Sámson vár (Doboz)

A BékésWiki wikiből

Sámson vár kaputornya

A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.

A vár feltételezett helyére épített kaputorony a piros túraútvonalon közelíthető meg. Ezt megtehetjük a Dobozról és Szanazugból is. Mind a két helyen jelzett út visz a toronyhoz.

Tartalomjegyzék

Története

A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan.

Az 1930-as években Godán Ferenc, Doboz község akkori orvosa gyűjtött leleteket a területen. A Harruckern, majd a Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Lükő Gábor megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot a 853-7543/1953 sz. határozattal védetté nyilvánította a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya. Többször végeztek ásatásokat a területen. Első alkalommal, 1964-ben Kovalovszki Júlia kutatta az erődítést. Az ő eredményeit felhasználva 2006-ban Liska András kutatott a területen. Munkáját Béres Mária segítette.

A vár felépítése

A vár sáncának szerkezete nem sorolható be az ismert 10–11. századi földvárak sorába. Feltehetően menedékhelyként funkcionált, ezt a régészeti kutatások során talált kevés lelet támasztja alá. Az erődítés két részből állt, egy belső és egy külső várból. A belsővár 80x100 m-es lekerekített sarkú háromszög, mely a Fekete-körös természetes kanyarulatában helyezkedik el. A külső vár a belső vártól keleti irányban található, 200x100–200 m-es területen. A sánc első építési periódusában döngölt sárga, homokos agyagból építették, belső cölöpszerkezet nélkül. A fal tetején kihegyezett cölöpökből álló, úgynevezett paliszádfal futott végig. A cölöpök közé sövényfonatot tettek, melyet sárral tapasztottak. Tornya is ebben a periódusban épült, falát sárral tapasztották. Az épület magassága feltehetően akkora volt, hogy a környék belátható legyen. Ez az erődítés a talált égett paticsdarabok alapján leégett.

Volt egy későbbi második építési periódusa, mely a leletek alapján a 13–14 századra datálható. Ekkor az eredeti sáncot megmagasították, növelték szélességét is. Belső védett oldalán csapadékvíz-elvezető árkot alakítottak ki. A tornyot már nem építették újjá. Későbbi használatáról nincsenek datálható információk, csupán a népnyelv által megőrzött monda.

A jelenleg látható épület 2006-ban épült Kiss Zsolt építész tervei alapján.

A monda

Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett

Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, és közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges. Érdemes megemlíteni, hogy szinte ezzel egy időben Nuszbek Sándor is megírta a saját változatát, mely megjelent 1898-ban, a Békés című napilapban és önálló kötetként is, sőt a hat énekre felbővített változata a Magyar Tudományos Akadémia gróf Nádasdy Tamás-féle száz aranyas jutalmát is elnyerte 1910-ben.

A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török támadt rá, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit a várnál temetett el, a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, melyet hét helyen is felgyújtott. A falu népe Szanazugból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, s egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi.

Haan Lajos a következőket írja a várról: „Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva.”

Lásd még

Források

Liska András: A dobozi Sámson vár In: Magyar Múzeumok, 2007. 3. szám

Külső hivatkozások

Kategória

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/S%C3%A1mson_v%C3%A1r_(Doboz)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök