Alföld–Fiumei Vasút
A BékésWiki wikiből
(Változatok közti eltérés)
(Képgaléria törlése + Kép beillesztése a történeti részbe) |
a (Galéria létrehozása) |
||
| (4 közbeeső változat nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| - | Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar '''vasúttársaság''' volt a XIX. században. A társaság 1869 | + | [[Fájl:Alfold Fiume vasut mozdony 1943.jpg|bélyegkép|300px|A vasútvonalon egykor közlekedő mozdony]] |
| + | [[Fájl:Bcsaba_vasutallomas_kepeslap_00113.jpg|bélyegkép|300px|A békéscsabai vasútállomás, a társaság vonalának egyik pontja (1911 körül)]] | ||
| + | |||
| + | Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar '''vasúttársaság''' volt a XIX. században. A társaság [[1869]]–[[1871]] között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat. | ||
== Története == | == Története == | ||
| + | A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre ([[1867]] után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). '''Az Alföld–Fiumei vasútvonal megépítéséről [[1867]]. [[november 13.|november 13-án]] írtak alá a szerződést''' – az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére. | ||
| + | A vonal építésének '''célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül''' a főváros érintése nélkül '''eljuthassanak a fiumei kikötőbe'''. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket. | ||
| + | A több szakaszban épülő vasútvonal [[Békéscsaba|Békéscsabát]] (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét '''[[1871]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]] adták át'''. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából. | ||
| - | [[ | + | A békéscsabai vasútállomáson '''[[Alföld–Fiumei vasútvonal emléktáblája (Békéscsaba)|emléktábla]]''' emlékeztet az Alföld–Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a '''Békéscsaba–Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára''' készítette '''Návay Sándor''' [[1996|1996-ban]] (a Békéscsaba–Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld–Fiumei vasútvonalnak). |
| - | + | ||
| - | + | ||
| - | + | Az Alföld-Fiumei Vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé, lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig. | |
| - | Az Alföld-Fiumei | + | |
| + | == Képgaléria == | ||
| + | <Gallery widths="300px" heights="300px"> | ||
| + | Fájl:Nagyvarad Csaba vasut megnyitas.jpg|Cikk a csabai szakasz megnyitásáról | ||
| + | Fájl:Nagyvarad Eszek menetterv 1871.jpg|A Nagyvárad–Eszék vasútvonal menetterve 1871-től | ||
| + | Fájl:Uzletnyitas nagyvarad csaba 1871.jpg|Üzletnyitás a Nagyvárad–Csaba vonalon (hirdetés) | ||
| + | Fájl:Alfold-fiumei vasutvonal emlektabla.jpg|A vasútvonal 125. évfordulóján felavatott emléktábla | ||
| + | </Gallery> | ||
== Forrás == | == Forrás == | ||
| 17. sor: | 27. sor: | ||
== Kapcsolódó irodalom == | == Kapcsolódó irodalom == | ||
| - | * Szabó Ferenc: Az | + | * 125 éves az alföld–fiumei vasút. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_09/?pg=144&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 213. szám (1996. szeptember 12.) 5. p.] |
| + | * Goda Péter: A legmagyarabb vasútvonaltól a legközép-európaibbig. In: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesMegyeiNepujsag_1996_11/?pg=295&layout=s Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 275. szám (1996. november 25.) 8. p.] | ||
| + | * Nagyvárad - Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein - Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. Szerk.: Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Szabó Ferenc: Az Alföld–fiumei vasút Békés megyei szakaszának építéstörténete (1862–1871). In: Békési Élet, 7. évf. 2. szám (1972) 2.sz. 203–211. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Százhuszonöt éves az Alföld–Fiumei vasút. In: Békés Megyei Nap, 3. évf. 215. szám (1996. szeptember 14.) 11. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
| + | * Vasúthistória évkönyv. Főszerk.: Kerkápoly Endre. Budapest : MÁV Rt., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) | ||
== Külső hivatkozások == | == Külső hivatkozások == | ||
| - | * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld%E2%80%93Fiumei_Vas%C3%BAt | + | * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Alf%C3%B6ld%E2%80%93Fiumei_Vas%C3%BAt Alföld–Fiumei Vasút.] In: Wikipédia (Látogatva: 2014. 02. 05.) |
| + | |||
| + | [[Kategória:Békéscsaba közlekedése]] | ||
| + | [[Kategória:Békés megye közlekedése]] | ||
| + | [[Kategória:Békéscsabai Települési Értéktár]] | ||
| + | [[Kategória:Békéscsaba]] | ||
A lap jelenlegi, 2021. augusztus 28., 12:14-kori változata
Az Alföld–Fiumei Vasút egy magyar vasúttársaság volt a XIX. században. A társaság 1869–1871 között építette a Nagyvárad–Békéscsaba–Szeged–Szabadka–Eszék vonalat.
Tartalomjegyzék |
Története
A kiegyezést követően Magyarországon erőteljes polgári átalakulás ment végbe, amely kedvező hatással volt a gazdaságra, azon belül is a vasútépítésre (1867 után a magyar kormány döntött a vasútépítésekről, amíg a kiegyezés előtti időkben a vasútépítést az osztrák kormány engedélyezte). Az Alföld–Fiumei vasútvonal megépítéséről 1867. november 13-án írtak alá a szerződést – az 1868. évi VIII. törvénycikk Nagyváradtól Eszékig adta meg a létesítési engedélyt három magyar és osztrák pénzintézet, valamint tizenkét magánbefektető bankár és nagybirtokos részére. A vonal építésének célja az volt, hogy az Alföld terményei közvetlenül a főváros érintése nélkül eljuthassanak a fiumei kikötőbe. Ez volt az ország első olyan hosszabb vasútja, amely nem a fővárost kötötte össze az ország valamelyik tájegységével, hanem a mezőgazdasági termékekben leggazdagabb vidéki területeket. A több szakaszban épülő vasútvonal Békéscsabát (vagy ahogy akkor még nevezték Csabát) érintő részét 1871. szeptember 14-én adták át. A Nagyvárad–Csaba közötti vonal 87 km volt a forgalomba helyezett pálya 393 km-es teljes hosszából.
A békéscsabai vasútállomáson emléktábla emlékeztet az Alföld–Fiumei vasútvonalra. A domborműves emléktáblát a Békéscsaba–Szeged vasútvonal 125 éves évfordulójára készítette Návay Sándor 1996-ban (a Békéscsaba–Szeged között épített pálya része volt annak idején az Alföld–Fiumei vasútvonalnak).
Az Alföld-Fiumei Vasút megnyitotta volna az utat az Adriai tengerpart felé, lehetőséget teremtve arra, hogy a magyar Alföld mezőgazdasági árui eljuthassanak a tengeren át Európa és a többi kontinens országaiba. Azért feltételes a megfogalmazás, mert ez a vasúttársaság nem ért el Fiuméig.
Képgaléria
 Cikk a csabai szakasz megnyitásáról |
 A Nagyvárad–Eszék vasútvonal menetterve 1871-től |
 Üzletnyitás a Nagyvárad–Csaba vonalon (hirdetés) |
 A vasútvonal 125. évfordulóján felavatott emléktábla |
Forrás
- Paulik Katalin: „Őseink nyomában” klub útinapló IX. fejezet. [online] In: Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület. [2011.09.20]
Kapcsolódó irodalom
- 125 éves az alföld–fiumei vasút. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 213. szám (1996. szeptember 12.) 5. p.
- Goda Péter: A legmagyarabb vasútvonaltól a legközép-európaibbig. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 275. szám (1996. november 25.) 8. p.
- Nagyvárad - Fiume : a 100 éves gyorsvonat állomásai képeslapokon = Grosswardein - Rijeka : die Stationen des 100 Jährigen Schnellzuges auf Postkarten. Szerk.: Niedzielsky Katalin. Békéscsaba : Typografika, 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szabó Ferenc: Az Alföld–fiumei vasút Békés megyei szakaszának építéstörténete (1862–1871). In: Békési Élet, 7. évf. 2. szám (1972) 2.sz. 203–211. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Százhuszonöt éves az Alföld–Fiumei vasút. In: Békés Megyei Nap, 3. évf. 215. szám (1996. szeptember 14.) 11. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Vasúthistória évkönyv. Főszerk.: Kerkápoly Endre. Budapest : MÁV Rt., 1999 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Külső hivatkozások
- Alföld–Fiumei Vasút. In: Wikipédia (Látogatva: 2014. 02. 05.)
