Áchim L(iker) András (1871–1911)

A BékésWiki wikiből

(Változatok közti eltérés)
(szócikk létrehozása)
a (+ emléktábla fotó, 1 kapcsolódó irodalom)
 
(53 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
-
parasztpolitikus, képviselő. Békéscsaba, 1871. március 15. - Békéscsaba, 1911. május 15.
+
parasztpolitikus, képviselő
-
Nagyapját, Áchim L. Jánost, 1869.január 10-én választották meg Békéscsaba bírájává. Apja,idősebb Áchim L. András, 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.
+
 
-
Középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban kezdte, majd a szarvasiban folytatta.
+
== Élete ==
-
Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra. Két évig teljesített katonai szolgálatot Mezőhegyesen a méneskarnál. 23 éves korában feleségül vette Raj tár Ilonát, egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. 1896-ban édesapja halálát követően 200 holdas birtokot örökölt.
+
 
-
Közéleti szereplését 1899-ben Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte, majd bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe
+
[[Fájl:Áchim L. András.jpg|bélyegkép|300px]]
-
is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett gazdálkodásról, gazdaságról szóló szociális
+
[[Fájl:Achim emlektabla Godollo.jpg|bélyegkép|300px|Áchim-emléktábla Gödöllőn]]
-
érzékenységű beszédeivel. Cikkei a Békésmegyei Közlönyben jelentek meg. Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői meghívták az éppen szerveződő Általános Népegyletbe, 1904-ben pedig elnökké választották. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett
+
 
-
Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával -Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben - képviselővé választották. Már az első parlamenti beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független
+
'''Békéscsabán született''' [[1871]]. [[március 15.|március 15]]-én. '''Nagyapját [[Áchim L. János|Áchim L. Jánost]]''', [[1869]]. [[január 10.|január 10]]-én választották meg Békéscsaba bírájává. '''Apja [[id. Áchim L. András]]''', 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.
-
földművespártot és a kincstári birtokok parcellázás át követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel; szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal. 1906-ban megalapította az ország első önálló parasztpártját, a Magyarországi Független Szocialista Pártot, és programjának megvalósítása érdekében Paraszt Újság címmel hetilapot indított. A párt programjával 1906 májusában ismét országgyűlési képviselővé választották, mandátumát azonban a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban a felmentésével végződött. 1908 elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait: létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az 1910-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel újra képviselővé választották. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt . 1911 tavaszán ellenfelei szervezett támadásba kezdtek. Először a budapesti Friss Újság közölt
+
 
-
cikksorozatot A parasztkirály birodalmában címmel. A megyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A Békés megyei fotográfiák című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor behatolt Áchim L. András házába, akit dulakodás közben lelőttek 1911. május 14-én. 5 Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, Áchim L. András mellszobrát; emléktáblát helyeztek el a Kner Nyomda falán, a nevét viselő utcában; kiállítást rendeztek a Munkácsy Mihály Múzeumban Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom címmel.
+
Középiskolai tanulmányait a '''békéscsabai gimnáziumban kezdte''', majd a '''szarvasiban folytatta'''. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért [[Gerendás|gerendási]] tanyájukra.  
-
MÜVEI:
+
 
-
Cikkei a köv. újságokban jelentek meg:
+
Két évig teljesített katonai szolgálatot [[Mezőhegyes|Mezőhegyesen]], a [[Mezőhegyesi Ménesbirtok|méneskarnál]]. 23 éves korában '''feleségül vette Rajtár Ilonát''', egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. [[1896]]-ban édesapja halálát követően '''200 holdas birtokot örökölt'''.
-
IgaZ Eszme (1904)
+
 
-
A Polgár (1905)
+
[[Fájl:Achim L Andras sirja.JPG|bélyegkép|300px|Sírja a Berényi úti temetőben]] '''Békéscsabán hunyt el [[1911]]. [[május 15.|május 15-én]].'''
-
Békésmegyei Híradó (1905, 1906)
+
 
-
Földművelők Lapja (1907)
+
== Munkássága ==
-
Budapesti Napló (1907)
+
'''Közéleti szereplését''' [[1899]]-ben '''Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte''', majd '''bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe''' is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett a gazdálkodásról és a gazdaságról szóló beszédeivel. Cikkei a [[Békésmegyei Közlöny|''Békésmegyei Közlöny''ben]] jelentek meg.  
-
XX. Század (1908)
+
 
-
Egyenlőség (1908)
+
Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői '''meghívták az''' éppen szerveződő '''Általános Népegyletbe''', [[1904]]-ben pedig '''elnökké választották'''. [[1905]]-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett '''Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt''' programjával Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben – '''parlamenti képviselővé választották'''. Már az első beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, '''szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal'''.  
-
Paraszt Újság (1908)
+
 
-
Pesti Futár (1910)
+
[[1906]]-ban '''megalapította''' az ország első önálló parasztpártját, '''a Magyarországi Független Szocialista Pártot''', és programjának megvalósítása érdekében '''''Paraszt Újság'' címmel hetilapot indított'''. A párt programjával [[1906]] májusában '''ismét országgyűlési képviselővé választották''', '''mandátumát''' azonban '''a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette'''. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi '''eljárást indítottak ellene''', amely [[1908]]-ban a '''felmentésével végződött.'''
-
Békésvár megyei Friss Újság (1911)
+
 
-
Pesti Napló (1911)
+
[[1908]] elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait. '''Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét''', amelynek [[1908]]. [[június 8.|június 8]]-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az [[1910]]-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel '''újra képviselővé választották'''. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.  
-
IRODALOM:
+
 
-
Áchim emlékszám= Békési Élet. 6. évf. 1971. 2. sz. 153-188. p.
+
[[1911]] tavaszán '''ellenfelei szervezett támadásba kezdtek'''. Először a budapesti ''Friss Újság'' közölt cikksorozatot ''A parasztkirály birodalmában'' címmel. A ''Békésmegyei Friss Újság''ban visszautasította az ellene szóló vádakat. A ''Békés megyei fotográfiák'' című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, [[Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944)|Endre]] és Gábor [[1911]]. [[május 14.|május 14]]-én behatolt Áchim házába, akit '''dulakodás közben meglőttek.''' Áchim L. András [[május 15.|május 15]]-én belehalt sérüléseibe.
-
DOMOKOS József Áchim L. András. Bp. 1971. Kossuth K. 350 p.
+
 
-
DOMOKOS József Két per egy kötetben. Visszaemlékezések. Bp. 1978. Magvető. 437 p.
+
Békéscsabán a mai napig nincs Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.
-
FANCSOVITS György Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Bcs. 1986. Békés Megyei Tanács Tud.-Koord.Szakbiz. 24 p.
+
 
-
FÉJA Géza Áchim L. András élete = Békési Élet. 23. évf. 1988. 4. sz. 495-503. p.
+
== Emlékezete ==
-
FÉNYES Samu Az Áchim-per. Fellebbezés a közönséghez. Bcs. 1911. Tevan. 66 p.
+
 
-
Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Bp. 1987. Magyar Mezőgazd. Múzeum. 1-5. p.
+
* Születésének 100. évfordulóján a békéscsabai szoborsétányon felavatták Marton László alkotását, [https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81chim_L._Andr%C3%A1s#/media/File:%C3%81chim_L_Andr%C3%A1s_02.jpg Áchim L. András mellszobrát].
-
Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp. 1967. Akadémiai K. 7-8. p.
+
* [https://www.kozterkep.hu/~/24178/Achim_L_Andras_Bekescsaba_1981.html Teljes alakos szobor található az Áchim-lakótelepen.]
-
MENGYÁN György Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom = Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1. Bcs. 1956. Városi Tanács V.B. 162-187. p.
+
* 1971-ben kiállítást rendeztek a [[Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba)|Munkácsy Mihály Múzeumban]] ''Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom'' címmel.
-
MOLNÁR Ignác Áchim L. András és parasztmozgalma. Szakdolgozat. Bcs. 1965. Molnár I. 43 p.
+
* Halálát követően a Mészárszék utcát – ahol a lakása volt, és ahol meggyilkolták – átnevezték [https://goo.gl/L7nmeL Áchim L. András utcára]. 
-
PÖLÖSKEI Ferenc - SZABÓ Ferenc Áchim L. András emlékkönyv. 1871-1971. Bcs. 1972. Városi Tanács V.B. 157 p.
+
* A mai Petőfi utcai Általános Iskola korábban Áchim L. András nevét viselte. 
-
TIBORI János Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen. 1972. s. n. 423 p.
+
* A szlovák iskola diákotthona [[1981|1981-ig]] viselte a nevét. 
-
KÉP:
+
* Nevét viseli a Szlovák Tájház telkén található egykori kékfestő műhely, amit a [[2006|2006-os]] felújítása után Áchim-teremnek hívnak. 
-
A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve. Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk. Kruchió Gábor. Bcs. 1980. Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk. 6. tábla.
+
* 2011-ben, az Áchim-emlékév keretében tudományos konferenciákat tartottak [[Békéscsaba|Békéscsabán]], [[Gödöllő|Gödöllőn]], [[Budapest|Budapesten]], valamint [[Újkígyós|Újkígyóson]].
-
Magyar agrártörténeti életrajzok.1. köt. Szerk. Für Lajos és Pintér János. Bp. 1987. Magyar Mezőgazd. Múzeum. 1.p.
+
 
-
MENGYÁN György Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom= Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1. Bcs. 1956. Városi Tanács V.B. 173. p.
+
== Emléktáblái ==
 +
 
 +
* [[Áchim L(iker) András-emléktábla (Békéscsaba, Fiume Hotel)|A Fiume Szálló aulájában (2011)]]
 +
* [[Áchim L(iker) András-emléktábla (Békéscsaba, Városháza)|A Városháza falán (2011)]]
 +
* [[Áchim L(iker) András-emléktábla (Békéscsaba, Kastély utca)|Kastély u. 8. szám alatt (1991)]]
 +
* [[Áchim L(iker) András-emléktábla (Békéscsaba, Kner Nyomda)|Lakása falán (Áchim u. 5.) (1971)]]
 +
* [[Áchim L(iker) András-emléktábla (Békéscsaba, Evangélikus Gimnázium)|Az Evangélikus Gimnázium falán (1956)]]
 +
 
 +
== Cikkei a köv. újságokban jelentek meg ==
 +
 +
* IgaZ Eszme (1904)
 +
* A Polgár (1905)
 +
* Békésmegyei Híradó (1905, 1906)
 +
* Földművelők Lapja (1907)
 +
* [https://goo.gl/70RPnM Budapesti Napló (1907)]
 +
* XX. Század (1908)
 +
* Egyenlőség (1908)
 +
* Paraszt Újság (1908)
 +
* Pesti Futár (1910)
 +
* Békésvár megyei Friss Újság (1911)
 +
* Pesti Napló (1911)
 +
 
