1738–39. évi nagy pestisjárvány Békés megyében

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2020. június 3., 13:12-kor történt szerkesztése után volt.

1726-ban pestisjárvány tört ki az Oszmán Birodalom területén.

A járvány néhány évvel később Havasalföldön keresztül Erdélyben is megjelent, majd hamarosan Békés megyét is elérte. A pestis 17381740-ig tartó időszakban pusztított megyénkben.

Csabán 1738-ban hónapokig tombolt a járvány és a következő pár évben még kétszer kitört. Összesen 65 ember vesztette életét.

Gyulán a lakosság kétharmadát (1 059 fő) ragadta el a halálos kór. A települést egy időre zárt városnak minősítették, vásárokat hat évig nem tarthattak.

Körösladányban 220 fő hunyt el, ami a település lakosságának csaknem a fele volt.

Békésen az 1739. évi rendeletek és korlátozások annyira felháborították a lakosságot, hogy lázadás tört ki. A pestis tovább tombolt, a lakosság fele, 1 185 ember elhunyt. A lázadás során a békési főszolgabíró és a csendlegénység elmenekült. Csak két századnyi katona és a Gyuláról, Mezőberényből és Csabáról érkező fegyveresek tudták megfékezni a zavargásokat.

Minden településen járványkórházat állítottak fel a lakott területen kívül. Csabán a település szélén található szolgabírói ház látta el ezt a feladatot. Ha onnan fertőzött vagy fertőzéssel gyanúsított ember engedély nélkül távozott, szabadon agyonlőhető volt. A járványkórházban Burián Sámuel evangélikus lelkész biztosított egyházi szolgálatot. Úrvacsora idején egy hosszú bottal nyújtotta át az ostyát és a bort. A fertőzött és fertőzésgyanús embereket teljes családjukkal a járványkórházba, más néven vesztegházba (latinul contumatio) vitték. Lakásukat lezárták, ingóságaikat és ruhájukat pedig elégették az udvaron.

Békés megyében nem teljesen három év alatt 5 165 ember halt meg a pestisben. A későbbi, 1773-as összeírás szerint a megye lakossága 11 468 fő volt. Az adatokból érzékelhető, hogy a harminc évvel korábban zajló járvány milyen mértékű pusztítást végzett. A korabeli Helytartótanács tagjai a halálozási adatokat látva azonnal megvizsgálták a megye egészségügyi helyzetét. Az orvosi ellátás minőségét nem találták megfelelőnek, hiszen a megye területén két sebész kivételével egyetlen orvos és gyógyszertár sem volt. Később némileg javult a helyzet, de hosszú évekbe telt, mire a pestist megfelelően tudták kezelni.

A pestis tombolásának időszaka és a halálesetek száma

TelepülésIdőszakHalálesetek száma
Gyula1738. július 15.–1738. december 17.1 059 fő
Csaba1738. július 1.–1738. szeptember 1.65 fő
Gyulavári1738. november 1.–1739. február 15.300 fő
Gyoma1739. január 15.–1739. április 3.485 fő
Békésszentandrás1739. január 15.–1739. április 3. 228 fő
Öcsöd1738. november 28.–1739. május 25.440 fő
Doboz1739. április 12.–1739. augusztus 9.171 fő
Köröstarcsa1739. május 22.–1739. november 12.341 fő
Mezőberény1739. július 6.–1739. augusztus 2.28 fő
Békés1739. szeptember 15.–1740. január 5.1 185 fő
Körösladány1739. október 15.–1739. december 29.220 fő
Szeghalom1739. szeptember 1.–1739. december 26.215 fő
Vésztő1739. augusztus 22.–1739. december 18.269 fő
Fás1739. július 15.–1739. november 2.163 fő

Források

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök