Bitskoss János (1777–1831)
A BékésWiki wikiből
római katolikus plébános
Tartalomjegyzék |
Élete
Bitskoss (eredeti családneve, a Bitsinszky szlovák felmenőkre utal) János 1777. május 8-án született Nagyszaláncon.
Az elszegényedett nemesi család sarja humaniorai és filozófiai tanulmányait – jó eredménnyel – Kassán végezte. 1797-ben második évfolyamos filozófia szakos hallgatóként járt a nagyváradi jogakadémiára, majd 3 évvel később ugyanebben a városban folytatta teológiai ismereteinek bővítését. Négy nyelven (magyarul, szlovákul, németül és latinul) beszélt, mire elhagyta az iskolapadot.
A nagylelkű és határozott lelkipásztor 1831. május 12-én hunyt el.
Munkássága
Pályafutását Váradolaszin, Székelyhídon és Körösladányban káplánként kezdte, Margittán és Csabán már plébánosként tevékenykedett.
1810. december 1-én került a Békéscsabai Római Katolikus Egyházközség élére előde, Thuránszky József helyére. Konfliktusokkal tarkított, küzdelmes szakasz kezdődött el ezen a napon. Az elhanyagolt állapotban lévő egyházközség – az ún. “Communitas catholica” (“Katolikus Közösség”) már 1797-ben, Grátzay Imre plébánossága alatt felbomlott – rengeteg feladatot tartogatott számára. A lakosok összetartását segítő templomi foglalkozások elmaradásának egyik következménye az emberek egyháztól való elhidegülése volt. Az újonnan kinevezett Bitskoss ezért személyesen az otthonukban kereste fel a híveket. Összeírást készített, melyből kiderül, hogy az 1811-ben még 2081 lelket számláló katolikus közösség 1821-re 2784 fősre emelkedett.
Támogatta a nem katolikus családoknál szolgáló cselédek szabad vallásgyakorlását (katolikus ünnepek megtartása, misére járás, kötelező böjt). Az igazságtalan közteherviselés ellen is felemelte hangját.
A hívők tisztelték és szerették határozott plébánosukat. Az egyház számára Petrovszky János gazda 10 mázsás harangot adományozott, továbbá a Károlyi és a Stockhammer grófi család támogatásával – és az egyházközség hozzájárulásával – 1818–1820 között felépült az 1769 óta befejezetlen templom tornya.
Bitskoss 1820. szeptember 27-én táblabírói kinevezést kapott a főispántól, így került be a Békés vármegyei tisztségviselők közé. A hivatali esküt október 4-én tette le, ettől kezdve a jogi ügyek terén is tekintélyt szerezhetett magának.
A plébános 12 év alatt rengeteget tett a Békéscsabai Katolikus Egyházközségért. 1823. augusztus 1-én elhagyta a települést, (utóda Erdélyi József volt) és Gyulán folytatta életét. Szeptemberben iktatták be hivatalába, a plébániatemplom felavatására szolgálatának első évében (1824. május 16-án) került sor, a szertartást Vurum József váradi püspök végezte.
142 kötetes (91 művet tartalmazó) könyvtára volt nyelvkönyvekkel, építészeti és fizikai témájú szakirodalmakkal. Érdekesség, hogy az 1751-ben kiadott Rudimenta linguae graecae című kötet a későbbiekben Mogyoróssy Jánoshoz, a gyulai könyvtár alapítójához került.
Egy egészségügyi probléma miatt (szájbetegsége kezelésének reményével) utazott Váradra 1830-ban, ahol végül lemondott plébániájáról. Híveire egy német nyelvű levelet hagyott, melyben felsorolta egyházi pályafutásának állomásait. Élete során készített leírásai – az esetenként előforduló erős szubjektivitás ellenére is – forrásértékűek. Végrendeletében a vagyonából egyenlő hányadban részesülők között a gyulai nemzeti iskola mellett megtalálhatjuk a csabai, a ladányi, a székelyhídi, a margittai és a gyulai egyházat is.
Források
- A Gyulai Római Katolikus Plébánia Évkönyve 2000, főszerk.: Kovács József és Merényi-Metzger Gábor. Gyula : Gyulai Római Katolikus Plébánia, 1999. 42. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- A művelődés évszázadai Békéscsabán, főszerk.: Kafer István és Köteles Lajos. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 258-260. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békés Megyei Hírlap, 60. évf. 300. szám, 2005. 12. 23. 5. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba : történelmi és kulturális monográfia, főszerk.: Korniss Géza. Békéscsaba : Körösvidék Ny., 1930. 214-219. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Békéscsaba története I. : a kezdetektől 1848-ig, főszerk.: Janovich B. Dénes és Erdmann Gyula. Békéscsaba : Békéscsaba Megyei Jogú Város, 1991. 526-528. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Gécs Béla: Csabai bírók - csabai históriák ; 1717-1918. Békéscsaba: Typografika Kft., 2008. 47. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája 1715-1848. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 2009. 233. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Héjja Julianna Erika: Könyv és olvasója Gyulán a XVIII. század első felétől 1848-ig : olvasmánytörténeti dolgozatok IX. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2003. 15. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Jároli József: Békéscsaba rövid története a kezdetektől napjainkig. Békéscsaba : Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, 2014. 26. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
- Kovács József: A gyulai római katolikus esperes kerület története. Gyula : Kovács József (?), 2001. 39. p. (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)
Kapcsolódó irodalom
Külső hivatkozások
- Plébánosok, káplánok a Nádi Boldogasszony Plébánia honlapján (2017.08.22.)
