Lepage Lajos (1859–1919)

A BékésWiki wikiből

A lap korábbi változatát látod, amilyen Jzoltan (vitalap | szerkesztései) 2019. március 22., 11:30-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

nyomdász, könyvkiadó

Élete, munkássága

Lepage Lajos francia származású (nagyapja Elzászból került Magyarországra) nyomdász, könyvkiadó és könyvkereskedő 1884-ben települt át Szegedről Békéscsabára, miután átvette az Aradra távozó Klein Ödön könyv-, papír-, író-, rajzszer- és zenemű-kereskedését. A Vasút utcán, a békéscsabai járásbíróság épületében található könyv- és papírkereskedés a téli évadra kölcsönkönyvtárként is működött magyar és német írók műveivel.

Lepage Lajos 1885-ben kötött házasságot Donagyő Erzsikével, Donagyő János szabadkai földbirtokos leányával.

A fiatal nyomdász 1890-ben megalapította első nyomdáját; a Lepage Nyomdában újságok, időszaki kiadványok, mindenféle nyomtatványok, levélpapír és boríték, esküvői és báli meghívók készültek. Lepage Lajos később laptulajdonosként elindította a Bírósági Végrehajtók Lapja (1888‒1889) és a Békésmegyei Hírlap (1891‒1892) című kiadványokat. 1895-ben Hódmezővásárhelyen is nyitott nyomdát, könyv-, zenemű- és papírkereskedést, de két év múlva túladott rajtuk, és visszaköltözött Békéscsabára.

1901-ben megvásárolta Polcz Albert kolozsvári könyvkereskedését és nyomdáját. Az 1903-ban bekövetkezett elköltözéséig tartotta fenn békéscsabai üzletét, melyet Tevan Adolfnak adott el. A korabeli krónika beszámolója szerint Tevan Adolf esténként a kávéházban összeült sakkozni a város egyetlen könyvkereskedőjével, Lepage Lajossal. Lepage bejelentette partnerének, hogy a könyvesboltját (a kis kézinyomógéppel együtt) nem bírja fenntartani. Szavai szerint Békéscsaba levegője nem tett jót a könyveknek; ezért inkább elment Kolozsvárra, a boltját pedig felajánlotta eladásra régi barátjának, sakkpartnerének. Tevan Adolf átvette a kis könyvesboltot. Vállalkozása fényesen működött, ebből nőtt ki az az üzem, amely évtizedekig kiemelkedő szerepet töltött be mind Békéscsaba kulturális életében és fejlődésében, mind a magyar könyvkultúra megújításában. A régi kis nyomógépet emlékként megőrizték abban az európai színvonalú grafikai műintézetben, melyre Tevan Adolf, majd 1909-től kezdve fia, Tevan Andor fejlesztette az egykori kis vidéki nyomdát.

Kolozsváron Lepage Lajos elismert tipográfus és kiadó lett. Könyvek mellett folyóiratokat és képeslapokat is kiadott. A Fő téren állt üzlete, amely egy ideig kölcsönkönyvtárként is működött, a Mátyás király utcában fióküzlete is volt. Vállalkozását ‒ a Lepage Lajos egyetemi könyvkereskedés, papír- és nyomdaüzletet ‒ 1914-ben Dobó Ferenc és Dobó Lajos vette meg. Cégjelzésként megőrizték a Lepage könyvkereskedés nevet, annak megszűnéséig, az 1948-as államosításig. A Lepage könyvkereskedés könyvjegyzékei és Ex Libris cím alatt megjelentetett háromnyelvű könyvkereskedelmi prospektusai (1925–1939) arról tanúskodnak, hogy a könyvkereskedés a világ minden tájáról beszerzett tudományos és szépirodalmi művekkel látta el a vásárlókat.

Lepage Lajos a Magyar Könyvkereskedők Egyletének és a Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetségének is tagja volt. A Békéscsabai Iparosok Segély- és Hitelszövetkezeténél igazgatósági tagként szerepelt. 1901-ben a csabai római katolikus egyháztanács világi elnökévé, 1902-ben pedig az iskolaszék tagjává választották. Részt vett az 1901 szeptemberében alakult Békéscsaba Városi Takarékpénztár Részvénytársaság megszervezésében, melynek egyik igazgatója lett. 1906-ban egyik alapítója és részvényese volt a Kolozsvári Kereskedelmi Bank Rt. égisze alatt alakult Borgóprundi Papírgyár Rt.-nek. 1912-ben Kolozsváron egy vaskereskedő céget vásárolt.

Lepage Lajost Kolozsváron a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Források

A lap eredeti címe: „http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Lepage_Lajos_(1859%E2%80%931919)”
Személyes eszközök
Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök