Áchim L(iker) András (1871–1911)

A BékésWiki wikiből

parasztpolitikus, képviselő

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Emlékezete 3 Emléktáblái 4 Cikkei a köv. újságokban jelentek meg 5 Források 6 Kapcsolódó irodalom 7 Külső hivatkozás

Élete

Békéscsabán született 1871. március 15- én. Nagyapját Áchim L. Jánost, 1869. január 10-én választották meg Békéscsaba bírájává. Apja id. Áchim L. András, 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.

Középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban kezdte, majd a szarvasiban folytatta. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra.

Két évig teljesített katonai szolgálatot Mezőhegyesen a méneskarnál. 23 éves korában feleségül vette Rajtár Ilonát, egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. 1896-ban édesapja halálát követően 200 holdas birtokot örökölt.

Közéleti szereplését 1899-ben Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte, majd bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett gazdálkodásról, gazdaságról szóló szociális érzékenységű beszédeivel. Cikkei a Békésmegyei Közlönyben jelentek meg.

Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői meghívták az éppen szerveződő Általános Népegyletbe, 1904-ben pedig elnökké választották. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával - Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben - képviselővé választották. Már az első parlamenti beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal.

1906-ban megalapította az ország első önálló parasztpártját, a Magyarországi Független Szocialista Pártot, és programjának megvalósítása érdekében Paraszt Újság címmel hetilapot indított. A párt programjával 1906. májusában ismét országgyűlési képviselővé választották, mandátumát azonban a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban a felmentésével végződött.

1908. elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az 1910-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel újra képviselővé választották. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.

1911. tavaszán ellenfelei szervezett támadásba kezdtek. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot "A parasztkirály birodalmában" címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A "Békés megyei fotográfiák" című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit dulakodás közben lelőttek 1911. május 14-én. Másnap, május 15-én halt meg.

Mások szerint ez a konfliktus nem egészen politikai eredetű, azt állítják, hogy Áchim L. András még a középkorban élt és ragaszkodott az „első éjszaka” intézményéhez és ezt a Zsilinszky lányokon is érvényesíteni akarta. Ezt a lányok két fivére nem nézte jó szemmel és számon kérték a náluk jóval idősebb Áchimon, aki nem látta be, hogy idejétmúlt hagyományokat kerget. A vita eldurvult és tragédiába torkollott. Mivel a város szülöttét lőtték le a Zsilinszky fivérek, ezért mind a mai napig nincs Békéscsabán Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér, de a sors fintora, hogy pl.: Békéscsabához közel eső (25 km-re) Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.

Emlékezete

• Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, Áchim L. András mellszobrát.
• Teljes alakos szobor található az Áchim-lakótelepen.
• 1971-ben kiállítást rendeztek a Munkácsy Mihály Múzeumban Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel.
• Halálát követően a Mészárszék utcát – ahol a lakása volt, és ahol meggyilkolták - átnevezték Áchim L. András utcára.
• A mai Petőfi utcai Általános Iskola korábban Áchim L. András nevét viselte.
• A szlovák iskola diákotthona 1981-ig viselte a nevét (Áchim L. András Diákotthon).
• Nevét viseli a Szlovák Tájház telkén található egykori kékfestő műhely, amit a 2006-os felújítása után Áchim-teremnek hívnak.
• 2011-ben, az Áchim-emlékév keretében tudományos konferenciákat tartottak Békéscsabán, Gödöllőn, Budapesten, valamint Újkígyóson.

Emléktáblái

• A Fiume Szálló aulájában (2011)
• A Városháza falán (2011)
• Kastély u. 8. szám alatt (1991)
• Lakása falán (Áchim u. 5.) (1971)
• Az Evangélikus Gimnázium falán (1956)

Cikkei a köv. újságokban jelentek meg

• IgaZ Eszme (1904)
• A Polgár (1905)
• Békésmegyei Híradó (1905, 1906)
• Földművelők Lapja (1907)
• Budapesti Napló (1907)
• XX. Század (1908)
• Egyenlőség (1908)
• Paraszt Újság (1908)
• Pesti Futár (1910)
• Békésvár megyei Friss Újság (1911)
• Pesti Napló (1911)

Források

• A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba: Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Áchim emlékszám. In: Békési Élet. 6. évf. 2. szám (1971) 153–188. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Áchim L. András emlékkönyv, 1871–1971. szerk. Pölöskei Ferenc és Szabó Ferenc. Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1972. 157. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Áchim L. András halálának századik évfordulója alkalmából szervezett békéscsabai emlékünnepség. szerk.: Somogyi Józsefné. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2011. 45., 49. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Domokos József: Áchim L. András. Budapest: Kossuth K., 1971. 350. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Domokos József: Két per egy kötetben. Visszaemlékezések. Budapest: Magvető Kiadó, 1978. 437. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba: Békés Megyei Tanács Tud.-Koord.Szakbiz., 1986. 24. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Féja Géza: Áchim L. András élete. In: Békési Élet. 23. évf. 4. szám (1988) 495–503. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fényes Samu: Az Áchim-per. Fellebbezés a közönséghez. Békéscsaba: Tevan Kiadó, 1911. 66. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. köt. Budapest: Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. 1–5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest: Akadémiai K., 1967. 7–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1., Békéscsaba: Városi Tanács V.B., 1956. 162–187. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Molnár Ignác: Áchim L. András és parasztmozgalma. Szakdolgozat. Békéscsaba: Molnár I., 1965. 43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Molnár M. Eszter: Az Áchim kutatás múltja, jelene és jövője In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 89. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen: 1972. 423. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Uhrin Erzsébet: Áchim a fiatalok és az idősek szemében. In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 27. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Kapcsolódó irodalom

• Áchim L. András az idő mérlegén : a parasztvezér születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendezvények szöveggyűjteménye Budapest, Békéscsaba, 2001. március 12–13. Tótkomlós, 2011. november 16. Budapest, 2003. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest. PC Magister Alapítvány, 2012. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 1. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 1991–2005 között állított emléktáblák. szerk.: Jároli József. Békéscsaba. Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2015. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Tudományos-Koordinációs Szakbiz., 1986. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Molnár József: Áchim L. András élete és halála : 1871–1911. Bp. Püski, 2002. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Molnár M. Eszter: Áchim L. András az irodalomban. 2. kiad. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint., 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Nemesi László: "Minő impertinencia!" : Áchim L. András halála a korabeli sajtó tükrében. Békéscsaba : TIT Békés M. Szerv., 1981. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Pető Gábor Pál: Perújítás Áchim L. András halála ügyében : történelmi esszé. Budapest : Pető G. P., 1992. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tibori János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom. Békéscsaba, 1958. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottsága, 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Külső hivatkozás

Áchim L. András In: Wikipedia (Látogatva: 2017. 05. 23.)