Andrássy–Almásy-kastély (Kétegyháza)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(szócikk létrehozása)
a (Képgaléria létrehozása)
 
(9 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
Az Andrássy-(Lukács)-Almásy-kastély Kétegyházán, a Gyulai utca 15. szám alatt található. Megközelíthető gépkocsival és autóbusszal is Békéscsaba irányából.
+
Az Andrássy–Almásy-kastély '''[[Kétegyháza|Kétegyházán]], a Gyulai utca 15.''' szám alatt található. [[Békéscsaba]] irányából gépkocsival és autóbusszal is megközelíthető.
== Története ==
== Története ==
 +
[[Fájl:Ketegyhaza kastely 20110923.jpg|bélyegkép|300px|Kastélyrészlet]]
 +
A kastély alapját képező '''barokk kúriát [[1742|1742-ben]] építette gróf Andrássy Zsigmond''' a kétegyházi birtokán. Feleségével, Kun Zsuzsannával [[1749|1749-ben]] a kastély '''mellé emeltették a vármegye egyik legkorábbi kegyúri katolikus templomát'''. Az építkezés során majort és kastélyparkot is kialakítottak. Andrássy Zsigmond halála ([[1750]]) után fia, György (†[[1776]]) birtokolta a kúriát, aki [[1750]]–[[1776]] között jelentősen növelte annak méretét.
-
A kastély alapját képező kúriát 1742-ben építette gróf Andrássy Zsigmond, 1749-ben emelték a kastély mellé a megye egyik legkorábbi kegyúri katolikus templomát. 1750. és 1776. között Andrássy György birtokolta a kúriát, ebben az időszakban jelentősen növelte annak méretét.  
+
Az uradalmat [[1776]] és [[1794]] között '''Lukács Izsák Gergely''' vármegyei ülnök '''és testvére, Lázár bérelte'''. A rezidencián ebben az időszakban ferences házi káplánok szolgáltak. [[1794|1794-ben]] kihalt a siklói Andrássy család férfiága, a családi birtokok visszaszálltak a koronára.  
-
1858 márciusában a kastély és a templom gyújtogatás következtében leégett. A helyreállítás terveinek elkészítésére Ybl Miklóst kérték fel. A munkálatok 1859-60 között zajlottak, kibővítették a kastélyt és elkészítették a romantikus stílusú öntöttvas teraszt.
+
'''A kastély [[1799|1799-ben]] az [[Almásy család|Almásy família]] tulajdonába került.''' Almásy Alajos császári és királyi kamarás [[1830|1830-tól]] a rezidencián lakott. '''[[1858]] márciusában leégett a kastély és a templom.''' Almásy Kálmán a család építészét, '''[[Ybl Miklós (1814–1891)|Ybl Miklóst]] bízta meg a helyreállítás terveinek elkészítésével'''. A munkálatok [[1859]]–[[1860]] között zajlottak. A barokk kastélyt '''kibővítették, neoreneszánsz elemekkel díszítették, emeletét lebontották'''. Ekkor készült a '''romantikus stílusú öntöttvas terasz'''. A templom lépcsőzetes oromzatot kapott, és új harangtornyot emeltek (feltételezhetően Ybl munkája volt). A kastélyt angolpark és franciakert vette körül. [[1895|1895-ben]] helyreállították a templomot, a kastélyt pedig átalakították. Az Almásy család '''kápolnát és kriptát építtetett''' a templom oldalához. Almásy Kálmán halála után ([[1898]]) a birtok fia, Almásy Dénes császári és királyi kamarás tulajdona lett.
-
A templom ekkor kapta a lépcsőzetes oromzatát azonban a harangtornyát nem állították helyre, helyette egy új harangtornyot emeltek. Valószínűsíthető, hogy ez is Ybl műve. 1895-ben Almásy Kálmán restauráltatta a templomot és a kastélyon is végrehajtottak ez idő tájt átalakításokat.
+
[[1919]]. [[március 14.]] és [[április 15.]] között az Arad megyei Munkástanács és Direktórium székhelyéül szolgált az ingatlan. '''[[1940|1940-re]] elkészült a''' főépületet és az L alakú mellékszárnyat összekötő '''kocsiáthajtó'''.
-
+
 
-
1940-re már elkészült a főépületet és a mellékszárnyat összekötő kocsiáthajtó.
+
A II. világháború után '''a kastélyt és a templomot is kifosztották'''. Az épületben a Földműves Szövetkezet kapott helyett. Egy [[1951|1951-es]] leírás szerint a kastélynak '''42 szobája volt'''. [[1952|1952-ben]] '''szakiskola költözött az épületbe'''. [[1978|1978-ban]] a templom alatt – több koporsómaradvány mellett – megtalálták Andrássy Zsigmond kriptáját. Az egykori kastélypark területén víztorony, étterem, igazgatói épület létesült, valamint sportpályákat alakítottak ki. Az épületben gabonatermesztési eszközöket és gépeket bemutató '''állandó kiállítást rendeztek be'''.
 +
 
 +
== Képgaléria ==
 +
<Gallery widths="300px" heights="300px">
 +
Fájl:Ontottvas terasz.JPG|A terasz öntöttvas korláttal
 +
Fájl:Kocsiathajto.JPG|Kocsiáthajtó
 +
</Gallery>
 +
 
 +
== Források ==
 +
* Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxonómiai felmérése. 1. kötet. 1988. 206. p. (Lelőhely: Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára)
 +
* Kétegyháza – Andrássy – Almássy kastély 1859–60. In: [http://www.ybl2014.hu/meglevo-epuletei/kastelyok/ketegyhaza-andrassy-almassy-kastely-1859-60/ Ybl2014.hu] (Látogatva: 2014. 12. 04.)
 +
* Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon : Békés megye kastélyai és kúriái. Budapest : Fo-Rom Invest, 2009 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Az Alföldünk egyik ékköve. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_2006_05/?pg=351&layout=s Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 121. szám (2006. május 25.) 12. p.]
 +
* Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia: Ybl összes : 52 város 113 épület. Budapest : Látóhatár Kiadó, 2014 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Szelekovszky László: Kastélyok és kúriák Békés megyében. Békéscsaba : Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyes., 2008 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Ybl Ervin: Ybl Miklós. Budapest : Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1956 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
== Külső hivatkozások ==
 +
 
 +
* Andrássy-Almásy kastély és kápolna. In: [http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2492 Muemlekem.hu] (Látogatva: 2014. 12. 04.)
 +
* Kétegyházi Andrássy-Almássy kastély. In: [http://www.wenckheim.hu/ketegyhaza.html Wenckheim.hu] (Látogatva: 2014. 12. 04.)
 +
 
 +
[[Kategória:Kétegyháza]] [[Kategória:Műemlékek]] [[Kategória:Épített értékek]] [[Kategória:Kastélyok és kúriák]]

A lap jelenlegi, 2021. április 22., 11:05-kori változata

Az Andrássy–Almásy-kastély Kétegyházán, a Gyulai utca 15. szám alatt található. Békéscsaba irányából gépkocsival és autóbusszal is megközelíthető.

Tartalomjegyzék

Története

Kastélyrészlet

A kastély alapját képező barokk kúriát 1742-ben építette gróf Andrássy Zsigmond a kétegyházi birtokán. Feleségével, Kun Zsuzsannával 1749-ben a kastély mellé emeltették a vármegye egyik legkorábbi kegyúri katolikus templomát. Az építkezés során majort és kastélyparkot is kialakítottak. Andrássy Zsigmond halála (1750) után fia, György (†1776) birtokolta a kúriát, aki 17501776 között jelentősen növelte annak méretét.

Az uradalmat 1776 és 1794 között Lukács Izsák Gergely vármegyei ülnök és testvére, Lázár bérelte. A rezidencián ebben az időszakban ferences házi káplánok szolgáltak. 1794-ben kihalt a siklói Andrássy család férfiága, a családi birtokok visszaszálltak a koronára.

A kastély 1799-ben az Almásy família tulajdonába került. Almásy Alajos császári és királyi kamarás 1830-tól a rezidencián lakott. 1858 márciusában leégett a kastély és a templom. Almásy Kálmán a család építészét, Ybl Miklóst bízta meg a helyreállítás terveinek elkészítésével. A munkálatok 18591860 között zajlottak. A barokk kastélyt kibővítették, neoreneszánsz elemekkel díszítették, emeletét lebontották. Ekkor készült a romantikus stílusú öntöttvas terasz. A templom lépcsőzetes oromzatot kapott, és új harangtornyot emeltek (feltételezhetően Ybl munkája volt). A kastélyt angolpark és franciakert vette körül. 1895-ben helyreállították a templomot, a kastélyt pedig átalakították. Az Almásy család kápolnát és kriptát építtetett a templom oldalához. Almásy Kálmán halála után (1898) a birtok fia, Almásy Dénes császári és királyi kamarás tulajdona lett. 1919. március 14. és április 15. között az Arad megyei Munkástanács és Direktórium székhelyéül szolgált az ingatlan. 1940-re elkészült a főépületet és az L alakú mellékszárnyat összekötő kocsiáthajtó.

A II. világháború után a kastélyt és a templomot is kifosztották. Az épületben a Földműves Szövetkezet kapott helyett. Egy 1951-es leírás szerint a kastélynak 42 szobája volt. 1952-ben szakiskola költözött az épületbe. 1978-ban a templom alatt – több koporsómaradvány mellett – megtalálták Andrássy Zsigmond kriptáját. Az egykori kastélypark területén víztorony, étterem, igazgatói épület létesült, valamint sportpályákat alakítottak ki. Az épületben gabonatermesztési eszközöket és gépeket bemutató állandó kiállítást rendeztek be.

Képgaléria

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök