Búzanemesítés

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(formázás)
a (Belső hivatkozás javítása)
 
(5 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
[[Fájl:Buzanemesites borito.jpg|bélyegkép|300px|A kötet hasonmás-kiadásának borítója]]
Mokry Sámuel: Búzanemesítés
Mokry Sámuel: Búzanemesítés
== A kötet háttere ==
== A kötet háttere ==
-
[[Mokry Sámuel (1832-1909)|Mokry Sámuelről]] '''mint a búzanemesítés első hazai kezdeményezőjéről emlékezik a magyar történelem.''' Az egykori lelkész, tanár és iskolaigazgató az [[1864]]. évi nagy aszály után fogott bele búzanemesítő tevékenységbe a Békéscsaba gerendási határában, az Inkey családtól bérelt birtokán. A hagyományos magyar tájfajtákkal kísérletezett, szelekcióval nemesítette a jól bokrosodó, a rozsdabetegségre kevésbé érzékeny, korai érésű egyedeket. '''A terméshozamok növelésén kívül az aszálynak jobban ellenálló, a fagyot is elviselő, nagy kalászt fejlesztő búzafajták nemesítését tűzte ki célul.'''
+
[[Mokry Sámuel (1832–1909)|Mokry Sámuelről]] '''mint a búzanemesítés első hazai kezdeményezőjéről emlékezik a magyar történelem.''' Az egykori lelkész, tanár és iskolaigazgató az [[1864]]. évi nagy aszály után fogott bele búzanemesítő tevékenységbe a [[Békéscsaba]] [[Gerendás|gerendási]] határában, az Inkey családtól bérelt birtokán. A hagyományos magyar tájfajtákkal kísérletezett, szelekcióval nemesítette a jól bokrosodó, a rozsdabetegségre kevésbé érzékeny, korai érésű egyedeket. '''A terméshozamok növelésén kívül az aszálynak jobban ellenálló, a fagyot is elviselő, nagy kalászt fejlesztő búzafajták nemesítését tűzte ki célul.'''
-
Kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta: birtokán hatvan százalékkal nőttek a terméshozamok, az általa előállított vetőmagnak nagy keletje volt a gazdák körében. A búzanemesítéssel országos hírnévre tett szert, valamint jelentős, mai értéken mintegy 360 millió forintot kitevő vagyonhoz jutott. Nemesítési munkájának eredményei [[1873]]–[[1874]]-re értek be, tapasztalatait előbb szaklapokban – így például a Gazdasági Lapok című folyóiratban – közölte, majd az [[1875]]-ben [[Gyula|Gyulán]] megjelent, '''Búzanemesítés című, 65 oldalas füzetében foglalta össze, mely az első magyar szakkönyv a témában.'''
+
Kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta: birtokán hatvan százalékkal nőttek a terméshozamok, az általa előállított vetőmagnak nagy keletje volt a gazdák körében. A búzanemesítéssel országos hírnévre tett szert, valamint jelentős, mai értéken mintegy 360 millió forintot kitevő vagyonhoz jutott. Nemesítési munkájának eredményei [[1873]]–[[1874]]-re értek be, tapasztalatait előbb szaklapokban – így például a Gazdasági Lapok című folyóiratban – közölte, majd az [[1875]]-ben [[Gyula|Gyulán]] megjelent, '''Búzanemesítés című, 64 oldalas füzetében foglalta össze, mely az első magyar szakkönyv a témában.'''
== Tartalom ==
== Tartalom ==
=== Bevezető ===
=== Bevezető ===
-
A könyv bevezetőjében a szerző a magyar mezőgazdaság súlyos állapotáról, a búzanemesítés szükségességéről és gyakorlati hasznáról ír, melynek lényegét így foglalja össze: „...lehet-e ez úton ezrekkel gyarapítani az egyet, milliókkal a nemzet vagyonát?” Emellett kifejti, hogy a külföldi példák, tapasztalatok, bár hasznosak, de – Magyarország természeti adottságai miatt – nem vehetők át egy az egyben.
+
A könyv bevezetőjében a szerző a magyar mezőgazdaság súlyos állapotáról, a búzanemesítés szükségességéről és gyakorlati hasznáról ír, melynek lényegét így foglalja össze: ''„...lehet-e ez úton ezrekkel gyarapítani az egyet, milliókkal a nemzet vagyonát?”'' Emellett kifejti, hogy a külföldi példák, tapasztalatok, bár hasznosak, de – Magyarország természeti adottságai miatt – nem vehetők át egy az egyben.
=== Nemesítés ===
=== Nemesítés ===
A nemesítés elmélete című fejezetben a magyar búzafajták sajátosságait, a mezőgazdaság helyzetét taglalja. A honi búzafajták gyenge minőségének okát a hanyag, gondatlan művelésben, a föld folytonos „kizsarolásában”, a nem megfelelő vetőmagok használatában látja. Tévesnek tartja azt a nézetet, hogy a mezei gazdálkodáshoz a legkevesebb előműveltség kell, mint kifejti, ''„aki jó mezőgazda akar lenni, annak roppant sok és alapos, minden ízében tudományon alapuló ismerettel kell bírnia. (…) Mi az időjárást, a csapásokat okoljuk, s szegények maradunk; holott nyomorúságunk oka inkább a tudatlanság és tunyaság, irtózás a tanulástól és a fáradalmaktól!”'' A búzanövény tökéletesedésének öt kellékét sorolja fel: a megfelelő magválasztás, a föld jó erőben tartása és mély megművelése, a ritka vetés és a vetés szakszerű gondozása.  
A nemesítés elmélete című fejezetben a magyar búzafajták sajátosságait, a mezőgazdaság helyzetét taglalja. A honi búzafajták gyenge minőségének okát a hanyag, gondatlan művelésben, a föld folytonos „kizsarolásában”, a nem megfelelő vetőmagok használatában látja. Tévesnek tartja azt a nézetet, hogy a mezei gazdálkodáshoz a legkevesebb előműveltség kell, mint kifejti, ''„aki jó mezőgazda akar lenni, annak roppant sok és alapos, minden ízében tudományon alapuló ismerettel kell bírnia. (…) Mi az időjárást, a csapásokat okoljuk, s szegények maradunk; holott nyomorúságunk oka inkább a tudatlanság és tunyaság, irtózás a tanulástól és a fáradalmaktól!”'' A búzanövény tökéletesedésének öt kellékét sorolja fel: a megfelelő magválasztás, a föld jó erőben tartása és mély megművelése, a ritka vetés és a vetés szakszerű gondozása.  
17. sor: 18. sor:
== Kötet információk ==
== Kötet információk ==
-
* Mokry Sámuel: Búzanemesítés. Dobay János könyvnyomdája, 64 oldal  Gyula, 1875. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
+
* Mokry Sámuel: Búzanemesítés. Gyula : Dobay János könyvnyomdája, 1875 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
[[Kategória: Békés megyei kiadványok]]
[[Kategória: Békés megyei kiadványok]]
[[Kategória: Békéscsabai Települési Értéktár]]
[[Kategória: Békéscsabai Települési Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2021. március 13., 08:53-kori változata

A kötet hasonmás-kiadásának borítója

Mokry Sámuel: Búzanemesítés

Tartalomjegyzék

A kötet háttere

Mokry Sámuelről mint a búzanemesítés első hazai kezdeményezőjéről emlékezik a magyar történelem. Az egykori lelkész, tanár és iskolaigazgató az 1864. évi nagy aszály után fogott bele búzanemesítő tevékenységbe a Békéscsaba gerendási határában, az Inkey családtól bérelt birtokán. A hagyományos magyar tájfajtákkal kísérletezett, szelekcióval nemesítette a jól bokrosodó, a rozsdabetegségre kevésbé érzékeny, korai érésű egyedeket. A terméshozamok növelésén kívül az aszálynak jobban ellenálló, a fagyot is elviselő, nagy kalászt fejlesztő búzafajták nemesítését tűzte ki célul. Kitartó munkáját és szakértelmét fényes siker koronázta: birtokán hatvan százalékkal nőttek a terméshozamok, az általa előállított vetőmagnak nagy keletje volt a gazdák körében. A búzanemesítéssel országos hírnévre tett szert, valamint jelentős, mai értéken mintegy 360 millió forintot kitevő vagyonhoz jutott. Nemesítési munkájának eredményei 18731874-re értek be, tapasztalatait előbb szaklapokban – így például a Gazdasági Lapok című folyóiratban – közölte, majd az 1875-ben Gyulán megjelent, Búzanemesítés című, 64 oldalas füzetében foglalta össze, mely az első magyar szakkönyv a témában.

Tartalom

Bevezető

A könyv bevezetőjében a szerző a magyar mezőgazdaság súlyos állapotáról, a búzanemesítés szükségességéről és gyakorlati hasznáról ír, melynek lényegét így foglalja össze: „...lehet-e ez úton ezrekkel gyarapítani az egyet, milliókkal a nemzet vagyonát?” Emellett kifejti, hogy a külföldi példák, tapasztalatok, bár hasznosak, de – Magyarország természeti adottságai miatt – nem vehetők át egy az egyben.

Nemesítés

A nemesítés elmélete című fejezetben a magyar búzafajták sajátosságait, a mezőgazdaság helyzetét taglalja. A honi búzafajták gyenge minőségének okát a hanyag, gondatlan művelésben, a föld folytonos „kizsarolásában”, a nem megfelelő vetőmagok használatában látja. Tévesnek tartja azt a nézetet, hogy a mezei gazdálkodáshoz a legkevesebb előműveltség kell, mint kifejti, „aki jó mezőgazda akar lenni, annak roppant sok és alapos, minden ízében tudományon alapuló ismerettel kell bírnia. (…) Mi az időjárást, a csapásokat okoljuk, s szegények maradunk; holott nyomorúságunk oka inkább a tudatlanság és tunyaság, irtózás a tanulástól és a fáradalmaktól!” A búzanövény tökéletesedésének öt kellékét sorolja fel: a megfelelő magválasztás, a föld jó erőben tartása és mély megművelése, a ritka vetés és a vetés szakszerű gondozása.

Tapasztalatok, eredmények

A következő két fejezetben saját tapasztalatairól és eredményeiről ad számot, valamint a búzanemesítés kapcsán felmerült ellenvetésekről és nehézségekről értekezik.

Befejezés

A könyv befejező részében Mokry a búzanemesítés nemzetgazdasági fontosságát, lehetséges jövőjét taglalja. Itt olvashatjuk az 1874-ben a földművelési minisztériumhoz felterjesztett emlékiratát, melyben felvázolja részletesen kidolgozott javaslatait arra nézve, miként lehetne a nemes búza vetését országszerte általánosan mielőbb elterjeszteni. A füzet a minisztérium elismerő, de nemleges válaszával zárul, melyben az ország kedvezőtlen pénzügyi viszonyaira, a beruházások tetemes költségeire való hivatkozással utasítják vissza Mokry Sámuel nagyszabású tervét.

Kötet információk

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök