Erkel Ferenc (1810–1893)
A BékésWiki wikiből
zeneszerző, karmester, zongoraművész
Tartalomjegyzék |
Az Erkel család
Az Erkel család 1807-ben érkezett Gyulára a Wenckheimek meghívására, akihez eljutott id. Erkel József (Erkel Ferenc nagyapja) muzsikus híre. A család eredetéről több feltevés is létezik viszont egyik sem bizonyított. Van, aki a holland származás mellett érvel, egy másik feltevés szerint a felső-badeni Freiburg városából származnak. Az biztos, hogy Erkel közvetlen felmenői pozsonyi németek voltak, a szőlőműveléssel kapcsolatban többször találkozhatunk az Erkel névvel. De akadt közöttük muzsikus is bőven.
Élete
Erkel Ferenc 1810. november 7-én született – az akkor még Gyulához tartozó – Németgyulán. Apja: ifj. Erkel József zenész, anyja: Ruttkay Klára Terézia (Ruttkay Ádám uradalmi tiszt lánya). Erkel Ferenc másodszülöttként (első fiúgyermekként) jött a világra, megszakítva a családi hagyományt, édesapja után nem a József nevet kapta. Elsőszülött lánytestvére hároméves korában meghalt. Kilenc testvére volt: két lány és hét fiú. A zenei pályát Ferencen kívül József választotta, aki a kolozsvári színház énekes színésze, majd karmestere lett.
Erkel Ferenc az elemi iskolai tanulmányait Czingulszky Simon kántortanító keze alatt kezdte, második tanítója az édesapja volt. Már 7–8 évesen kottát lapozott, első nyilvános fellépésére 11 évesen került sor. A magyargyulai elemi iskolába járt, ahol Pap László tanította. Gimnáziumi tanulmányait először Nagyváradon kezdte. Később Pozsonyban a bencéseknél folytatta, ahol eljutott a híres komponistához, Henrik Kleinhez, aki folytatta Erkel zenei továbbképzését. Rendszeres látogatója volt a pozsonyi operának, többször is volt nyilvános fellépése. A pozsonyi évek alatt készült első műve a Litánia, ami elveszett. A vakációkat mindig a szülői házban töltötte, Gyulán figyelt fel először a népi dallamokra.
1839. augusztus 10-én feleségül vette Adler Adélt, aki szintén kiválóan zongorázott. Nászútjukon hangversenyt adtak Gyulán a kastély színháztermében az épülő megyei kórház megsegítésére. Házasságukból 11 gyermek született, a zenei pályát Gyula, László és Sándor fia folytatta. (Erkel Sándor az Operaház első karnagya, 1876–1885 között igazgatója volt. Rövid ideig Békéscsabán élt, életének e szakaszát emléktábla őrzi).
Erkel szenvedélyes sakkozó, kortársai szerint jó játékos volt. Szerepet játszott a Pesti Sakk-kör megalapításában, melynek később elnöke lett. A 19. század közepétől elindultak a dalegyletek, a mozgalom élére állt Erkel Ferenc. A Gyulán működő dalárda karmesterének választották.
1893-ban tüdőgyulladást kapott, amiből még meggyógyult. Budapesten hunyt el 1893. június 15-én. Temetése június 18-án volt, fényes gyászpompában. Ravatalához, az Operaház előcsarnokában tízezrek látogattak el.
Munkássága
A pozsonyi tanulmányok után Kolozsvárra ment, ahol zongoratanári állást kapott 1827 végén. A kolozsvári évek a pályakezdés, a tanulás, a tapasztalatszerzés idejét jelentették az életében. Kolozsvár ekkor a magyar szellemi élet központja volt, megismerkedett többek között Ruzitska Györggyel, aki a zenekonzervatórium igazgatója volt, valamint Gyergyai Ferenccel és Brassai Sámuellel. Későbbi karnagytársával, Heinisch Józseffel is itt alakított ki szorosabb kapcsolatot. Zongoristaként előkelő hírnévre tett szert, hangversenyei nagy sikert arattak, a műkedvelőkből alakult hangversenyzenekar karnagyául is megválasztották. Művei – a Magyar ábránd című zongoraművét kivéve – nem maradtak fent ebből a korszakból sem. Kolozsvárról jutott el Nagyváradra is, ahol több hangversenyt is tartott. A kolozsvári évek alatt Erkel – saját bevallása szerint is – teljesen érett mesterré fejlődött. 1834-ben meghívást kapott Szemerédre zenemesternek, Steinlein-Saalenstein grófnétől. Útközben, 23 évesen élete első hangversenyét adta Pesten, a Nemzeti Kaszinóban. 1835-ben költözött fel Pestre, a „Budai magyar színjátszó társaság” karmestere lett. Támogatója Rosty Albert lett, aki atyai jóbarátja is volt. Egyre több hangversenyen szerepelt, melyekről a korabeli lapok szinte naponta tudósítottak. Nemcsak itthon, hanem külföldön is híres lett. Első ismert és fennmaradt műve is ehhez az időszakhoz kapcsolódik: „Phantasia és változatok magyar téma felett”.
Erkelnek a színház jelentette az igazi otthonát, ezért jelentős lépésnek számított, amikor meghívták a Nemzeti Színház karnagyi székébe. Pesten teljesedett ki zenei pályája, egyre közelebb került az operakomponáláshoz és ekkor születtek meg híres operái. Igazgatói posztjai is bővültek: a Filharmóniai Társaság vezető karnagya, az Országos Magyar Daláregyesület országos karnagya és a Zeneakadémia igazgatója lett. A szabadságharc nem kedvezett a karrierjének. Ő maga is katonának akart állni, de népes családját el kellett tartania. Miután a szabadságharc elbukott, az elnyomás éveiben nem játszhatták Erkel operáit. Miután itthon fokozatosan újjáéledt a zenei élet itthon, neves külföldi zenészek jöttek az országba. A hangversenyeket Erkel szervezte. Anyagi gondjai lévén zongoraleckéket adott. Erkel híre bejárta Európát, de ő maga nem akart külföldre menni, mindvégig a hazájának alkotott.
1860-ban különváltak feleségével, ami némileg segített a népes család megélhetési gondjain. Felesége és két fia Gyulára költözött, de maga Erkel Ferenc is sokat látogatott szülővárosába. Az elkövetkező években a gyulai zenei élet meghatározójává vált az Erkel család. Ettől az időszaktól kezdve Erkelt folyamatos támadások érték: vádolták, hogy kerüli Wagner és Berlioz műveit; másrészt fiai zenei pozíciókhoz jutását is sérelmezték. 1887 körül, a megromlott egészségi állapota miatt több tisztségéről lemondott. Nyolcvanadik születésnapján adja utolsó hangversenyét, amelyet szűnni nem akaró taps fogadott. 1888-ban utolsó operaelőadását vezényelte.
Díjak, kitüntetések
- 1889 februárjában Ferenc József a Vaskoronarend 3. fokozatát adományozta neki, illetve ötezer forintot szavaztak meg művei kiadására.
Emlékezete
- Erkel Ferenc szülőháza, mely ma az Erkel Ferenc Emlékház nevet viseli, 1975-ben épült. Mai formáját 1830-ra nyerte el Nuszbek Mihály építésznek köszönhetően. Az Erkel család 1808 és 1841 között lakott ebben a házban. Az első emléktáblát 1893-ban állították rajta, majd 1910-ben lecserélték. Ma kiállítóhelyként működik. Az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. működteti a gyulai kiállítóterek jelentős részét, ide tartozik a szintén Erkel nevét viselő Erkel Ferenc Művelődési Központ is.
- 1868-ban jött létre Gyulán az Erkel Ferenc Múzeum, amely Mogyoróssy János nevéhez fűződik.
- 1896-ban szobrot állítottak a tiszteletére. A teret, ahol a szobor áll Erkel térnek nevezték el szintén abban az évben.
- Minden évben megrendezésre kerül az Erkel Ferenc Emlékverseny, mely a sakkozó Erkelnek állít emléket. Az első versenyt 1921-ben tartották.
- Az 1935-ben alakult zeneiskola is Erkel Ferenc nevét viseli.
- Gyulán 1961-tól az "Erkel-fa" alatt emléktábla emlékeztet arra, hogy azon a helyen írta meg a Bánk bán dalszövegét.
- 1963-ban indult el az Erkel gimnázium szervezésében, az Erkel Diákünnepek néven megrendezésre kerülő kulturális seregszemle, ahol középiskolás diákok – határon innen és túl – mérik össze tudásukat, tehetségüket.
- Az Erkel Ferenc Társaság 1989. november 6-án alakult meg a Mogyoróssy János Könyvtárban, célja Erkel Ferenc emlékének ápolása, életművének népszerűsítése.
- Az Erkel Ferenc Ifjúsági Fúvószenekar 2006 óta működik ezen a néven.
- Az Erkel Ferenc-díjat évente március 15-én három személy kaphatja meg kiemelkedő zeneszerzői, zenei rendezői, és művészi tevékenységért.
- Keleti Márton filmet készített Erkel címmel.
- Békéscsabán emléktáblát avattak Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára. A megemlékezésen Tomanek Gábor színművész és Petrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott köszöntőt. Az Erkel utcai házban fia, Sándor töltött el pár hónapot.
- 2019-ben a Gyulai Várfürdő parkjában felavatták Szőke Sándor szobrászművész teljes alakos Erkel-szobrát.
Vokális művei
Operák
- Bátori Mária, opera 2 felvonásban (1840)
- Hunyadi László, opera 4 felvonásban (1844)
- Erzsébet, opera 3 felvonásban (1857). Csak a második felvonás Erkel műve.
- Bánk bán, opera 3 felvonásban (1861)
- Sarolta, vígopera 3 felvonásban (1862)
- Dózsa György, opera 5 felvonásban (1867)
- Brankovics György, opera 4 felvonásban (1874)
- Névtelen hősök, opera 4 felvonásban (1880)
- István király, opera 4 felvonásban (1885). Javarészt Erkel Gyula műve
- Kemény Simon, opera 3 felvonásban (csak tervezett mű, egy énekszáma, az Immetullah románca 1887-ben jelent meg)
Kantáta
- Magyar Cantate, négy szólóhangra, vegyeskarra, zenekarra (1867)
Karművek
- Litánia, zenekari kísérettel, (1822–1825)
- Himnusz, (1844)
- Köri kördal, (1844)
- Kar Ének Pestalozzi Emlékünnepére, vegyeskarra orgona- vagy harmóniumkísérettel, (1846)
- Ferenc József császárt üdvözlő ének, (1852)
- Gyászkar férfikarra: A halálnak éjszakája vissza őt nem adja már, (kb. 1856)
- Dalár-induló, férfikarra, (1872)
- Férfikar: Buzgó kebellel, (1875)
- Jelige Erkel Ferenctől, (1875)
- Magyar király-himnusz, (1892)
- Elvennélek én, csak adnának... és A faluban utcahosszat... férfikar (1892)
- Kiért ürítsem e pohárt... férfikar töredéke (?)
- Üdvözlő dal, befejezetlen férfikar (?)
Kísérőzenék, balettbetétek, népszínműzenék stb.
- Zene a Magyar Színház egy társulati rendezvényéhez (?) Tréfás színlap 1838. augusztus 9-ről Párthad a Magyar Színházban címmel.
- Kegyenc, színpadi zene gr. Teleki László szomorújátékához (1841)
- Velencei csajkás, színmű kísérőzenéje 7 hangszerre.
- A kalandor, Ney Ferenc népszínműve, Erkel egy kétszólamú férfikart írt hozzá Enni, inni, dőzsölgetni kezdősorral
- Két pisztoly, Szigligeti Ede színműve Erkel Ferenc 15-dalával, illetőleg betétszámával (1844)
- Zsidó, Szigligeti Ede színművéhez Erkel 12 betétszámot dolgozott fel (1844)
- Nemesek hadnagya, Kovács Pál drámája Erkel 3 dalával (1844)
- Debreczeni rüpők, Szigligeti Ede népszínműve Erkel dalaival (1845)
- A rab, Szigligeti Ede színműve Doppler Ferenc nyitányával és Erkel 4 műdalfeldolgozásával (1845)
- Egy szekrény rejtelme, Szigligeti Ede népszínműve Erkel 12–14 betétszámával az előadásoktól függően (1846)
- Sakkjáték, pantomim, először Bónis Ferenc említi a Zenei lexikonban (1853)
- Székely leány Pesten, Pajor Nina népszínműve Erkel és Huber Károly zenéjével (1855)
- Salvator Rosa, Degré Alajos melodrámája Erkel és a Doppler-fivérek zenéjével (1855)
Dalok
- Alpenunschuld (Alpesi ártatlanság), kb. 1836-ban keletkezett és egy német színmű betétszáma lehetett
- Szózat, Vörösmarty versének megzenésítése (1843)
- Auf einer Ungarhaide (Magyar pusztán), 1843-ban írta, a Sarolta című operában Gyula áriája lesz az első felvonásban Jártam messze, puszta téren kezdősorral
- Ungarisches Nationallied (Magyar nemzeti dal), (1846)
- Albumlap Stéger Ferencnek, (1852)
- A magyarok istene, Petőfi Sándor szövegére (1863)
- Ki boldog erdején a kis madár, (1870)
- Késő ősznek hideg szele, dalbetét Blaha Lujza számára Tóth Ede A tolonc című népszínművéhez (1876)
- Énekkettősök (duettek)
Lásd még
Források
- Bárka, 8. évf. 4. szám (2000) 68–69.p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés, 15. évf. 26. szám (1896. június 28) 1. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Czeglédi Imre: Gyula Város utcanevei: közterületi nevek, 1851–2005. Gyula : Gyula Város Önkormányzata, 2008. 78–79. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Erkel Ferencről és koráról: Magyar zenetörténeti tanulmányok. Szerk.: Bónis Ferenc. Budapest : Püski Kiadó, 1995. 94–100. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Nagy András, D.: Az Erkel család krónikája. Gyula, Önkormányzat : Erkel Ferenc Társaság, 1992. 15., 17–19. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Németh Amadé: Az Erkelek a magyar zenében: az Erkel család szerepe a magyar zenei művelődésben. Békéscsaba : Békés M. Tcs. Tud.-Koord. Szakbiz., 1987. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Németh Amadé: Erkel Ferenc életének krónikája. Budapest : Zeneműkiadó Vállalat, 1984. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Németh Amadé: Erkel. Budapest : Gondolat, 1979. 17–36. p.
- Papp Gábor: Felavatták az Erkel Ferenc szobrot. In: Beol.hu (Látogatva: 2019. 06. 21.)
- Scherer Ferenc: Erkel Ferenc. Gyula : Városi Múzeum, 1944 (Gyula : Dürer ny.) 12–19., 20–21., 35–37. p.
- Szerdahelyi István: Erkel Ferenc. Gyula, Városi Tanács : Hazafias Népfront Gyulai Bizottsága, 1960. 10–14., 16–20., 22–29., 33–51. p.
- Szerdahelyi István: Erkel Ferenc és emlékmúzeuma. Gyula : Városi Tanács : Erkel Ferenc Múzeum, 1975. 19–31., 43–49. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szobrok, domborművek, mozaikok, emlékművek, emléktáblák. Szerk.: Cser Sándorné. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 1988. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
- Andódyné Pál Olga: Erkel Ferenc lelőhelybibliográfia. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 1998. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Bódán Zsolt: Erkel Ferenc szülőháza Gyulán. In: Honismeret, 38. évf. 6. szám (2010) 57–60. p.
- Bónis Ferenc: Erkel Ferenc 200 év távolából. In: A Magyar Kodály Társaság hírei, 32. évf. 4. szám (2010) 6–8. p.
- Bónis Ferenc: Kétszáz éve született Erkel Ferenc : Életrajzi vázlatok. In: Honismeret, 38. évf. 6. szám (2010) 3–10. p.
- Csehi Ágota: Liszt Ferenc és Erkel Ferenc művészete Pozsonyban. Emlékezés a két zeneszerző bicentenáriuma alkalmából. In: Parlando : zenepedagógiai folyóirat, 54. évf. 2. szám (2012)
- Debreczeni-Droppán Béla: Erkel Ferenc és a Magyar Nemzeti Múzeum. In: Honismeret, 38. évf. 6. szám (2010) 22–28. p.
- Debreczeni-Droppán Béla: Erkel Ferenc síremléke. In: Honismeret, 38. évf. 6. szám (2010) 60–63. p.
- Dolinszky Miklós: „Szikrát dobott a nemzet szívébe”: Erkel Ferenc három operája: Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán : szövegkönyvek, tanulmányok. Budapest, Rózsavölgyi és Társa : MTA Zenetudományi Int., 2011. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Eckhardt Mária: Egy érdekes Erkel-Liszt dokumentum: Korbay Ferenc levele Erkel Ferenchez = An interesting Erkel-Liszt document: Ferenc Korbay's letter to Ferenc Erkel. In: Liszt magyar szemmel = The Hungarian View of Liszt, 29. évf. 3. szám (2017) 18–23. p.
- Eősze László: Erkel Ferenc és a magyar történelmi opera. In: A Magyar Kodály Társaság hírei, 32. évf. 4. szám (2010) 9–12. p.
- Erkel Ferenc † (portré). In: Budapesti sakk-szemle, 5. évf. 6. szám (1893) 1. p.
- Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról. szerk. Bónis Ferenc. Budapest : Püski Kiadó, 2001. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Erkel Ferencz emlékezete! In: Békés, 15. évf. 26. szám (1896. június 28.) 2. p.
- Erkel-sakkverseny Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 251. szám (1984. október 25.) 8. p.
- Gál György Sándor: Hazám, hazám, te mindenem : Erkel Ferenc életregénye. Budapest : Móra, 1963. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gál Zsuzsa: Erkel Ferenc. Budapest : Zeneműkiadó Vállalat, 1973. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gyulavárosa ünnepnapja. In: Békés, 15. évf. 26. szám (1896. június 28.) 1. p.
- Hírek. In: Békés, 7. évf. 13. szám (1888. március 25.) 3. p.
- Hírek. In: Békés, 8. évf. 1. szám (1889. január 6.) 1. p.
- Hírek. In: Békés, 15. évf. 24. szám (1896. június 14.) 3. p.
- Írások Erkel Ferencről és a magyar zene korábbi századairól. szerk. Bónis Ferenc. Budapest : Zeneműkiadó, 1968. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Juhász Gyula: 200 éve született Erkel Ferenc. In: Ághegy, 35. szám, 2011. 4763–4772. p.
- Kölcsey Ferenc: Himnusz : Kölcsey Ferenc költeménye, Erkel Ferenc zenéje : az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratok hasonmása. Budapest : Püski Kiadó, 1994. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Láng György: Kárpátvölgy muzsikusa : regényes jelenetek Erkel Ferenc életéből. Budapest : Magic Glória, 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- László Zsigmond: Erkel Ferenc élete képekben. Budapest : Zeneműkiadó, 1961. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Legány Dezső: Erkel Ferenc művei és korabeli történetük. Budapest : Zeneműkiadó Vállalat, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Major Ervin: Erkel Ferenc műveinek jegyzéke : bibliográfiai kísérlet. Budapest : Zenei Szemle, 1947. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Németh Csaba: "Hazám, hazám, te mindenem..." : Erkel Ferenc kapcsolata szülővárosával, Gyulával. In: Honismeret, 38. évf. 6. szám (2010) 12–18. p.
- Németh Csaba: A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum, 2007. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Németh G. István: Erkel Ferenc és nemzeti operáinak történetei. In: Honismeret, 38. évf. 6. szám (2010) 71–77. p.
- Somogyváry Ákos: Erkel Ferenc Kórusművei. In: A Magyar Kodály Társaság hírei, 33. évf. 2. szám (2011) 38–41. p.
- Sonkoly István: Erkel Bánk bánja ; Erkel kéziratos férfikara Gyulán. Gyula : Erkel Ferenc Múz., 1960. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Sümegi László: Sakkhagyományok Erkel városában. In: Békési Élet, 4. évf. 3.szám (1969) 596–598. p.
- Szerdahelyi István: Erkel Ferenc és emlékmúzeuma. Gyula, Városi Tanács: Erkel Ferenc Múzeum, 1975. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Szőke Margit: Erkel Ferenc lelőhely-bibliográfia. Gyula : Mogyoróssy János Városi Kvt., 2010. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Várnai Ferenc: Az Erkel családról I. : Erkel Ferenc származásáról, szüleiről, testvéreiről és fiatalkoráról. In:Honismeret, 38. évf. 6. szám (2010) 10–12. p.
- Várnai Ferenc: Az Erkel-családról II. : Erkel Ferenc családja és munkássága 1839 és 1850 között. In: Honismeret, 39. évf. 1. szám (2011) 26–28. p.
- Várnai Ferenc: Az Erkel családról III. : Erkel Ferenc élete és munkássága 1850-től haláláig. In: Honismeret, 39. évf. 2. szám (2011) 3–6. p.
Külső hivatkozások
- Cikkek és írások Erkel Ferencről
- Egy eddig ismeretlen Erkel-kéziratot mutattak be Gyulán. In: Gyulai Hírlap
- Elindult az Erkel-emlékév. In: Hir6.hu
- Erkel Ferenc. In: Gyulai Wiki
- Erkel Ferenc-emléktábla. In: Kozterkep.hu
- Erkel Ferenc-emléktáblát avattunk. In: Sokkaljobb.hu
- Erkel Ferencz Online tanuló- és kutatószoba
- Erkel Ferenc: Bánk bán – virtuális kiállítás