Sámson vár (Doboz)

A BékésWiki wikiből

Sámson vár kaputornya
A Békés megyei Doboz nagyközségtől délkeletre, a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában lévő, Sámson vár néven ismert Árpád-kori földvár Paulovics András 1789-es térképén is szerepel, amelyet a térképész a Harruckern család számára készített.

A vár feltételezett helyére épített kaputorony a piros túra útvonalán közelíthető meg.

Tartalomjegyzék

Történet

A Sámson vár vagy "Sámson vára" név eredete bizonytalan. A Harruckern, majd a Wenckheim család kései utóda, Wenckheim Lajos felesége 1943-ban Faluhelyen ásatott. Régészeti terepbejárást először Lükő Gábor, a gyulai múzeum egykori igazgatója végzett a lelőhelyen. Lükő Gábor megfigyelései és térképvázlatai alapján a Fekete-Körös holtágának egyik kanyarulatában elhelyezkedő sáncot a 853-7543/1953 sz. határozattal nyilvánította védetté a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztálya.

Monda

Tájékoztató tábla a dobozi Sámson vár mellett
Sámson történetét 1893-ban Székely Lajos dolgozta fel, és közölte Békés megyei eredeti magyar néprege címmel. A szerző megjegyzi, hogy a történetet szóbeli részletek alapján állította össze, így teljességgel érthető, hogy az előadottak történeti hitelessége kétséges.

A népmonda szerint Sámson két fogsorral született talált gyermek, táltos volt, akivel a garabonciás ajándékozta meg a falut. Iskolába nem járt, mégis könyv nélkül tudta a Bibliát. Már gyerekkorában megmutatkozó hatalmas erejét a törökök bosszantásában hasznosította. A hirtelenszőke bajusza és szakálla miatt Veres Sámsonnak nevezett férfit a falu bírójává választották. Sámson folyamatosan harcban állt a török basával. A basa szemet vetett a farkas-kerti öreg halász leányára, s hogy magához ne tudja venni, Sámson elbújtatta az erdő rejtett, víz által bekerített zugába, egy régi földvárba. A leány, hogy édesapjától elbúcsúzzék, elment annak házába, ahol egy csapat török rátámadt, s a lány szíven szúrta magát. Halálát látva édesapja is meghalt. A törökök a lányt a vízpartra vitték, s holdfogyatkozáskor a mély örvénybe vetették. Sámson a vízen holtan úszva látta viszont szerelmét, akit eltemetett a várba a földsánc alá. Sámson bosszút esküdött, majd befészkelte magát az ősrégi falak közé. Rablónak állt, társaival a töröktől rabolt kincseket a föld alá, a sír köré ásta el. A gyulai basa kíméletlen meggyilkolása után a török a falu ellen támadt, felgyújtotta hét helyen. A falu népe Szanazugból nézte végig a pusztítást. A falu nyoma ott van, ahol a Körös kanyarodik, a nagy erdő mélyén lévő Faluhely nevű részen. A lakosok a falut lejjebb építették fel. A monda szerint Sámson tovább ölte a törököt, egy vén, csonka fűzfa odúján keresztül járt be a földvárba, mindaddig, míg meg nem halt. Emlékét a róla elnevezett Sámson vár és a monda őrzi. Haan Lajos a következőket írja a várról: "Népmonda szerint nevét egy Sámson nevű rablóvezértől vette, ki cinkosaival egy itteni földalatti üregben tanyázott. Lejáratul egy vastag csonka fának üres derekát használva."

Lásd még

Kapcsolódó irodalom

Külső hivatkozások

Kategória

Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök