 évig vezette a tanári könyvtárat. Ezen kívül többször volt a tanári értekezletek és a kormányzó-bizottság jegyzője; éveken át volt igazgatóhelyettes. Támogatta az Ifjúsági Segítő Egyesületet, valamint a gimnáziumi alumneumot. Vezetésével kezdte meg működését a Rudolf Főgimnázium sakk-köre.
-
Iskolai tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum|békéscsabai múzeum]] alapításában. [[1900]] és [[1902]] között ő volt a múzeum-egyesület első vezetője.''' [[1902|1902-ben]] azonban '''váratlanul lemondott''', [[Krammer Nándor (1855–1921)|Krammer Nándor]] váltotta. Lemondása évében '''jegyezte el''' [[Hegyi Zsigmond]] mérnök és földbirtokos lányát, '''Irmát'''.  
+
Iskolai tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a '''[[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|békéscsabai múzeum]] alapításában. [[1900]] és [[1902]] között ő volt a múzeum-egyesület első vezetője.''' [[1902|1902-ben]] azonban '''váratlanul lemondott''', [[Krammer Nándor (1855–1921)|Krammer Nándor]] váltotta. Lemondása évében '''jegyezte el''' [[Hegyi Zsigmond]] mérnök és földbirtokos lányát, '''Irmát'''.  
Balás Ádámot foglalkoztatta a '''régészet''', sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást [[Tótkomlós|Tótkomlóson]], az ún. Teleki-pusztán kezdte meg, majd [[Mezőberény|Mezőberényben]] a Gácsháti pusztán folytatta, ahol egy férfi csontvázat talált fegyverekkel. Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal.   
Balás Ádámot foglalkoztatta a '''régészet''', sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást [[Tótkomlós|Tótkomlóson]], az ún. Teleki-pusztán kezdte meg, majd [[Mezőberény|Mezőberényben]] a Gácsháti pusztán folytatta, ahol egy férfi csontvázat talált fegyverekkel. Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal.   
-
Ifjabb éveiben a '''társadalmi és egyházi életben is tevékenyen részt vett'''. Ellenőre volt a Békéscsabai Evangélikus Nőegyesületnek, választmányi tagja a Luther-Szövetségnek, a Nemzeti Szövetségnek és a békéscsabai Casino-egyletnek. A Vörös Kereszt Egylet jegyzője (1912/13–1915/16), helyettes titkára, a Tudakozó Irodájának vezetője (1915/16) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka (1914/15–1915/1916) is volt. Tagja volt az Öreg Diákok Szövetségének is. A Békés-Csabai Múzeum-Egyesület előadójaként többször tartott népszerű tudományos előadásokat az ókori építészetről és szobrászatról, az ókori cirkuszokról és színházakról. Adománnyal támogatta a békéscsabai [[Kossuth-szobor]] felállítását. Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a [[Békésmegyei Közlöny|Békésmegyei Közlönybe]], a [[Békésmegyei Függetlenség|Békésmegyei Függetlenségbe]] és a [[Körösvidék|Körösvidékbe]].  
+
Ifjabb éveiben a '''társadalmi és egyházi életben is tevékenyen részt vett'''. Ellenőre volt a Békéscsabai Evangélikus Nőegyesületnek, választmányi tagja a Luther-Szövetségnek, a Nemzeti Szövetségnek és a békéscsabai Casino-egyletnek. A Vörös Kereszt Egylet jegyzője (1912/13–1915/16), helyettes titkára, a Tudakozó Irodájának vezetője (1915/16) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka (1914/15–1915/1916) is volt. Tagja volt az Öreg Diákok Szövetségének is. A Békés-Csabai Múzeum-Egyesület előadójaként többször tartott népszerű tudományos előadásokat az ókori építészetről és szobrászatról, az ókori cirkuszokról és színházakról. Adománnyal támogatta a békéscsabai [[Kossuth-szobor]] felállítását. Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a [[Békésmegyei Közlöny|''Békésmegyei Közlöny''be]], a [[Békésmegyei Függetlenség|''Békésmegyei Függetlenség''be]] és a [[Körösvidék (1)|''Körösvidék''be]].  
Több mint 30 évi pedagógiai múlt után [[1930]]. [[június 25.|június 25-én]] saját '''kérésére vonult nyugdíjba''', egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős '''ösztöndíj-alapítványt hozott létre''' a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben '''helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított''' 4 osztályban. [[1932|1932-ben]] Radvánszky Albert, evangélikus egyházi főhatóság '''címzetes igazgatói címet adományozott számára'''. Az ünnepélyes kinevezésre [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] került sor a Rudolf Főreálgimnáziumban.   
Több mint 30 évi pedagógiai múlt után [[1930]]. [[június 25.|június 25-én]] saját '''kérésére vonult nyugdíjba''', egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős '''ösztöndíj-alapítványt hozott létre''' a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben '''helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított''' 4 osztályban. [[1932|1932-ben]] Radvánszky Albert, evangélikus egyházi főhatóság '''címzetes igazgatói címet adományozott számára'''. Az ünnepélyes kinevezésre [[szeptember 18.|szeptember 18-án]] került sor a Rudolf Főreálgimnáziumban.   
49. sor: 49. sor:
== Kapcsolódó irodalom ==
== Kapcsolódó irodalom ==
-
* A békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-gimnázium ... évkönyve az ... iskolai évről. Közzéteszi Pataki Sámuel.... - Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1939–1944. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* A békéscsabai Ág. Hitv. Ev. Rudolf-gimnázium ... évkönyve az ... iskolai évről. Közzéteszi Pataki Sámuel.... - Békéscsaba : Rudolf Gimn., 1939–1944 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Száz év műtárgyai a Munkácsy Mihály Múzeumban 1899–1999. szerk.: Grin Igor, Szatmári Imre. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
-
* Tanárok és tanítványok : életrajzok és visszaemlékezések a Békéscsabai Ágostai hitvallású Evangélikus Rudolf Gimnázium tanárairól és sikeres diákjairól. szerk.: Forján János. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Gimn. Öregdiákok Baráti Köre, 2008. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Tanárok és tanítványok : életrajzok és visszaemlékezések a Békéscsabai Ágostai hitvallású Evangélikus Rudolf Gimnázium tanárairól és sikeres diákjairól. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : Békéscsabai Evangélikus Gimn. Öregdiákok Baráti Köre, 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
* Vass István, G.: Egy kortörténeti mű 1920-ból : Balás Ádám: A proletárdiktatúra Békéscsabán In: Levéltári Szemle 1989/1. [https://goo.gl/bzcS64 23–36. p.] (Látogatva: 2017.06.07.)
* Vass István, G.: Egy kortörténeti mű 1920-ból : Balás Ádám: A proletárdiktatúra Békéscsabán In: Levéltári Szemle 1989/1. [https://goo.gl/bzcS64 23–36. p.] (Látogatva: 2017.06.07.)

A lap 2021. március 29., 13:50-kori változata

tanár, a Békéscsabai Múzeum-Egyesület elnöke

Tartalomjegyzék

Élete

Balás Ádám.jpg

Balás Ádám 1872. december 6-án Békéscsabán született Balás György és Petrovszky Dorottya gyermekeként.

A középiskola alsó négy osztályát a csabai algimnáziumban, a felső osztályokat a szarvasi főgimnáziumban végezte. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a Budapesti Tudományegyetem Jogi Karán tanult, később átiratkozott a Bölcsészeti Karra, ahol Hegedűs István, Ballagi Aladár és Lánczy Gyula professzor tanítványa volt. Oklevelét latin nyelvből és történelemből 1897-ben szerezte meg.

1902. augusztus 16-án megházasodott, Hegyi Máriát vette feleségül.

Munkássága

Tanári pályáját 1896-ban a vágújhelyi alreáliskolában kezdte előbb helyettes, majd rendes tanári pozícióban. 1897. szeptember 1-jén a vallás- és közoktatásügyi miniszter klasszika-filológia tanárrá nevezte ki az eperjesi főgimnáziumban. A következő évben megszerezte tanári végzettségét görög nyelv és irodalomból is. 1899. szeptember 1-től a békéscsabai Rudolf Főgimnáziumban tanított egészen a nyugdíjba vonulásáig. Az iskolai ügyekből lelkiismeretesen kivette a részét: 31 éven keresztül végezte az osztályfőnöki teendőket, volt a filológiai szertár felelőse, 15 évig vezette a tanári könyvtárat. Ezen kívül többször volt a tanári értekezletek és a kormányzó-bizottság jegyzője; éveken át volt igazgatóhelyettes. Támogatta az Ifjúsági Segítő Egyesületet, valamint a gimnáziumi alumneumot. Vezetésével kezdte meg működését a Rudolf Főgimnázium sakk-köre.

Iskolai tevékenységén kívül jelentős szerepet játszott a békéscsabai múzeum alapításában. 1900 és 1902 között ő volt a múzeum-egyesület első vezetője. 1902-ben azonban váratlanul lemondott, Krammer Nándor váltotta. Lemondása évében jegyezte el Hegyi Zsigmond mérnök és földbirtokos lányát, Irmát.

Balás Ádámot foglalkoztatta a régészet, sorra járta a megye ismert vagy kevésbé ismert lelőhelyeit. Az ásatást Tótkomlóson, az ún. Teleki-pusztán kezdte meg, majd Mezőberényben a Gácsháti pusztán folytatta, ahol egy férfi csontvázat talált fegyverekkel. Ugyanitt népvándorláskori sírokat és egy temetőt is feltártak csontvázakkal.

Ifjabb éveiben a társadalmi és egyházi életben is tevékenyen részt vett. Ellenőre volt a Békéscsabai Evangélikus Nőegyesületnek, választmányi tagja a Luther-Szövetségnek, a Nemzeti Szövetségnek és a békéscsabai Casino-egyletnek. A Vörös Kereszt Egylet jegyzője (1912/13–1915/16), helyettes titkára, a Tudakozó Irodájának vezetője (1915/16) és a békéscsabai polgárőrség parancsnoka (1914/15–1915/1916) is volt. Tagja volt az Öreg Diákok Szövetségének is. A Békés-Csabai Múzeum-Egyesület előadójaként többször tartott népszerű tudományos előadásokat az ókori építészetről és szobrászatról, az ókori cirkuszokról és színházakról. Adománnyal támogatta a békéscsabai Kossuth-szobor felállítását. Munkatársa volt a helyi lapoknak: számos politikai, társadalmi és közgazdasági cikket írt a Békésmegyei Közlönybe, a Békésmegyei Függetlenségbe és a Körösvidékbe.

Több mint 30 évi pedagógiai múlt után 1930. június 25-én saját kérésére vonult nyugdíjba, egészségügyi okokra hivatkozva. Nyugdíjba vonulásakor 1000 pengős ösztöndíj-alapítványt hozott létre a jól tanuló protestáns diákok számára. Az 1932/33-as tanévben helyettesítő tanárként ismét történelmet tanított 4 osztályban. 1932-ben Radvánszky Albert, evangélikus egyházi főhatóság címzetes igazgatói címet adományozott számára. Az ünnepélyes kinevezésre szeptember 18-án került sor a Rudolf Főreálgimnáziumban. 1943-ban egykori tanárként részt vett az 1902-ben érettségizettek – Gyóni Géza volt osztálytársai – 41 éves találkozóján.

Művei

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök