Mladonyiczky Béla (1936–1995)

A BékésWiki wikiből

szobrász- és éremművész, tanár

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Munkássága 3 Hitvallása 4 Díjak, kitüntetések 5 Emlékezete 6 Köztéri szobrai 7 Galéria 8 Források 9 Kapcsolódó irodalom 10 Külső hivatkozások

Élete

Békésszentandráson született 1936. május 20-án. Édesapja, Mladonyiczky Pál bognár, édesanyja, Majos Erzsébet háztartásbeli. Egy húga volt, Irén. Apja a szociáldemokrata Kéthly Anna politikai vonulatának híve volt, ezért viszontagságos élet várt az egész családra. Számtalanszor költöztek faluról falura, városból városba, de mindig kilakoltatás lett a sorsuk. Apját letartóztatták 1944-ben, majd 1945. január 15-én Buchenwaldban megölték. A családfő halála után anyja – hogy eltartsa magát és két gyermekét – alkalmi munkából élt.

Mladonyiczky rövid ideig a gyomai gyermekotthonban tanult. Ezt követően Sárospatakon folytatta tanulmányait, ahol tanárai felfedezték művészi adottságait. A középiskolát már a Budapesti Művészeti Gimnáziumban végezte. Tanárai felkarolták a hátrányos helyzetből indult tehetséget: meghívták otthonukba, színház- és hangversenybelépőket ajándékoztak neki. Mladonyiczky erős akarattal, küzdeni tudással igyekezett pótolni a hiányosságait. 1956-ban sikeres érettségi vizsgát tett.

1956 és 1961 között, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán előtérbe került a pedagógia iránti érdeklődése, így a szobrászat mellett a tanárképzést is felvette fakultatív tárgyként. Főiskolai tanárai: Beck András, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Martsa István, Pátzay Pál, Somogyi József, Vigh Tamás, Borsos Miklós. Eszményképe Medgyessy Ferenc.

Fördös Erzsébetet vette feleségül. Gyermekeik: Béla (1963) és Edit (1966). Feleségétől 1977-ben elvált. Másodjára is megnősült, Sík Sárát vette el.

Saját kézzel végzett anyagfaragásai miatt az elkerülhetetlen por, vegyszer megtámadta szervezetét. A súlyos kórral nem tudott megküzdeni, 1995. október 17-én Budapesten elhunyt. Október 27-én a békéscsabai Ligeti temetőben temették el.

Munkássága

1961-ben szerzett szobrász, művészettörténész, rajz szakos tanári diplomát a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán. A diploma megszerzése után – szülőföldjéhez közel – Békéscsabán telepedett le.

Pályakezdőként a békési Szegedi Kis István Gimnáziumban lett tanár és nevelő.

1963-ban felkérték a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban rajz, művészettörténet, szakrajz oktatására. Első műtermét ez az iskola biztosította egy raktárhelyiségben. Valódi alkotói munkája ekkor kezdődött. 1971-től újra a Rózsa Ferenc Gimnázium művésztanára lett, valamint szakkört vezetett. Képzőművészeti szabadiskolában irányította tanítványai pályáját. A diákok körében nagy népszerűségnek örvendett, pedagógiai képességei vitathatatlanok voltak.

A tanítás és az alkotói munka mellett számtalan egyéb feladatot vállalt. 1971-től részt vett a megyei Díszítőművészeti Körvezetők képzésében. A Munkásművelődési Központ (MMK) megbízta a megyét felölelő Képzőművész Szakbizottság megszervezésével és vezetésével. Két művésztársával – Koszta Rozáliával és Takács Győzővel – megszervezte a Kohán Műhelyt. 1978-ban Mladonyiczky műtermének udvarán a Kohán Műhely baráti találkozót szervezett. A szakács Gaburek Károly volt, az eseményen részt vett Koszta Rozália, Tóth Ernő, Trombitás Tamás és Molnár Antal is.

Mecénások és alkotók részvételével később létrehozták a Körösök Vidéke az Alkotókért Egyesületet. Tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társaságnak. Békéscsabán MDF önkormányzati egyéni jelöltséget is vállalt.

Műveit 15 egyéni kiállításon tekinthette meg a nézőközönség, ezek közül 4 Békéscsabán is látható volt. Külföldi kiállításokon (Ausztria, Berlin, Lisszabon, Jugoszlávia) is szerepelt munkáival. Emlékműveket, szobrokat, kisplasztikákat, domborműveket, emléktáblákat, érmeket, plaketteket készített. Az ő munkáját dicséri a jaminai Jézus Szíve Római Katolikus Templom faragott kapuja is. Békés megyében 30, világszerte 26 alkotással büszkélkedhet.

Háza udvarán kívánt művészi galériát kialakítani, halála azonban megakadályozta ebben. Hagyatéka Sárospatakra került. Alkotásai közgyűjteményekben is megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, valamint a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban.

Hitvallása

"A szobrászi gondolkodás mindig azt sugallja, hogy minden mindennel összefügg. A tárgyak, a rendszerek hozzánk tartoznak. És én egy csodálatos rend szerint hozzájuk tartozom. De van az a pillanat a csodákon belül, amikor a teremtő magamra hagy, hogy reám bízza a döntést. Ez az én felelősségem pillanata. Ez a felelősség tölti meg tragikus értelemmel az emberi életet, teszi valóban emberivé a létezést. Amikor nem tudok beletörődni az elzárt tények halmazába, és az összefüggéseket keresem, nem elég a világ: nekem világkép kell. Nem tudok teljességre törekvés nélkül élni. Az "egész" iránti felelősség érzése nélkül meglenni. És amikor egy részletre rálelek, akkor azonnal az egészben való helyét kutatom."

Díjak, kitüntetések

• Munkácsy-plakett (1977)
• Székely Bertalan-díj (1984)
• Dante Biennálé különdíj (1986)
• Művészi Nívódíj (1986)
• Békés Megye Művészeti-díj (1986)
• Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1994)
• Békéscsabáért kitüntetés (1998)

Emlékezete

• A Csaba TV 1992-ben portréfilmet készített a szobrászművész életéről.
• Utolsó lakóhelyén 1995-ben emléktáblát helyeztek el a tiszteletére.
• 1996-ban Mladonyiczky-emlékkiállítást rendeztek a Szlovák Kultúra Házában.
• Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégiumban emléktábla és emlékszoba tiszteleg munkássága előtt.

Köztéri szobrai

• Szegedi Kiss István (mészkő, portré relief, 1965, Békés, gimnázium)
• Boszorkány (fehér márvány, 1966, Szeghalom)
• Alföld (mészkő szobor, 1969, Békéscsaba)
• Munkácsy Mihály (bronz dombormű, 1978, Békéscsaba)
• Munkácsy Mihály (mészkő szobor, 1980, Gyula)
• Mag (fehér márványszobor, 1981, Békéscsaba, Gabona Múzeum)
• Vita (mészkő szobor, 1982, Câşeiu, RO)
• Kígyóölő (mészkő szobor, 1983, Újkígyós)
• Zene (márványszobor, 1984, Békéscsaba)
• Györffy István (mellszobor, 1988, Vésztő)
• 13 aradi vértanú (bronz emlékmű, 1988, Sarkad)
• Comenius (bronz emléktábla, 1990, Sárospatak)
• II. világháború áldozatainak emlékhelye (bronzszobrok, 1990–94 között: Endrőd, Csorvás, Elek, Mezőmegyer, Köröstarcsa, Körösladány)
• Rózsafüzér titkai (körtefa, 1993, Békéscsaba, Erzsébethelyi római katolikus templom faragott kapuja).

Galéria

Kígyóölő	Zene	Napimádó	Szabó Pál
Mag	Szabó Pál	Kemény Gábor	A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett
A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett	A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett	A gyulai úti Erőműjavító és Karbantartó Vállalat 25 éves évfordulójára készült plakett

Források

• Aki az útját végig járta (Beszélgetés Mladonyiczky Béla szobrászművésszel). In: Békés Megyei Nap, 2. évf. 248. szám (1995. október 21.) 9. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Fazekas Balogh István: „Vállalnom kell, hogy kifogjak a sorson…” : Mladonyiczky Béla szobrászművész pályája. In: Zempléni Múzsa, 12. évf. 3. szám (2013. ősz) 39–50. p. (Látogatva: 2018. 01. 07.)
• Gyászhír. In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 250. szám (1995. október 25.) 14. p. (Látogatva: 2018. 01. 09.)
• Köztéri szobrok. Mladonyiczky Béla: Emlékeztető alkotás. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 241. szám (1994. október 12.) 7. p. (Látogatva: 2018. 01. 09.)
• Köztéri szobrok. Mladonyiczky Béla: Napimádó. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 283. szám (1994. november 30.) 7. p. (Látogatva: 2018. 01. 09.)
• Méltó tiszteletadás megyeszerte. In: Békés Megyei Hírlap, 53. évf. 63. szám (1998. március 16.) 1. p. (Látogatva: 2018. 01. 09.)
• Mladonyiczky Béla – Pogány Ö. Gábor – Héri Vera: Mladonyiczky Béla. Békéscsaba : Mladonyiczky B., 1983. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Mladonyiczky Béla, az MDF egyéni jelöltje. In: Békés Megyei Népújság, 45. évf. 214. szám (1990. szeptember 12.) 3. p. (Látogatva: 2018. 01. 09.)
• Mladonyiczky filmen is üzen. In: Békés Megyei Hírlap, 47. évf. 244. szám (1992. október 15.) 1. p. (Látogatva: 2018. 01. 09.)
• Niedzielsky Katalin: Arckép, torzó : szobraival elragadta a jelent… In: Békés Megyei Hírlap, 50. évf. 253. szám (1995. október 28–29.) 8. p. (Látogatva: 2018. 01. 07.)
• Niedzielsky Katalin: Mladonyiczky Béla emlékére : kiállítás a Szlovák Kultúra Házában. In: Békés Megye Hírlap, 51. évf. 282. szám (1996. december 3.) 3. p. (Látogatva: 2018. 01. 09.)
• Sajti Emese, B.: Közös élményeken alapuló emberi, művészi kapcsolatokat teremteni… In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 199. szám (1978. augusztus 24.) 6. p. (Látogatva: 2018. 01. 09.)
• Szabó B. Gábor: A művészet nemesítő erejében hitt. In: Békés Megyei Hírlap, 61. évf. 117. szám (2006. május 20.) 5. p. (Látogatva: 2018. 01. 09.)

Kapcsolódó irodalom

• Andódy Tibor: Minden fában az élet üzenete : Mladonyiczky Béla szobrászművész a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetettje. In: Békés Megyei Hírlap, 49. évf. 136. szám (1994. június 11–12.) 6. p.
• Berecz Miklós: Egy szobrász arcéle. In: Békés Megyei Népújság, 33. évf. 172. szám (1978. július 23.) 8. p.
• Dömötör János: Mladonyiczky Béla szobrászművész Műhely-kiállítása Békéscsabán. In: Békés Megyei Népújság, 40. évf. 252. szám (1985. október 26.) 9. p.
• Gyarmati Gabriella: Csabai arcképek : Békéscsaba képzőművészeti és iparművészeti élete. Békéscsaba : Munkácsy Mihály Múzeum, 2014. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
• Héri Vera: Mladonyiczky Béla éremművész. In: Az Érem, 31. évf. 2. szám, 40–42. p.
• Kiss Margit, V.: Kiállításról kiállításra : Mladonyiczky Béla és Takács Győző tárlata Gyulán. In: Békés Megyei Népújság, 31. évf. 75. szám (1976. március 28.) 6. p.
• Kőváry E. Péter: Kell-e nekünk testvérmegyei kapcsolat? In: Békés Megyei Népújság, 43. évf. 292. szám (1988. december 8.) 4. p.
• Magyar Képzőművészeti Főiskola – tanácsülések, 1961. június 22.
• Mladonyiczky Béla hazaérkezett. In: Békés Megyei Hírlap, 55. évf. 279. szám (2000. november 29.) 10. p.
• Moldvay Győző: Csohány Kálmán és Mladonyiczky Béla hatvani tárlatáról. In: Népújság, 37. évf. 113. szám (1986. május 15.) 4. p.
• Niedzielsky Katalin: Közszolgálat és hűség : Mladonyiczky Béla szobrászművész elragadta a jelent. In: Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 243. szám (2005. október 17.) 5. p.
• Niedzielsky Katalin: Nem kell az örökség? : a szobrász végakaratát a város visszautasította. In: Békés Megyei Hírlap, 51. évf. 256. szám (1996. november 2–3.) 8. p.
• Pénzes Ferenc: Egy gyűjteményes kiállítás után : beszélgetés Mladonyiczky Béla szobrászművésszel. In: Békés Megyei Népújság, 42. évf. 273. szám (1987. november 19.) 4. p.
• Sajti Emese, B.: Gondolatok a művészeti szocialista szerződésről. In: Békés Megyei Népújság, 35. évf. 252. szám (1980. október 26.) 6. p.
• Ungár Tamás: Mladonyiczky Béla kiállítása Kondoroson. In: Békés Megyei Népújság, 39. évf. 238. szám (1984. október 10.) 6. p.

Külső hivatkozások

• Levéltári barangoló – Mladonyiczky Béla In: Youtube
• Mladonyiczky Béla az alkotótárban. In: Szoborlap (Látogatva: 2012. 04. 01.)
• Mladonyiczky Béla életrajza. In: Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium honlapja (Látogatva: 2012. 04. 01.)
• Mladonyiczky Béla szobra. In: Békésszentandrás honlapja (Látogatva: 2012. 04. 01.)
• Mladonyiczky Béla. In: Artportál (Látogatva: 2018. 11. 02.)