 +
== Források ==
 +
* A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 125 éve : Iskolatörténeti tanulmányok. Szerk.: Kruchió Gábor. Békéscsaba : Rózsa F. Gimn. és Nyomdaipari Szakközépisk., 1980 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
 +
* Áchim emlékszám. In: Békési Élet, 6. évf. 2. szám (1971) 153–188. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár) 
 +
* Áchim L. András emlékkönyv, 1871–1971. Szerk. Pölöskei Ferenc és Szabó Ferenc. Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1972. 157. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Áchim L. András halálának századik évfordulója alkalmából szervezett békéscsabai emlékünnepség. Szerk.: Somogyi Józsefné. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2011. 45., 49. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Domokos József: Áchim L. András. Budapest : Kossuth K., 1971. 350. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Domokos József: Két per egy kötetben. Visszaemlékezések. Budapest : Magvető Kiadó, 1978. 437. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Tud.-Koord.Szakbiz., 1986. 24. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Féja Géza: Áchim L. András élete. In: Békési Élet, 23. évf. 4. szám (1988) 495–503. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fényes Samu: Az Áchim-per. Fellebbezés a közönséghez. Békéscsaba : Tevan Kiadó, 1911. 66. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Magyar agrártörténeti életrajzok. 1. köt. Budapest : Magyar Mezőgazd. Múzeum, 1987. 1–5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Budapest : Akadémiai K., 1967. 7–8. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Mengyán György: Áchim L. András és az agrárszocialista mozgalom. In: Körös Népe. Történelmi és néprajzi antológia. 1., Békéscsaba : Városi Tanács V.B., 1956. 162–187. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Molnár Ignác: Áchim L. András és parasztmozgalma. Szakdolgozat. Békéscsaba : Molnár I., 1965. 43. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Molnár M. Eszter: Az Áchim kutatás múltja, jelene és jövője In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 89. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tibori János: Agrárszocializmus és demokratikus parasztmozgalom Békéscsabán. Debrecen, 1972. 423. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Uhrin Erzsébet: Áchim a fiatalok és az idősek szemében. In: Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest, 2012. 27. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
== Kapcsolódó irodalom ==
 +
* Áchim L. András az idő mérlegén : a parasztvezér születésének 130. évfordulója alkalmából szervezett rendezvények szöveggyűjteménye Budapest, Békéscsaba, 2001. március 12–13. Tótkomlós, 2011. november 16. Budapest, 2003 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Áchim L. András öröksége : Áchim L. András halálának 100. évfordulója alkalmából megtartott tudományos emlékülés előadásai Újkígyós, 2011. november 26. Budapest. PC Magister Alapítvány, 2012 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Békéscsaba épített környezetének helytörténeti adatbázisa 1. : a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére 1991–2005 között állított emléktáblák. Szerk.: Jároli József. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyes., 2015 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Csabai arcok : Békéscsaba egykori jeles személyiségeiről. Szerk.: Forján János. Békéscsaba : História Könyvkiadó, 2011 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Fancsovits György: Áchim L. András beszédei az országgyűlésben. Békéscsaba : Békés Megyei Tanács Tudományos-Koordinációs Szakbiz., 1986 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Molnár József: Áchim L. András élete és halála : 1871–1911. Budapest : Püski, 2002 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Molnár M. Eszter: Áchim L. András az irodalomban. 2. kiad. Békéscsaba : Magyarországi Szlovákok Kutatóint., 2010 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Molnár M. Eszter: Áchim L. András és kora : kutatási bibliográfia. Budapest : PC Magister Alap., 2018 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Nemesi László: "Minő impertinencia!" : Áchim L. András halála a korabeli sajtó tükrében. Békéscsaba : TIT Békés M. Szerv., 1981 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Pető Gábor Pál: Perújítás Áchim L. András halála ügyében : történelmi esszé. Budapest : Pető G. P., 1992 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tibori János: Az Áchim L. András-féle békéscsabai parasztmozgalom. Békéscsaba, 1958 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
* Tibori János: Békéscsaba története : a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba : Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottsága, 1960 (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
 +
 
 +
== Külső hivatkozás ==
 +
Áchim L. András In: [https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81chim_L._Andr%C3%A1s Wikipedia] (Látogatva: 2017. 05. 23.)
 +
 
 +
[[Kategória: Békéscsabai Százak]]
 +
[[Kategória: Békéscsaba]]
 +
[[Kategória: Személyek]]
 +
[[Kategória: Békéscsabai személyek]]
 +
[[Kategória: Politikusok]]

A lap jelenlegi, 2021. szeptember 17., 05:21-kori változata

parasztpolitikus, képviselő

Tartalomjegyzék

Élete

Áchim L. András.jpg
Áchim-emléktábla Gödöllőn

Békéscsabán született 1871. március 15-én. Nagyapját Áchim L. Jánost, 1869. január 10-én választották meg Békéscsaba bírájává. Apja id. Áchim L. András, 143 hold földdel rendelkezett. Édesanyja gyermekágyi lázban halt meg.

Középiskolai tanulmányait a békéscsabai gimnáziumban kezdte, majd a szarvasiban folytatta. Apja akarata ellenére tanulmányait nem fejezte be, két évi tanulás után visszatért gerendási tanyájukra.

Két évig teljesített katonai szolgálatot Mezőhegyesen, a méneskarnál. 23 éves korában feleségül vette Rajtár Ilonát, egy jómódú gazda lányát. A házasságból három lány és egy fiú született. 1896-ban édesapja halálát követően 200 holdas birtokot örökölt.

Sírja a Berényi úti temetőben
Békéscsabán hunyt el 1911. május 15-én.

Munkássága

Közéleti szereplését 1899-ben Békés megye törvényhatósági bizottságában kezdte, majd bekerült Békéscsaba képviselő-testületébe is. A fiatal Áchim elsősorban Erzsébethelyről toborozta híveit. Nagy figyelmet keltett a gazdálkodásról és a gazdaságról szóló beszédeivel. Cikkei a Békésmegyei Közlönyben jelentek meg.

Ellenzéki magatartása miatt az agrárszegénység vezetői meghívták az éppen szerveződő Általános Népegyletbe, 1904-ben pedig elnökké választották. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával – Zsilinszky Mihály államtitkár jelölttel szemben – parlamenti képviselővé választották. Már az első beszédével megütközést keltett: nemzeti hadsereget, általános választójogot, egy független földművespártot és a kincstári birtokok parcellázását követelte. Rövidesen szakított Mezőfivel, szembefordult a Függetlenségi és 48-as Párttal.

1906-ban megalapította az ország első önálló parasztpártját, a Magyarországi Független Szocialista Pártot, és programjának megvalósítása érdekében Paraszt Újság címmel hetilapot indított. A párt programjával 1906 májusában ismét országgyűlési képviselővé választották, mandátumát azonban a Magyar Királyi Kúria megsemmisítette. Lázítás és osztályellenes izgatás címén bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban a felmentésével végződött.

1908 elejétől kezdve visszanyerte politikai jogait. Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikusok Szakegyletét, amelynek 1908. június 8-án tartott kongresszusán követelte az 1000 holdnál nagyobb birtokok felosztását, és támogatta az általános választójogért vívott küzdelmet. Az 1910-es országgyűlési választásokon jelentős szavazattöbbséggel újra képviselővé választották. Parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat követelt.

1911 tavaszán ellenfelei szervezett támadásba kezdtek. Először a budapesti Friss Újság közölt cikksorozatot A parasztkirály birodalmában címmel. A Békésmegyei Friss Újságban visszautasította az ellene szóló vádakat. A Békés megyei fotográfiák című cikksorozatának első két részlete dr. Zsilinszky Endrét éles hangnemben vádolta pénzügyi visszaélésekkel. Az apjukat ért sérelmekért a két Zsilinszky fiú, Endre és Gábor 1911. május 14-én behatolt Áchim házába, akit dulakodás közben meglőttek. Áchim L. András május 15-én belehalt sérüléseibe.

Békéscsabán a mai napig nincs Bajcsy-Zsilinszky út, utca vagy tér. A sors fintora, hogy a Békéscsabához közel eső Kondoroson a Bajcsy-Zsilinszky és az Áchim utca teljesen egyforma hosszú és párhuzamosan fut majdnem egymás mellett.

Emlékezete

Emléktáblái

Cikkei a köv. újságokban jelentek meg

Források

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozás

Áchim L. András In: Wikipedia (Látogatva: 2017. 05. 23.)

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök